Amikor az ELTE oktatói kormánykritikus kijelentéseket tettek, Hankó Balázs felhívta a rektort
Darázs Lénárd szerint a NER rendszere nem csak a lopásból állt, de az ellehetetlenítésről is szólt.
#felsőoktatás
Hogyan verték át a MOME-t a modellváltáskor? – interjú Kovács Csaba rektorral
Miért lett a Mome saját akaratából modellváltó egyetem? Mi tartható meg az alapítványi létből? Mi a probléma az új kuratóriummal? Mi lehet az egyetem jövője? – ezekről is beszélgettünk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorával, Kovács Csabával.
Az Oktatási Minisztérium arról kérdezi az egyetemistákat, mi miatt szoronganak
Egy kérdőívben kérdezik a diákokat megélhetésről, mentális állapotról, stresszről és arról, szerintük mennyire készíti fel az egyetemistákat az egyetem a munkavállalásra.
Így lehet Orbán Viktor az AfD példaképe – a NER romboló oktatás- és tudománypolitikáját vizsgálja a Süddeutsche Zeitung
Magyarországon kiderült, hogy egy autoriter kormány könnyen ellenőrzése alá tudja vonni az oktatást és a tudományt, ugyanakkor az is látszik, milyen nehéz felszámolni az így okozott károkat.
Polyák Gábor: A kekvarendszer szépészeti átalakítása nem felsőoktatás-politika
Talán érthető, hogy nem lehetett egy mozdulattal állami fenntartásba visszavenni a kekvarendszerből az egyetemeket, de túl sok időt, energiát és bizalmat fecsérelt el az új kormány a régi rendszer lényegét nem érintő reformmal. Most elindult az őszi félév, ugyanazokkal a vállalhatatlan feltételekkel, mint amelyekkel a tavaszit zártuk.
„Ki fogja kompenzálni a dolgozókat az elmúlt évekért?” – a fizetések megemelése mellett kártérítést is szeretnének az állami egyetemek dolgozói
Felemás helyzetbe kerültek azok az egyetemek, amelyek kimaradtak a modellváltásból, azaz a kekvásításból: megmaradt ugyan az autonómiájuk, ám pénz alig-alig érkezett hozzájuk. A Magyar-kormánytól többet remélnek, de kérdés például, hogy mikor jön a rég várt bérkorrekció – most ugyanis a dolgozók zöme sokkal kisebb fizetést kap, mint a hasonló pozícióban lévő, de kekvás egyetemen alkalmazott kollégáik. Jön-e egységes felsőoktatási bértábla? Mi lesz a kancelláriarendszerrel, marad-e a kétfejű vezetés? Meddig tart a türelem?
Lannert Judit: Visszatér az Erasmus a magyar egyetemekre
Az idei tanévtől újra rendelkezik érvényes Erasmus mobilitási pályázattal az a 21 magyar egyetem, amely 2023 óta az alapítványosodás miatt kimaradt az oktatási csereprogramból.
Az SZFE lezárta a Farkas Franciska ügyében indított belső vizsgálatot
A színésznő állításait nem találták megalapozottnak, az egyetem szerint nem történt megalázó, sértő vagy diszkriminatív bánásmód a felvételin.
Reagált az SZFE a HVG cikkére: „Politikai ügyet próbálnak teremteni”
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítványba ülhetne a Vidnyánszky Attila által kisajátított múzeum igazgatóhelyettese, amelynél súlyos hiányosságokat tárt fel a minisztérium. Az egyetem „határozottan visszautasítja”, hogy azt írtuk, a saját embereikkel töltenék fel a kuratóriumot.
A kormányváltás után is a saját embereivel töltené fel az SZFE vezetése az egyetem legfontosabb szervezetét
Elképesztően buta hibával töltötte fel a Színház- és Filmművészeti Egyetem azt a szenátusi határozatot, amelyben látható, kiket jelölnek az intézmény fő döntéshozó, a rektor személyéről is döntő szervezetbe: hiába vannak elvileg kitakarva a nevek, bárki láthatja őket.
Új szakok jönnek a magyar felsőoktatásban
A mesterségesintelligencia-informatikus is bekerül a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékébe.
Az SZFE osztályvezetője Farkas Franciska ügyéről: Nem aláztam meg senkit
Pataki András a színésznő vádjaira úgy reagált, hogy nem beszélt senkivel sértő vagy személyeskedő hangnemben, állítása szerint egyetlen jelentkező nemzetiségi hátterét sem minősítette negatívan.
Vizsgálatot indít az SZFE, miután Farkas Franciska botrányos felvételijéről beszélt
A színművész súlyos vádakat fogalmazott meg egy videóban a nemzetiségi kultúrák specializáció felvételijén szerzett negatív tapasztalatairól.
Egyetemre kettes érettségivel? Ember legyen a talpán, aki eligazodik a felvételi rendszerben
Az idei felvételi is megmutatta, milyen hatalmas különbségek lehetnek az egyes szakok között: van olyan képzés, ahova a maximális 500 pont kellett, máshova elég volt 102 is. A rendszer ráadásul olyan összetett, hogy még sok diák sem tudja jól kiszámolni a saját pontjait. Íme a legfurcsább adatok az idei felvételiről.
Vezet az adatbiztonsági szakjogász és az addiktológiai konzultáns szak, de jön fel az AI az egyetemi továbbképzésekben
A felsőfokú szakirányú továbbképzések indításában az egyetemek és főiskolák gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci igényekhez, így ezekben jelennek meg először például az AI-hoz vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó képzések.
Euforikus felvételizők, optimista jövőképek – ilyen volt az idei Pont Ott Parti
Hogyan képzelik el a jövőjüket? Magyarországon vagy inkább külföldön tanulnának tovább? Kihatott-e a kormányváltás a felsőoktatási jelentkezésre? Ezekről kérdeztük a 2026-os Pont Ott Parti résztvevőit!
Az ember kapja a pofonokat, de egy idő után azért el is kezdi visszaadni – a MATE rektora maradna a kekvarendszerben
Élnek vagy visszaélnek a lehetőséggel? A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint ez a fő kérdés a kekvákkal kapcsolatban, és az ő egyeteme jól működött az új kormányzat által kivezetni kívánt alapítványi rendszerben. Gyuricza Csaba, aki korábban egy uniós zászló levétele miatt került reflektorfénybe, abban bízik, hogy a változtatás során figyelembe veszik az intézményi sajátosságokat.
„Igazhitűség” és modellváltás: Egerben is durván nekimentek a régi rendnek, pedig ott az egyház vette át az egyetemet
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE) speciális modellváltó intézmény: ott nem egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, hanem a katolikus egyház lett a fenntartó. Az oktatók ugyanakkor Egerben is az autonómia teljes felszámolásáról beszélnek. A rektor és az egyház ezt a HVG-nek cáfolta.
„Varga Judit külön tudta választani az egyetemi és a politikai ügyeket” – a Miskolci Egyetem rektora a NER felsőoktatási rendszeréről
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint a modellváltás elsősorban a szabályozatlanság miatt csúszott félre, de így is több pozitívuma volt, mint negatívuma, ezért nem lenne jó visszatérni a régi, állami rendszerre. Fel kell-e oszlatni a mostani kuratóriumokat? Újra kell-e választani minden rektort? Kötelező volt-e a diósgyőri DPK-ra videóüzenetet küldeni? És miért kell kétmilliót keresnie Varga Juditnak? Interjú.
Elismert fizikust nevezne ki a kormány a felsőoktatás élére
Katz Sándor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatója a jelölt.