Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A piaci és az elemzői várakozásoknak megfelelően a jegybank Monetáris Tanácsa az alapkamat emeléséről döntött szeptember 27-ei ülésén. Az alapkamatot 125 bázisponttal emelték meg, így annak új mértéke 13 százalék. A Monetáris Tanács a kamatfolyosót 125 bázisponttal feljebb tolta.
Virág Barnabás jegybanki alelnök a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen újabb „határozott” emelést jelzett előre, a megelőző hónapok 100 bázispontos, vagyis 1 százalékpontos emelései után. Az elemzők többsége újabb 100 bázispontos emelést várt, de akadt, aki csak 75 bázispontosat – írta a Portfolio.hu.
A kamatemelés azért is elkerülhetetlen volt, mert a forint árfolyama aligha nevezhető izmosnak (az elmúlt napokban az euróval szembeni árfolyam 405 fölött mozgott) – bár emögött inkább a dollár erősödése áll, illetve a kormány vitája az Európai Bizottsággal az uniós támogatások feloldásáról.
A kamatemelésnél ezúttal érdekesebb lesz a koradélutáni magyarázat, ott ugyanis a jegybank már el fogja árulni a csütörtökön megjelenő friss Inflációs jelentésében szereplő makrogazdasági előrejelzéseinek fő számait. 3 órakor Matolcsy György jegybankelnök tart sajtótájékoztatót, egy órával később pedig Virág Barnabás alelnök válaszolja meg a „témával kapcsolatban felmerülő releváns kérdéseket”.
A jegybanki előrejelzések vélhetően legalábbis nem állnak majd távol a Pénzügyminisztérium előrejelzéseitől, amibe Varga Mihály miniszter Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásának diái engedtek bepillantást. A tárca szerint az infláció év végén tetőzik 20 százalékon, majd lassan lassulni kezd, de még 2023 közepén is 20 százalék közelében lesz. A GDP az idei negyedik negyedévben csökkenni fog, a gazdaság egészen 2024 utolsó negyedévéig recesszióban lesz.
