Már a hódok is pusztulnak a parajdi sóbánya katasztrófája nyomán
Újabb beszakadások történtek a bánya környékén, amelyek tovább növelték a Korond-patak sótartalmát.
HVG
Csütörtökön hajnalban újabb beszakadások történtek a parajdi sóbánya környékén, a veszélyzónában – idézi a Transtelex a Hargita megyei prefektus közlését. Az omlások nyomán sólé ömlött a Korond-patakba, miközben két helyen is édesvíz tört be a felszín alá, ami tovább növelte a patak sótartalmát. A Kis-Küküllő halállománya teljesen kipusztult, és egyre több elhullott hódot is találnak a folyó mentén.
Bár a patak vízelterelését célzó munkálatok a tervek szerint haladnak, az újabb sókilökődések miatt változatlanul súlyos a helyzet. A sóval terhelt víz eljutott a Marosba. A magyar hatóságokat naponta kétszer tájékoztatják a romániai mérésekről. A hígítás érdekében újabb víztározókat nyitnak meg, hogy a szennyezés minél kisebb mértékben érje el Magyarország területét.
A Kis-Küküllő medrének alján jól láthatók az iszap által részben betakart haltetemek. A természetes regenerációra legfeljebb a felső mellékfolyókban van esély, ott is csak akkor, ha a szennyezés teljesen megszűnik.
Több településen szünetel a vezetékes vízellátás, az ivóvízellátást tartálykocsikkal biztosítják.
A megszokottnál 50 százaléknál magasabb, de határértéken belüli eredményeket mutattak a Szeged Tudományegyetem hétvégi mérései. A magasabb értékeket szerintük egyértelműen a Parajdról érkező só okozza.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.