A jegybank 11,5 százalékra csökkenti az alapkamatot – jelentette be a Monetáris Tanács ülése után a Magyar Nemzeti Bank. A kamatvágás lehetett volna nagyobb, de a jegybank elsősorban a forint árfolyama miatt inkább óvatosan halad. Illetve jó eséllyel a jegybank hitelességét romboló kormánykommunikáció miatt véletlen sem akarja, hogy úgy tűnjön, meghajlik a kormány elvárásai előtt.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan ismét rekordmélységekben lesz a magyar fizetőeszköz.
Az MNB keddi döntésének hatását a legtöbb magyarországi adós nem fogja megérezni, de néhány betétet és hitelt már tényleg közvetlenül érint a 75 bázispontos kamatszintcsökkentés.
Az eddigi 1 százalékpontnál kisebb lépéssel csökkentett az MNB kamatot, mert több a külső kockázat. Az infláció csökkenése folytatódik, de még sok munka van addig, hogy a jegybanki célt elérje – mondta el Virág Barnabás MNB-alelnök.
A kamatvágás a várakozások sávjába esett, de azon belül inkább nagynak tekinthető.
A jegybank 0,75 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, a ráta új mértéke 12,25 százalék.
Érdekes kísérletbe kezdett a Sheffield Hallam University.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakesh városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.
Elsősorban az infláció jelent gondot az USA-ban, amely jelentősen csökkent a tavalyi 9 százalékról, de még messze van az ideálisnak tekintett 2 százaléktól.
A jegybank 13 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, az eszközt pedig megszünteti, októbertől újra az alapkamat lesz a meghatározó. A bankok annyi pénzt tarthatnak októbertől a tartalékszámlájukon, amennyit csak akarnak, a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti.
A Monetáris Tanács a jegybanki politika normalizálásáról döntött. Az alapkamathoz nem nyúltak, de a kamatfolyosó alját 12 százalékra, a tetejét 14 százalékra módosították. Minden bizonnyal kivezetik a tavaly október óta irányadó egynapos betéti tendereket, de bevezetnek egy új eszközt.
Nouriel Roubini a Bloomberg számára foglalta össze nézeteit a világgazdaság tendenciáiról.
Szeptember végén 13 százalékra csökken az irányadó kamat, és újra az alapkamat lesz az irányadó, a tavaly ősszel bevezetett „ideiglenes” vészeszközök egy részét a jegybank pedig kivezeti. Októbertől csökkenhet az alapkamat, de nem lesz monoton, kiszámítható kamatcsökkentési pálya, és a kamatszint az infláció fölött marad majd. Jegybanki gazdaságélénkítés sem lesz, a cél mindenek felett az infláció letörése.
Az alapkamat változatlanul 13 százalék, de a kamatfolyosó felső szélét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, ami arra utal, hogy az irányadó kamat is mérséklődik, 15-ről 14 százalékra.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
Míg Magyarországon több, mint 20 százalékos, az USA-ban már csak 3 százalék az infláció. Karnyújtásnyira az amerikai kamatemelések lezárása, ami a magyar jegybank kamatcsökkentéseit segíti.
Az irányadó kamatot is 1 százalékponttal csökkenti a jegybank - derült ki a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülése után. Ha minden jól megy, szeptember végén csökkenhet az alapkamat 13 százalékos szintjére. És ha az infláció a várakozásoknak megfelelően lassul tovább, addigra vaskosan pozitív lesz a reálkamat-környezet, amire az infláció tartós letöréséhez szükség van.
Az alapkamat marad 13 százalék, de a kamatfolyosó tetejét ismét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, az irányadó kamat pedig 15 százalékra csökkenhet.
Fenntartja az átlaghoz képest jóval rózsásabb gazdasági előrejelzéseit az MBH Bank. Eltérően alakul a gazdaság különböző területein tevékenykedő szereplők sorsa, de összességében javuló inflációs folyamatokra és teljes foglakoztatás mellett elérhető egészséges növekedésre van remény, miután az agrárium megússza a tavalyi termést tönkretevő aszályt.
A Végzet közgazdásza korábban krízist jósolt a globális gazdaságban, de most úgy véli: valószínűbb az enyhe recesszió, de ez elhúzódhat és akkor komoly gondok jöhetnek. Szinte minden az inflációellenes harctól függ, de a világgazdaság konjunktúráját egyre inkább befolyásolja a geopolitika, amelynek fordulatait nehéz kiszámítani.
