Lényeges különbségek vannak Európában a felsőoktatás állami támogatásában, ami kérdéseket vet fel az európai oktatási rendszerek hozzáférhetőségével, egyenlőségével és hosszú távú versenyképességével kapcsolatban. Hogyan alakítják a különböző jóléti modellek, költségvetési prioritások és politikai döntések a diáktámogatási politikákat az EU-ban? És hogyan viszonyul Magyarország más európai országokhoz?
Hamarosan megjelenik a HVG Diploma 2026 című kiadványa, amelyben a magyar felsőoktatási intézmények, karok, képzésterületek és a legnépszerűbb szakok legfrissebb rangsorait publikáljuk.
Hatalmas zűrzavarral indult a félév a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen. A hallgatók strukturális problémákra és a kari összevonások miatti zsúfoltságra panaszkodtak, most pedig már az intézmény vezetése ellen tüntetnek.
Látszólag kedvezőek az idei felvételi tendenciák, hiszen nőtt a jelentkezők száma, a tanárjelölt is több, ugyanakkor az egyszerűsített képzések, a mélyre vitt ponthatárok nem egyetemi színvonalat mutatnak.
Egyszerre áldás és átok a felvételi siker azoknak, akik valamelyik egyetemi városba költöznek: kollégium alig van, az albérleteket aranyárban mérik. HVG-Ténytár.
„A világ első öt százalékában van kilenc egyetemünk” – jelentette be büszkén Orbán Viktor Tusványoson. Ez nagy sikernek hangzik, azonban inkább szómágia: nem javultak, inkább romlottak vagy stagnáltak a magyar egyetemek az utóbbi években. Az ellentmondás csak matematikai: sokkal nagyobb lett a merítés.
Az év legnagyobb vesztesei a Pannon, a Károli és az Óbudai Egyetem, de az ELTE-n is kétszázzal kevesebb helyet hirdettek meg.
A cél a Kína számára kényes témák visszaszorítása volna az akadémiai diskurzusokban.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez, sajnos, nem igaz.
Kevés a kollégiumi hely, drágák az albérletek
Szerda este 8 órakor kijöttek a főiskolai, illetve egyetemi ponthatárok.
„Brüsszel kis lépést tett a jó irányba” Magyarország ügyében. Kutatók az egyetemek elleni populista hadjáratok okait vizsgálják.
Az nem derül ki a külügyminiszter közleményéből, hogy a franciákat kiutasító, orosz zsoldosokkal együttműködő nyugat-afrikai ország katonai rezsimje milyen szakos hallgatókat küld majd.
Hogyan formál a magyar kormány egy új elitet az oktatási szerkezet átalakításával, az akadémiai szabadság, az ideológiai kontroll és a politika ötvözésével? – erre a kérdésre ad választ két politológus az osztrák lapban megjelent közös írása.
Sulyok Tamás szerint a magyarok és a japánok lelki rokonságban állnak. Ez sokaknak talán meglepő információ, akárcsak az a Japánban tartózkodó államfő programjából kivilágló tény, hogy az Oszakai Egyetemen Magyar Tanszék is működik. Utánanéztünk, a világ mely országai nyújtanak még magyar nyelvi és kulturális képzést a felsőoktatásban.
A Károlin és a Pázmányon is indultak akkreditáció nélküli képzések.
A legtöbben gazdasági irányba tanulnának tovább.
Furcsa szempontok vezérelték az oktatási kormányzatot az egyetemek államilag támogatott férőhely-kapacitásainak idei meghatározásakor. Az ördög ráadásul a részletekben rejlik.
A közszolgálati szerep mellett a pedagógus szakok iránt megnőtt érdeklődéssel indokolja Veszelszki Ágnes dékán az NKE pedagóguskarának mostani elindítását. Interjú.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem most induló gazdálkodási és menedzsmentképzését áthatja majd a katolikus szellemiség, de egyben meg kell felelnie a sztenderd szakmai követelményeknek is – mondja Botos Máté dékán. Interjú.
