Megállt az evolúció, állítja egy genetikus

2008. október 07., kedd, 14:50
Szerző: Bari Máriusz

Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövő emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénéző majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezők már korántsem számítanak motiváló erőnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben. Tudunk már annyit az evolúcióról, hogy feltételezhessük, mi történik a jövőben, említetette hétfői előadásában Jones.

A történelem során az élet annyira kemény volt, hogy rengeteg gyerek meghalt, mielőtt még elérhette volna a serdülő-, illetve felnőttkort. Míg évezredekkel ezelőtt a gyermeknépesség fele meghalt, mielőtt betöltötte volna huszadik életévét, jelenleg a nyugati civilizációban a gyermekek 98 százaléka tölti be huszonegyedik születésnapját.

Egy olyan környezetben, ahol az emberek folyamatosan versenyhelyzetbe vannak kényszerítve egymással, a természetes szelekció jelentős tényezőnek számít. A jégkorban például az a mutáció, amely révén egy gyermek jobban kibírhatta a fagyos időjárást vagy az éhezést, előnyösebb pozícióba juttatta a többiekkel szemben, nagyobb esélye volt a túlélésre és tovább is örökíthette a nyertes gént. A központi fűtés és a sokkal könnyebben beszerezhető étel világában ugyanez a mutáció jóval kevesebb előnyt ad egy gyermeknek.

A mutációk azért is csökkennek, mert kevesebb a száma az idősebb nemzőképes férfiaknak, akiknek spermiumában jóval több "genetikai hiba" található. Jones szerint több évszázaddal ezelőtt még voltak olyan jó erőben lévő férfiak, akik akár több száz gyermeknek is adhattak életet. A halálozási ráta és a nemzési sikerek közti különbséget egyetlen értékkel le lehet írni, ez pedig csökkenőben van szerte a világon.

A történelem az ágyakban születik, az ágyak pedig egyre közelebbek vannak egymáshoz, állítja Jones, aki ugyanakkor szkeptikusan jegyzi meg, hogy az emberek körülbelül tízezerszer többen vannak, mint kellene, ha fajunk elterjedését az állati evolúció analógiájára vizsgáljuk, ez pedig a mezőgazdaságnak köszönhető. Anélkül a világ populációja talán csak félmilliós lenne jelenleg: ez pedig nem több Glasgow mai lakosságánál.

Kinyomtatom • Elküldöm