Véget ért a Dubajban tartott 28. ENSZ klímacsúcs, az eseményen majdnem két hét alatt összesen 198 tagország különböző érdekeit, szempontjait egyeztették össze.

A COP28 konferenciára érkező vezetők

AFP / Hans Lucas / Union Europeenne

A klímacsúcs első napján sikerült megállapodni a klímaváltozás által okozott károkkal és veszteségekkel való megküzdést szolgáló pénzügyi alap működtetéséről – egy ilyen fontos döntés meghozatala precedens nélküli volt a klímacsúcs első napján. Azért is volt fontos, hogy már a konferencia elején megszületett a megállapodás a kárpótlási alap kiosztásáról, mert sok fejlődő ország ahhoz köti a vállalásait, és a hajlandóságát, hogy megkapják-e a jogosan várt kompenzációt – mondta el Ürge-Vorsatz Diana, aki személyesen is kint volt Dubajban. Hozzátette, hogy

bár a klímacsúcsokon született dokumentumok nem rendelkeznek jogi hatóerővel, mégis nagy jelentőségük van.

„Ugyanis a klímacsúcsokon született megállapodások segítségével sikerült elérni azt, hogy a legrosszabb klímaforgatókönyvek már szóba sem kerülnek, amelyekkel a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére 5-6 Celsius-fokot melegedhetett volna, így a világot sikerült levenni egy jelentős melegedési pályáról.”

A globális leltár egy hatalmas eredmény

„Kell az, hogy minden évben találkozzanak az országok, hiszen ez egy globális probléma, amit globális cselekvés nélkül nem fogunk tudni megoldani, és szükség van arra, hogy évente megnézzük azt, hogy hogy állunk, és merre kell továbbmenni” – mondta el a CEU professzora.

Ürge-Vorsatz Diána

Veres Viktor

A klímacsúcsokon az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez csatlakozott felek évente megbeszélik a keretegyezmény többi megállapodásaihoz kapcsolódó előrehaladásokat. Ide tartozik például a globális felmelegedés korlátozására irányuló 2015-ös Párizsi Megállapodás, amelyben a kormányok abban állapodtak meg, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 Celsius-fok alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 Celsius-fok legyen.

A mostani klímacsúcs jelentősége azért is volt történelmi a korábbiakhoz képest, mert

idén történt meg először az, hogy az országok megnézték, hogy merre tartanak a Párizsi Egyezmény célkitűzéseihez képest, illetve azt, hogy az önkéntesen tett vállalások mennyire teljesülnek.

Ürge-Vorsatz Diana hozzátette, hogy még ha teljesülnék is ezek a célok, akkor is még mindig messze lennénk a 1,5 Celsius-fokos cél elérésétől, vagyis jóval több kibocsátás-csökkentésre lenne szükség.

Környezetvédő aktivisták a COP28 ENSZ klímacsúcs helyszínén tartott tüntetésen Dubajban 2023. december 6-án.

AFP / Karim Sahib

A záró dokumentum ma reggel született meg, az ebben található globális leltár pedig a CEU professzor szerint egy hatalmas eredmény, ami leszögezi azt, „hogy messze vagyunk attól, amit kitűztünk, vagyis, ha a nemzeti vállalásokat összeadjuk, és ha mindenki teljesíti ezeket, akkor is 2 és 3 Celsius-fok közötti felmelegedést várhatunk az évszázad végéig. Viszont, amennyiben az országok nem tartják be a vállalásaikat – ami egy elég valószínű forgatókönyv –, ez felmehet 3,5 Celsius-fokig is.”

„Elkezdődött a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése”

Már az előző, Glasgow-i klímacsúcson is előrelépést jelentett az, hogy megállapodtak a szén felhasználásának a fokozatos csökkentéséről. Most azonban történelmi jelentőségű előrelépés volt az, hogy bekerült az összes fosszilis tüzelőanyag (vagyis a kőolaj és földgáz is) a záró dokumentumba – ami akármennyire is meglepő, a klímacsúcsok eddigi 28 éves történelme során egészen eddig nem szerepeltek a megállapodások egyetlen dokumentumában sem – tette hozzá a CEU professzora.

A klímacsúcson megállapodás született a fosszilis tüzelőanyagokról való rendezett, igazságos és méltányos leválásról, és arról, hogy 2030-ig a megújuló energiakapacitást megháromszorozzák. Magyarország is csatlakozott ahhoz az egyezményhez, ami 2050-ig az atomenergia megháromszorozását vállalja. „Ez fontos üzenet a magyar gazdaságnak is arról, hogy elkezdődött a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, és nagyon fontos, hogy minél kevesebb új, a fosszilis iparral kapcsolatos beruházás szülessen, mert minden egyes ilyen beruházás kockázatokkal jár, hogy nem fog megtérülni” – mondta el a hvg.hu-nak Ürge-Vorsatz Diana.

Novák Katalin köztársasági elnök az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 28. Konferenciáján (COP28) Dubajban 2023. december 1-jén.

MTI / Bruzák Noémi

„Ez végre egy jel a fosszilis iparnak, hiszen úgy néz ki, leáldoznak a napjai” – mondta. Nagyon fontos tehát, hogy időben kezdjük el az átmenetet, hiszen már most is 12 billió dollárnyi beruházás nem fog megtérülni, így nagyon fontos lenne, hogy ne induljon több beruházás. Ennek érdekében bekerült a záró dokumentumba a „nem hatékony fosszilis beruházások támogatásainak a kivezetése is.”

A professzor szerint ez is nagy előrelépés, hiszen jelenleg egy általános szén-dioxid adó helyett minden egyes tonna szén-dioxid-kibocsátást 130 dollárnyi támogatással segítik, ezért különösen fontos leszögezni, hogy ez az időszak véget ért. Mindezek következtében pedig a dokumentum leírja, hogy

2025 előtt kell elérni a globális kibocsátások tetőzését.

Van értelme a klímacsúcsoknak, azonban egészségesebb lenne az, ha jobban váltakozna a helyszínük

Ürge-Vorsatz Diana személyes véleménye szerint problémát jelent az, hogy a klímacsúcson a legnagyobb kibocsátók, a globális elit tudja a leginkább hallatni a hangját, azonban azok az országok, amelyek a legjobban szenvednek, kevésbé vannak jelen, mert túl drága odautazni és két hétig ott lenni.

Szerinte sokkal egészségesebb lenne az, ha jobban váltakozna a klímacsúcsok helyszíne, hiszen a korábbi helyszínek – például Lengyelország, Egyiptom az Arab Emirátusok – mind fosszilis érdekeltségekkel rendelkeznek. A jövő évi COP29 pedig Azerbajdzsánban kerül majd megrendezésre. Azonban, Ürge-Vorsatz Diana szerint jó lenne például azokban a kis szigetországokban klímacsúcsot rendezni, amelyek a globális felmelegedés miatt a legnagyobb veszélybe kerültek.

Sajnos a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló tárgyalások kevés eredményt hoztak a fejlődő országok határozott kéréseinek ellenére, akiknek ez élet és halál kérdése, ahogy az egyik afrikai tárgyaló fogalmazott. Ez egy fontos igazságossági kérdés, ugyanis épp azok a szegény fejlődő országok szenvednek a leginkább, amelyek a legkevésbé járultak hozzá a probléma előidézéséhez. Az ezzel foglalkozó keretrendszert elfogadták ezen a klímacsúcson, de több részlet kidolgozása, köztük a finanszírozásé, a következő tárgyalásokra marad.