A kormány veszélyes helyzetbe navigálta magát az árak és a kamatok maximálásával: politikailag nagy öngól volna kivezetni az állami szabályozást, de minél később törlik el az ár- és kamatrögzítést, annál fájdalmasabbak lesznek a következmények, hacsak addig nem fordulnak jó irányba a világpiaci folyamatok. Ennek a leginkább szem előtt lévő példája természetesen a benzinár rögzítése, de legalább ennyire fontos az, ami a kamatokkal történik. Az alapkamat és a bankközi kamatok jelenleg jó 10 százalékponttal magasabbak, mint a rögzítés idejében, az MNB épp újabb kamatemelésre készül, a kormány pedig bejelentette, hogy legalább jövő június végéig marad a kamatstop.

A kamatok emelése és a kamatstop meghosszabbítása egész máshogy érint három csoportot, azokat,

• akik most fizetik vissza a hitelüket,
• akik most vennének fel új hitelt,
• és akik valamilyen más, az alapkamathoz rögzített összeget fizetnek vissza.

Mennyivel drágul a meglévő hitel?

Aki a futamidő végéig rögzített fix kamatozású vagy 5-10 éves kamatperiódusonként változó hitelt vett fel, annak eddig sem kellett aggódnia, most sem kell. A kamatstop a többi, nagyjából 330 ezer jelzálogszerződést érinti, amelyeknek a kamata enélkül folyamatosan változhatna.

AFP / InStock / Image Source

A kamatot ezeknél két elemből számolják ki: az alapja a sokat emlegetett referenciakamat, vagyis az a mutató, amely jelzi, hogy a bankok egymás között milyen kamatlábbal tudnak hitelt felvenni. Erre jön rá az a kamatfelár, amelyet a bank saját maga határoz meg – mint ahogy egy bolti vásárláskor is kifizetjük azt az értéket, amelyen a bolt beszerezte az árut, és azt a pluszt is, amit az üzlet tett rá, amiből a saját működését fizeti és a profitját szerzi. A referenciakamat a leggyakrabban a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, rövidebb nevén BUBOR, aminek a 3, 6, illetve 12 havi értéke most 12,95, 13,67, illetve 14,24 százalék. (Ez szorosan együtt mozog az alapkamattal, ezért fontos a változó kamatozású hitelesek számára az MNB kamatdöntése.) A kamatstopszabály szerint ezt nem szabad jövő június végéig a 2021. október 27-i szint fölé vinni, amikor is 2,02, 2,17, illetve 2,4 volt az érték. Vagyis a bolti példánál maradva: mintha azt mondta volna a kormány, hogy egy üzlet a kenyér árazásánál nem mehet a tavaly októberi beszerzési árai fölé.

A Bank360 kérésünkre számolt egy sort, mekkora drágulást jelentene, ha most engednék el a kamatstopot. Ha például valaki 2016 szeptemberében vett fel 15 millió forint lakáshitelt, 15 év futamidőre, 12 hónapos kamatperiódussal, az most nagyjából 117 ezer forintos törlesztőrészletet fizet. Ez úgy jön ki, hogy most 2,4 százalék fölé nem lehet vinni a referenciakamatot, és feltételezzük, hogy a bank erre 3 százalékos kamatfelárat tesz rá. Ha nem volna kamatstop, akkor a referenciakamat 14,24 százalékosra nőne, ez pedig azt hozná, hogy hirtelen 183 ezer forint fölé ugrana a havi törlesztőrészlet.

Tehát a kamatstop most attól menti meg őt, hogy közel 60 százalékkal megugorjon a havi törlesztője.

Ráadásul a hitelmoratóriummal ellentétben itt még csak annyit sem kell veszteségként lenyelnie az ügyfélnek, hogy meghosszabbodna a futamidő, a most elengedett kamat egy az egyben a bankok bevételei közül fog hiányozni. És ugyan a magyar közbeszédben nem nagyon szokás a bankokat sajnálni, azt azért nem árt hozzátenni: már megint azok járnak rosszul, akik óvatosak voltak, és a változónál drágábban fix kamatozású hitelt vettek fel. Ugyan az MNB évek óta hirdeti azt, hogy fix kamatozású hitelt lenne jó kérni a kiszámíthatósága miatt, a kormány most újra azt az üzenetet küldte, hogy nem érdemes nagyon megfontoltnak lenni, aki nagy bajba kerülne, az állam úgyis megmenti.

