A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 11,75 százalékos kamattal hirdette meg szeptember 1-ei egyhetes betéti tenderét. A kamatemelés lényegében formalitás, a jegybank júniusban összezárta az egyhetes betéti eszköz és az alapkamat szintjét – korábban előbbi magasabb volt, így az számított az irányadó rátának. A Monetáris Tanács augusztus 30-án 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte az alapkamatot, ezt követte az egyhetes betét kamatának menetrendszerű emelése.

A befektetők a jelek szerint jól fogadják a jegybank határozott kamatemelési lépéseit, a forint euróval szembeni árfolyama augusztus 29-e óta trendszerűen erősödik, szeptember 1-én délelőtt még 400 alá is benézett.

Ugyan a két kamatot a jegybank összezárva tartja, fenntartja magának a lehetőséget, hogy szükség esetén menetrenden kívül, gyors beavatkozás gyanánt emeljen az egyhetes betét kamatán. Erre már volt példa, a Monetáris Tanács au emelést követően menetrenden kívül hozzáigazította az alapkamatot az egyhetes betét kamatához.

Az egyhetes betét keretében a bankok a fölös pénzüket parkoltathatják a jegybankban egy hétig. Az MNB nem köteles minden felkínált összeget befogadni, ám a kamatemelési ciklus kezdete óta mindig így tett – az elmúlt hetekben 9 ezer milliárd és 9,8 ezer milliárd forint közötti összeget kínáltak fel a bankok.

A jegybank eddig arra használta az eszközt, hogy lekösse a bankközi rendszerben lévő fölös likviditást – a járványválság kezelésekor az MNB mintegy 11 ezer milliárd forintot öntött a gazdaságra. Ám a Monetáris Tanács augusztus 30-án likviditásszűkítő intézkedésekről is döntött:

• jelentősen megemeli a pénzintézetek által a jegybanknál tartandó kötelező tartalék rátáját (az alapráta 1-ről 5 százalékra emelkedik, és lesz egy választható tartalék),
• rendszeres diszkontkötvény-aukciókat fog tartani,
• bevezet egy hosszú lejáratú betéti eszközt.

Virág Barnabás alelnök elmondása szerint arra számítanak, hogy a fenti eszközök a jelenleg az egyhetes betétnél jelentkező likviditás legalább felét képesek lesznek hosszú távra lekötni.