Látszanak a gazdasági élénkülés jelei, de nagy felpattanás nem várható idén sem. Az infláció jelenleg alacsony, de év végére 4 százalék fölé emelkedhet. A hazai kötvényhozamok optimizmust tükröznek, de a piac még nem árazta be a magyar eurót.
Óvatosságot tart szükségesnek a jegybank alelnöke, de utalt arra a Reutersnek adott nyilatkozatában, hogy alacsonyabb alapkamat is elég lehet az árstabilitás megtartásához.
Az euró-forint árfolyam ismét benézett 354 alá, miután a jegybank az óvatosságra voksolt, és nem mérsékelte az alapkamatot.
A forint ereje és az ország kockázati felárának javulása indokolhatna egy kamatcsökkentést, de még ki kell derülnie, mindez mennyire tartós. Az iráni háború inflációs kockázatokat hordoz. Ha minden jól alakul, júniusban már kamatvágás jöhet.
Bár a forint erős, az iráni háború ársokkal fenyeget. A jegybank tartja a magas, 6,25 százalékos alapkamatot.
Sok a bizonytalanság, a forint erősödése legfeljebb ellensúlyozni képes az iráni háború energiaár-sokkját. A jegybank óvatos üzemmódban marad, az alapkamat pedig 6,25 százalékon.
Az iráni háború miatt idén csak 1,7 százalék lehet a gazdasági növekedés, ellenben 3,8 százalék lehet az éves átlagos infláció. Öröm az ürömben, hogy az energiaválság sokkal jobb helyzetben éri Magyarországot, mint 2022-ben.
Minden adott volt a kamatcsökkentések folytatásához, aztán jött az iráni háború és az energiaársokk. Az alapkamat így marad 6,25 százalék.
Az MNB döntése alapján 25 bázisponttal csökken az alapkamat február 25-től. Az irányadó kamatszint ezzel a lépéssel 6,25 százalék lett. De mi történhet a megtakarításokkal, hitelkamatokkal ebben a helyzetben? A Bankmonitor szakértői ennek is utánanéztek.
6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.
A várakozásoknál is kisebb, éves alapon mindössze 2,1 százalékos inflációt mért januárra a KSH, ráadásul a havi alapú áremelkedés is szokatlanul alacsony volt. Számos tényező alapján az infláció egész évben a korábban vártnál kedvezőbben alakulhat. Ezzel egyre valószínűbb, hogy a jegybank már február végén csökkenti az alapkamatot. Emiatt a forint árfolyama valamelyest gyengült.
A 380 alatti szinten nem sikerült megkapaszkodnia a magyar devizának, de az előző napi nagy menetelés után csak kis mértékben gyengült az árfolyam.
A befektetők alighanem pozitívan értékelték, hogy az MNB nem vágott kamatot, illetve óvatosságot hangsúlyozott: a forint árfolyama évek óta nem látott szintekre erősödött.
A Varga Mihály vezette jegybank egyelőre 6,5 százalékon tartja az alapkamat mértékét. Kamatcsökkentés februárban, de inkább márciusban jöhet, ha a körülmények és a kilátások lehetővé teszik.
Bár éven belül erősödött a forint és a régiós devizaversenyben az élen áll, hosszabb távon azonban teljesen más a helyzet: a cseh korona és a lengyel zloty is sokkal jobban teljesít a magyar devizánál.
Változott a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja, terítékre került a kamatvágás. Orbán Viktor miniszterelnök pedig ismét az EU ellen hadakozik Brüsszelben.
Másfél hónapja nem látott szintre gyengült a forint árfolyama, miután a jegybank lazított korábbi szigorú kommunikációján, a miniszterelnök pedig azt nyilatkozta: veszélyben látja a devizatartalékot.
Idén 0,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre is csak 2,4 százalékkal. Az infláció viszont alacsonyabbnak ígérkezik a korábban vártnál, a kamatcsökkentés is szóba került, de a jegybank még mindig az óvatosságot hangsúlyozza.
Egyre kevésbé egyértelmű az elemzők szerint a politikai fordulat 2026-ban, emellett a feltörekvő piacok iránti bizalom is visszaeshet, nem beszélve a dollár esetleges erősödéséről.