AFP / FINN WINKLER

A kínos kérdés az, hogy mi lesz, ha a kamatstop egyszer véget ér. Akkor ugyanis ennyire nagy növekedést látnánk a törlesztőrészletekben – ez politikailag finoman szólva is nehezen eladható lenne. Ráadásul a benzinárral ellenben itt nem várható az, hogy egyik pillanatról a másikra hatalmas változások jöjjenek, ha a kormánynak szerencséje van, akkor elég hamar, és emiatt viszonylag fájdalommentesen lehessen az egészet visszacsinálni. Természetesen ha az infláció csökkenni kezd, akkor a kamatok is lejjebb mennek majd, de ez nem néhány hónap alatt fog megtörténni.

Mi vár arra, aki most vesz fel hitelt?

Röviden: semmi jó. Az alapkamat tavaly júniusig még 0,6 százalékos volt, idén az év elején 2,4, most pedig már 11,75-nél tart, a BUBOR pedig ennél kicsivel magasabb. Az újonnan felvett, hosszabb futamidejű hiteleknél már lehet a magasabb referenciakamatokkal számolni, így azoknak az ára nagyot nőtt. Nem meglepő, hogy az MNB kutatása szerint júliusban már 31 százalékkal kevesebb lakáshitelt vettek fel a magyarok, mint egy évvel korábban.

A Bank360 lakáshitel-kalkulátora szerint 8,15 százalékosnál olcsóbb THM-mel nem lehet lakáshitelt kapni, azaz a teljes hiteldíjmutató az év eleje óta nagyjából a duplájára nőtt. Egy 20 évre felvett, 20 millió forintos lakáskölcsön után attól függően, melyik bank adja, 39-47 millió forintot kell visszafizetni, havi 165-195 ezer forintos törlesztőrészlettel – ha valaki az év elején vett volna fel ilyen hitelt, az alig több, mint 30 millió forintot kell, hogy visszafizessen, és 125-130 ezer forint lett volna a havi törlesztője.

Tényleg brutális büntetést kell fizetni a csok nem teljesítése miatt?

Az elmúlt hetekben végigrohant a neten egy egészen ijesztő számítás arról, hogy aki felvette a családi otthonteremtési kedvezményt, majd nem született annyi gyereke, mint amennyit vállalt, akkor brutális büntetőkamatokat fizethet. Ennek az alapja a Bankmonitor számítása volt, de aztán ahogy sokan osztották tovább a közösségi médiában, egy idő után az eredetileg teljesen részletes cikk kevésbé drasztikus részei nélkül terjedtek tovább a számok.

Túry Gergely

Persze az alap önmagában is nyomasztó: ha valakinek határidőre nem születik annyi gyereke, amennyit írásban megígért, akkor a jegybanki alapkamat ötszörösével megegyező, azaz a mostani állás szerint 58,75 százalékos büntetést kell fizetnie az eredeti összegen felül. A legdurvább ebből az, hogy ha valaki a maximális, 10 millió forintos támogatást veszi fel három gyerek ígéretével, és egy gyereke sem lesz, akkor 68 750 000 forintot fizethet vissza. Ha valaki kisebb összeget vett fel, vagy valahány gyereke azért megszületett, csak kevesebb, mint amennyit ígért, akkor a büntetés csökken.

Fontos hozzátenni, hogy a büntetőkamatot a gyerekvállalási határidő (egy gyereknél 4 év, kettőnél 8, háromnál 10 év) végén számolják ki, az ahhoz legközelebbi január 1-je vagy július 1-je számít, tehát van esély arra, hogy addig még lejjebb megy a kamat.

Még fontosabb, hogy néhány helyzetben azért nem ennyire borzasztó büntetést kell fizetni. Ha például a pár lombikprogramban vett részt, és ennek ellenére nem született elég gyerekük, akkor nem kell büntetést fizetni, ahogy akkor sem, ha valamelyik házastárs megváltozott munkaképességűvé vált, meghalt, vagy súlyos betegséggel született egy gyerek, emiatt nem vállaltak többet. Sőt, ennyire rossz élethelyzetbe sem kell kerülni, hogy megússza a pár a büntetést, az is elég, ha kapnak egy orvosi papírt arról, hogy egészségügyi okokból nem javasolják számukra a gyerekvállalást (és ne legyen sok illúziónk, aki nagyon akar, az majd szerez ilyen papírt, ha sok pénz múlik rajta).

Aki ilyen helyzetbe kerül, az a kormányhivatalnál első körben öt év haladékot kérhet. Ha pedig majd az az öt év letelik, akkor a büntetés elengedését is kérhetik – ugyan a csok még nincs tízéves, tehát teljes 5+5 év még senkinél nem telt le, az eddigi gyakorlat az, hogy aki ilyen méltányolható okkal jelentkezett, annak általában elengedték a büntetést.