Minden jég elolvadhat az Északi-sarkon 2040 nyarára a globális felmelegedés hatására, figyelmeztetnek éghajlatkutatók egy most közzétett tanulmányukban.
Jéghegy az atlanti naplementében. Borús kilátások © AP |
„Ez egy Alaszka méretű területet jelent” – érzékelteti az arányokat a jégszakértő Mark Serreza. „Többé nem fagynak vissza a melegebb hónapokban felolvadt jégrétegek az északi tengereken, emiatt pedig akár már a közeljövőben is számítanunk kell arra, hogy a mostaninál sokkal dinamikusabb jégolvadás indul a glóbuszon” – teszi hozzá a Coloradoi Egyetem kutatója a Irish Examinernek adott nyilatkozatában.
Egy számítógépes előrejelzés szerint a 2040-re, a mai jégpáncélnak csak egy piciny töredéke marad meg Grönland északi részén és Kanadában, míg a ma jéggel borított területek nagy része Szeptemberben jégmentes lesz.
A műholdas fényképek tanúsága szerint 29 évre visszamenőleg a negyedik legkisebb volt a sarkköri jég kiterjedése. „Ahogy csökken a jég, az óceánok több hőt szállítanak a sarkvidékek felé, a nyílt víz pedig több napfényt közvetít, felgyorsítva ezzel az olvadást és a jeges vizek felszínének visszaszorulását” – magyarázza Dr Marika Holland légkörkutató a BBC-nek.
Hogy mennyiféle hatása érződik máris a globális felmelegedésnek, azt jól mutatja, hogy a széndioxid-kibocsátás nyomán hűl és vékonyodik bolygónk külső atmoszférája (itt kering a nemzetközi űrállomás és a műholdak is).
Külső atmoszféránk elvékonyodása - mely 100 kilométer magasan kezdődik, és 650 kilométernél végződik – nyomán a Föld kevésbé vonzza a műholdakat és az űrállomást, így azok hosszabb ideig képesek keringeni. A dolog hátulütője, hogy az űrszemét is tovább kering a planéta körül, s ezzel nagyban növeli a szatellitek megkárosításának kockázatát.
Kifinomult számítógépes modellezéssel, mely számításba veszi sok más mellett a napciklusokat és a széndioxid kibocsátást is, Stanley Solomon és kollégái a Nemzeti Légkörkutató Központtól arra jutottak, hogy, míg a földi levegőjének sűrűsége az utóbbi három évtizedben 5 százalékkal csökkent, addig az évszázad végére ez az adat, akár negyven százalék is lehet.
A kutatók régen figyelmeztettek, hogy a széndioxid, egy olyan üvegház hatású gáz, mely a kőolajféleségek és a földgáz elégetése után visszamarad, lehűti a Föld külső légkörét.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)

Néha olvasom a HVG online-t. S a jelen számban volt egy cikk a sarkijég-kutatásról. Onnan, linkek által jutottam el e cikkhez és a hozzászólásokhoz. <br><br>Sajnos az utóbbi időben egyre több riasztó hír jut el hozzánk a globális felmelegedésről. Amely -meggyőződésem szerint- visszafordíthatatlanul tönkre fogja tenni Földünket. Nem értek eleget a témához, így csak óvatos feltételezéssel élek, hogy a globális felmelegedést elsősorban az ipar és a közlekedés által kibocsátott szennyező anyagok, többségében a szén-dioxid okozza. Amely nem is olyan hosszú távon idézi elő a sarki jégsapkák eltűnését. Ami a jegesmedvék eltűnését is jelenti, felborítva annak a területnek a tápláléklánc-körfolyamatait. Az pedig ki tudja mit fog még előidézni középtávon. S amikor majd -globálisan- kezdünk el jajveszékelni -vélem-, már késő lesz. Ha olvadunk, az akár csak 20-30 cm-rel megemelkedő a világtengerek szintje, partmenti városok százait fogja elönteni. <br><br>El vagyok keseredve és elszomorít, hogy én egyszemélyben ez ellen nem tehetek semmit. Meg az a néhány-tízezer aktivista sem, aki hasonlóan gondolkodik. Hogy egy Földünk van, nem kellene tönkretenni a vizeket, az erdőket, az eredeti klímát... De én is szeretem a kényelmet, mint sokan. Autózni is. De nincs autóm. Ha 10 autósból csak egy követné a példámat, nem lenne globális felmelegedés. Mindenhova bicajjal közlekedek már 6. éve. Télen is. Dehát ez sajnos utópia:-(((<br>