Év végén 6 százalék körül lehet az infláció a Magyar Nemzeti Bank szerint. A gazdasági visszaesés és a költségvetési hiány nagyobb lesz a vártnál, amúgy a jegybank meglehetősen optimistán látja a helyzetet, 2024 elején valószínűleg gyorsulni fog a kamatcsökkentés.
Bár a helyzet az év eleje óta sokat javult, azért még nem fenékig tejfel.
10,75 százalék az új ráta – kérdés, az infláció lassulása mellett gyorsulhat-e a kamatcsökkentés.
Az utóbbi negyedévekben kiderült: akármit mond a kormány, vergődő gazdaság mellett az akkuipari projektek se tudják felhúzni a beruházási rátát, és a kormány kamattámogatott hitelkonstrukciói is alig segítenek. Alacsony inflációra lenne szükség. És uniós támogatásokra.
A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt. 2024 egészében pozitív marad a reálkamat, de jelentős forinterősödés nem várható a CIB szakértői szerint.
Az inflációnál nagyobb béremelkedés fordulópont, de az inflációs sokk nyomán a keresetek csak annyit érnek, mint 2020-ban. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nagy vívmány, hogy a minimálbér számszerűen nagyobb, mint 15 éve.
Az inflációt még nem sikerült letörni, a küzdelmet folytatni kell. Az infláció év végén 7 százalék körül lehet – a jegybanki cél 3 százalék. Az alapkamat 2024 februárjában csökkenhet először 10 százalék alá, ha minden jól megy, és a jegybank 75 bázispontos vágásokkal tud tovább haladni.
A jegybank 11,5 százalékra csökkenti az alapkamatot – jelentette be a Monetáris Tanács ülése után a Magyar Nemzeti Bank. A kamatvágás lehetett volna nagyobb, de a jegybank elsősorban a forint árfolyama miatt inkább óvatosan halad. Illetve jó eséllyel a jegybank hitelességét romboló kormánykommunikáció miatt véletlen sem akarja, hogy úgy tűnjön, meghajlik a kormány elvárásai előtt.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan ismét rekordmélységekben lesz a magyar fizetőeszköz.
Az MNB keddi döntésének hatását a legtöbb magyarországi adós nem fogja megérezni, de néhány betétet és hitelt már tényleg közvetlenül érint a 75 bázispontos kamatszintcsökkentés.
Az eddigi 1 százalékpontnál kisebb lépéssel csökkentett az MNB kamatot, mert több a külső kockázat. Az infláció csökkenése folytatódik, de még sok munka van addig, hogy a jegybanki célt elérje – mondta el Virág Barnabás MNB-alelnök.
A kamatvágás a várakozások sávjába esett, de azon belül inkább nagynak tekinthető.
A jegybank 0,75 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, a ráta új mértéke 12,25 százalék.
Érdekes kísérletbe kezdett a Sheffield Hallam University.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakesh városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.
Elsősorban az infláció jelent gondot az USA-ban, amely jelentősen csökkent a tavalyi 9 százalékról, de még messze van az ideálisnak tekintett 2 százaléktól.
A jegybank 13 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, az eszközt pedig megszünteti, októbertől újra az alapkamat lesz a meghatározó. A bankok annyi pénzt tarthatnak októbertől a tartalékszámlájukon, amennyit csak akarnak, a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti.
A Monetáris Tanács a jegybanki politika normalizálásáról döntött. Az alapkamathoz nem nyúltak, de a kamatfolyosó alját 12 százalékra, a tetejét 14 százalékra módosították. Minden bizonnyal kivezetik a tavaly október óta irányadó egynapos betéti tendereket, de bevezetnek egy új eszközt.
Nouriel Roubini a Bloomberg számára foglalta össze nézeteit a világgazdaság tendenciáiról.
Szeptember végén 13 százalékra csökken az irányadó kamat, és újra az alapkamat lesz az irányadó, a tavaly ősszel bevezetett „ideiglenes” vészeszközök egy részét a jegybank pedig kivezeti. Októbertől csökkenhet az alapkamat, de nem lesz monoton, kiszámítható kamatcsökkentési pálya, és a kamatszint az infláció fölött marad majd. Jegybanki gazdaságélénkítés sem lesz, a cél mindenek felett az infláció letörése.
