Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatja a határozott kamatemelési ciklust – magyarázta Virág Barnabás jegybanki alelnök, miután a Monetáris Tanács ismét 100 bázisponttal emelte az alapkamatot, amelynek szintje így már 11,75 százalékra nőtt.
Az emelés megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak. A forint árfolyama a kamatemelés után jelentősen erősödött, az euróval szemben 405,7-ről 402,4-ig. Onnan aztán gyengülni kezdett, egészen 405 fölé.
Virág Barnabás magyarázata szerint az infláció júliusban tovább nőtt (egész pontosan 13,7 százalékra gyorsult), és a következő hónapokban várhatóan gyorsuló pályán marad.
Ami az augusztusi mutatót illeti, a jegybank arra számít, az már a 15-16 százalékos sávban lesz.
Az őszi hónapokra várható emelkedő inflációs pálya elsősorban a jegybank monetáris politikáján kívül álló tényezőknek tudható be: az egész Európát sújtó aszálynak, az energiaárak folytatódó drasztikus emelkedésének és a hatósági árakkal kapcsolatos változásoknak – magyarán a rezsicsökkentés és az üzemanyagárstop szűkítésének. Ősszel egyébként lejár az árstopok hatálya, egyelőre kérdés, a kormány meghosszabbítja-e őket, változtat rajtuk, vagy teljesen elengedi őket. A leginkább az üzemanyagok esetében kérdéses a helyzet, a nyomott árnak is köszönhetően mára általánossá váltak a hiányjelenségek a kutakon.
A kamatemelésnél jelenleg fontosabb, hogy a Monetáris Tanács likviditásszűkítő intézkedésekről döntött – vagyis a jegybank igyekszik kiszívni a fölös pénzt a pénzügyi rendszerből, hogy javítsa a monetáris transzmissziót. Utóbbira azért van szükség, hogy a jegybank kamatemeléseinek hatásai jobban át tudjanak menni a lakosságot és a vállalkozásokat érintő pénzpiaci termékekbe.
Az MNB a koronajárvány alatt rengeteg pénzt pumpált a rendszerbe, Virág Barnabás szerint 11 ezer milliárd forintot.
Az alelnök szerint akkor erre szükség volt a gazdaság élénkítésére, jelenleg azonban a monetáris transzmiszió javítására van szükség, hogy a rövid oldali kamatok a jegybank szándékainak megfelelően alakuljanak – vagyis megfelelően emelkedjenek a jegybanki kamatemelésekkel összhangban.
A pénzintézetek jelenleg az úgynevezett egyhetes betéti eszközbe nagyjából minden héten 9,6 ezer milliárd forintot tesznek be, vagyis ennyire tehető a rövid bankközi likviditás.
A jegybank várakozásai szerint az új intézkedések ennek legalább felét köthetik le, vagyis mintegy 5 ezer milliárd forintot.
A három intézkedés:
- a jegybank jelentősen megemeli a kötelező tartalék rátáját,
- rendszeres diszkontkötvény-aukciókat fog tartani,
- bevezet egy hosszú lejáratú betéti eszközt.
Mindhárom kamata az alapkamathoz lesz kötve, így az alapkamat megőrzi irányadó jellegét.
A kötelező tartalék azt jelenti, hogy minden pénzintézet a forrásai egy meghatározott részének megfelelő összeget köteles a jegybanknál tartalékolni. A ráta jelenleg 1 százalék, havi átlagolással számítják a tartalékolandó összeget, a jegybank által fizetett kamatráta pedig az alapkamat.
Az új tartalékráta 5 százalék lesz napi elszámolással.
Szóval valóban jelentős emelésről van szó. Ezen felül lesz egy olyan kötelező tartalék, amiről (meghatározott sávon belül) a bankok dönthetnek saját likviditáskezelésük függvényében.
A jegybank még nem dolgozta ki a pontos részleteket, Virág Barnabás szerint az új kötelező tartalékolási mechanizmust úgy fogják kialakítani, hogy a bankrendszertől „kezelhető mértékű alkalmazkodást” követeljen meg.
