Annyi szén-dioxid került a levegőbe az amazóniai tüzekből, mint amennyit Németország bocsát ki egy év alatt

A 2023-2024-es aszály és a hőhullámok is hozzájárultak az erdőtüzek terjedéséhez.

  • HVG

Tavaly több mint húsz év legpusztítóbb tűzszezonja sújtotta az amazóniai esőerdőt, noha az erdőirtás üteme lassult – derül ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából, amely a Biogeosciences folyóiratban jelent meg. Az Euronews arról írt, hogy a kutatók szerint tavaly nagyjából 3,3 millió hektár területet érintettek a tüzek, ami rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást és súlyos ökológiai károkat okozott, rámutatva a térség „növekvő ökológiai sérülékenységére”.

A trópusi erdők megfigyelési rendszerének adatai alapján a kutatók 791 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátást becsültek – ez nagyjából Németország éves kibocsátásának felel meg és hétszerese az előző két év átlagának. Először fordult elő, hogy az erdőtüzek okozta károsodás nagyobb mértékben járult hozzá a kibocsátásokhoz, mint az erdőirtás.

Túltolta az EU az erdőirtás tiltását, pánikolnak a kávé- és kakaótermelők

Év végén élesedne az unió erdőirtás ellen fellépő kereskedelmi rendelete, ami a világ két kedvenc barna babján túl még további öt termékcsoport behozatalát szabályozná. A gondolatban nagyon szép EUDR ellen olyan sok kistermelő panaszkodott, hogy eleve egy évvel elhalasztották az élesítését, most pedig már nagyvállalatok, sőt, Magyarországgal együtt maga az unió többsége mondja, hogy ezt vagy fel kellene vizezni, vagy tovább kellene halasztani, vagy hagyni kellene az egészet a fenébe.

A kutatás szerint az egyre gyakoribb tüzeket a klímaváltozás és a fenntarthatatlan földhasználat együttesen idézi elő, és ezek „katasztrofális fordulóponthoz” sodorhatják az amazóniai térséget. Brazíliában minden korábbinál magasabb szintre emelkedett az erdőtüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás, míg Bolíviában a tüzek az ország érintetlen erdőterületének körülbelül kilenc százalékát pusztították el.

A tudósok szerint a 2023-2024-es aszály és a hőhullámok is hozzájárultak az erdőtüzek terjedéséhez: csökkent a talaj nedvességtartalma és a felszíni vizek mennyisége, ami fokozta a tűzveszélyt. A „rendkívüli mértékű” tűztevékenységet a szárazság mellett az erdődarabolódás és a hibás földhasználat – például szándékosan gyújtott vagy illegális tüzek – is erősítették.

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a tüzek akkor is súlyosan károsítják az erdőket, ha nem pusztítják el teljesen: a sérült területek felülről épnek tűnhetnek, de biológiai tömegük és ökológiai funkcióik jelentős részét elveszítik. A kutatók ezért „azonnali és összehangolt cselekvésre” szólítanak fel a tűzhasználat visszaszorítása, a természetvédelmi intézkedések megerősítése, valamint a helyi és őslakos közösségek támogatása érdekében.

Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Hozzászólások