#felsőoktatás

„Azt javasolták, inkább húzzam ki az SZFE-t az önéletrajzomból”

Az első tanítási napon a portás nem akarta beengedni őket a Színház- és Filmművészeti Egyetem új épületébe, hiába mondták, hogy ők lesznek a hallgatók, és tanulni szeretnének. Klock-Balog Péter az SZFE állami einstandja utáni első új évfolyamra járt, ő hozta össze először a hallgatókat Vidnyánszky Attilával, végül a HÖK elnökeként próbálta megmenteni a hallgatók szerint politikai okból eltávolított tanárt. Interjú.


Az SZFE rektora: A modellváltást esztétikai, talán szellemi-spirituális váltásnak szánták

„Részemről nincs árokásás”, a lincshangulatban megfogalmazott ötletek pedig kockáztatnák azokat az eredményeket, amiket a Színház- és Filmművészeti Egyetem elért – mondja exkluzív interjúnkban Sepsi Enikő, aki 2023 óta az egyetem rektora. Új rektori pályázatot az ő beleegyezése nélkül nem lehet kiírni – hangsúlyozza az intézmény vezetője, aki úgy érzi: részben sikerült elérnie, hogy az egyetem teljesen politikamentes legyen.







Mennyire AI-érettek a magyar egyetemek? Mutatjuk a toplistát

A magyar egyetemek kétharmadában már működik mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsoport, de átfogó AI-stratégiája még az egyharmaduknak sincs. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos irodája kutatás keretében vizsgálta a felsőoktatási intézmények AI-kompetenciáját, amelynek eredményeiről elsőként a HVG-nek számoltak be.


„Óriásplakátokon, internetes reklámokban kellene hirdetni, hogy milyen jó pedagógusnak lenni”– interjú Gloviczki Zoltánnal

A pedagógushiány csökkentéséhez tudatosítani kellene a fiatalokban, hogy a tanári pálya egy nagyon szép, fontos, értelmes hivatás – állítja az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, korábbi köznevelési államtitkár-helyettes. Gloviczki Zoltán szerint égetően fontos átgondolni például azt is, van-e értelme az olyan oktatásnak, ami az általános iskola felsőtagozatában zajlik.







Mennyibe kerül egyetemistának lenni Európában?

Lényeges különbségek vannak Európában a felsőoktatás állami támogatásában, ami kérdéseket vet fel az európai oktatási rendszerek hozzáférhetőségével, egyenlőségével és hosszú távú versenyképességével kapcsolatban. Hogyan alakítják a különböző jóléti modellek, költségvetési prioritások és politikai döntések a diáktámogatási politikákat az EU-ban? És hogyan viszonyul Magyarország más európai országokhoz?