Mintha nem is egy országban működnének, akkora különbségek alakultak ki a bankok lekötött betétekre kínált kamatai között. Az egyik oldalon egy jó nagy nulla áll, míg a másikon már akár 10 százalékos kamat. A nagybankok többsége azonban még mindig azt üzeni a lekötési ajánlataival, hogy nem kell neki a pénz – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Az MNB utolsónak szánt kamatemelése óta a nagybankok futószalagon drágították a hiteleiket az elmúlt napokban, és még nem látszik, náluk hol tetőznek a kamatok – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
Jelentősen megdobja az inflációt a rezsiemelés, illetve az élelmiszerek esetében további drágulást okoz az aszály.
A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
A kamatemelési ciklusának zárásaként 13 százalékra emelte az alapkamatot az MNB. Ez a banki hitelköltségekben még újabb drágulást hozhat. Egy átlagos lakáskölcsön havi törlesztőrészlete 5-10 ezer forinttal emelkedhet a Bank360.hu kalkulációi szerint.
A vártnál nagyobb alapkamatépítés után hullámvasutazásba kezdett a forint.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.
A Magyar Nemzeti Bank újra kamatemelésre készül, pedig az alapkamat már most is majdnem 10 százalékponttal magasabb a tavaly októberinél, amihez a kamatstop szabálya szerint ragaszkodni kell. A kormány pedig ragaszkodik a kamatstophoz, ami rövid távon logikus döntés, de mégis veszélyes lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban, és mire számíthatunk a megugrott kamatok miatt?
Újabb nagy lépéssel 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A normál ügymenetnek megfelelően a jegybank igazgatótanácsa hozzáigazította az egyhetes betéti tender kamatát a megemelt alapkamathoz.
Egyre nehezebb elkerülni a recessziót az eurozónában.
Folytatódik a határozott kamatemelési ciklus, hiszen az infláció tovább gyorsul, augusztusban már 15-16 százalék között lehet. A jegybank olyan intézkedéseket vezet be, amivel legalább 5 ezer milliárd forintnyi bankközi likviditást (vagyis fölös pénzt) tud hosszú távra lekötni, kiszívni a rendszerből. A pénzintézetek által a jegybanknál elhelyezendő kötelező tartalék rátája az ötszörösére emelkedik.
11,75 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot.
Az Amazon alapítója Jeff Bezos vagyona például 6,5 milliárddal csökkent.
Továbbra is 10,75 százalék az egyhetes betét kamata, a Monetáris Tanács jövő héten emelheti az alapkamatot, ezt követheti az egyhetes betét.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.
10,75 százalék az alapkamat új mértéke.
Immár komoly inflációs kockázatként kezeli a jegybank a „devizapiaci folyamatokat” (vagyis a forintárfolyam beszakadását), amik ellen határozottan fellép. A jegybanki politikát támogatná, ha a központi költségvetés egyensúlyban lenne. A választási osztogatással megborított büdzsét a kormány épp most igyekszik megszorításokkal helyrebillenteni.
A Monetáris Tanács soron kívül felzárkóztatta az alapkamatot az egyhetes betét 9,75 százalékos szintjéhez – annak 2 százalékpontos soron kívüli emelésére a forintárfolyam beszakadása miatt volt szükség.
Végleg elszállt forint/euró árfolyam, 20 százalékos infláció, gazdasági visszaesés vár ránk, vagy megnyugodnak a kedélyek a következő hónapban? Török Zoltánt, a Raiffeisen vezető elemzőjét kérdeztük.
