Immár komoly inflációs kockázatként kezeli a jegybank a „devizapiaci folyamatokat” (vagyis a forintárfolyam beszakadását), amik ellen határozottan fellép. A jegybanki politikát támogatná, ha a központi költségvetés egyensúlyban lenne. A választási osztogatással megborított büdzsét a kormány épp most igyekszik megszorításokkal helyrebillenteni.
A Monetáris Tanács soron kívül felzárkóztatta az alapkamatot az egyhetes betét 9,75 százalékos szintjéhez – annak 2 százalékpontos soron kívüli emelésére a forintárfolyam beszakadása miatt volt szükség.
Végleg elszállt forint/euró árfolyam, 20 százalékos infláció, gazdasági visszaesés vár ránk, vagy megnyugodnak a kedélyek a következő hónapban? Török Zoltánt, a Raiffeisen vezető elemzőjét kérdeztük.
Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.
A Monetáris Tanács nem vár 3 hetet a következő menetrend szerinti kamatdöntő ülésig, azonnal napirendre veszi, hogy az alapkamatot az egyhetes betét kamata után emelje. Ezzel a 7,75 százalékos alapkamatot visszazárná a forintárfolyam beszakadása miatt soron kívül 9,75 százalékosra emelt egyhetes betét kamatához.
Egy év alatt csaknem 7 százalékkal emelkedett a jegybanki alapkamat, és ez nem csupán a hiteleket drágította meg alaposan. Több fizetnivalót ugyanis az alapkamat értékéhez képest határoznak meg. A Bank360.hu összegyűjtötte, miért kell most sokkal többet fizetnünk.
Az alapkamat szintjével megegyező 7,75 százalékos kamattal hirdette meg a jegybank az aktuális egyhetes betéti tendert. Ez 0,5 százalékpontos kamatemelés a megelőző héthez képest. Innentől a jegybank egy szinten tartja az alapkamatot és az egyhetes betét kamatát. Alapkamat-emelés havonta lesz, de az egyhetes betét kamatával a jövőben is bármikor beavatkozhatnak.
Pánikszerűen, hatalmasat emelt az alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Most először adta jelét annak, hogy az eddiginél nagyobb szigorra is hajlandó a forint árfolyamának védelmében és az infláció elleni küzdelemben.
A jegybank nagyot emelt az alapkamaton, ugyanakkor annak egyhetes betéti kamattal való összezárása miatt ez effektíve csak 0,5 százalékpontos emelést jelent. A jegybank közben rontott az inflációs és gazdasági előrejelzésén. Miközben az állami költségvetéssel és a kormány költségvetési politikájával kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság.
Éves átlagban akár 12,6 százalék lehet idén az infláció, és csak lassan mérséklődik, 2023 végére csökkenhet 4 százalékra. A jegybank legalább őszig folytatja a kamatemeléseket. Az irányadó ráta elsősorban ismét az alapkamat lesz, ami jelenleg 7,75 százalék.
Nem 50 vagy 100, de 185 bázisponttal emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot, 7,75 százalékra. A forint kilőtt a döntés után.
A megszokott menetrenden kívül és váratlanul nagy mértékben emelt a jegybank az irányadó rátán. A forint a hírre 395 alá erősödött az euróval szemben.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi rendszer vezetésének döntése hatással lehet a forintra is.
A cél a kétszámjegyű infláció megfékezése és az ország fizetőeszközének, a hrivnyának a megvédése.
Addig kell a kamatokat emelni, amíg az szükséges, hogy az inflációs célt fenntartható módon el tudjuk érni – mondta Virág Barnabás az alapkamat-emelés után.
5,9 százalékosra emelte az MNB az alapkamatot, a kamatfolyosó felső határának feljebb tolásával pedig további kamatemelésre is teret nyitott magának.
Ez hivatalos adat, a valóságban az infláció magasabb lehet. Miért a gyors áremelkedés, amely októberre a száz százalékot is elérheti?
A piaci várakozásoknak megfelelően mostantól 30 bázisponttal magasabb, 6,45 százalékos kamatot fizet a jegybank az egyhetes betétek után. A jelenleg a pénzpiacon irányadónak számító kamat emelkedése várhatóan hamarosan megjelenik majd a már meglévő és az új lakossági és vállalati hitelek árában és törlesztőrészleteiben is.
Jelentősen emelkedett a lakáshitelek kamata az elmúlt hónapokban. A drágulás azonban eltérő mértékben érintette a különböző konstrukciókat. Így előállhatott az a különleges helyzet, hogy a legbiztonságosabb, végig fix kamatozású kölcsönök egyben a legolcsóbbak is.
Az MNB addig folytatja a kamatemelést, amíg vissza nem tér az infláció 3 százalék környékére, ez azonban legkorábban 2024-ben történhet meg – hangzott el a jegybank vezetőinek sajtótájékoztatóján. Matolcsy György arról is beszélt, egy kétéves programról szóló javaslatot adnak át hamarosan a kormánynak.
