Egyedi tanárképzés indul a közszolgálati egyetemen kiemelt ösztöndíjakkal
A közszolgálati szerep mellett a pedagógus szakok iránt megnőtt érdeklődéssel indokolja Veszelszki Ágnes dékán az NKE pedagóguskarának mostani elindítását. Interjú.
#felsőoktatás
Katolikus szellemiségű gazdaságtudományi képzéssel rukkol elő a Pázmány
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem most induló gazdálkodási és menedzsmentképzését áthatja majd a katolikus szellemiség, de egyben meg kell felelnie a sztenderd szakmai követelményeknek is – mondja Botos Máté dékán. Interjú.
„Nagyon rossz sztereotípia, hogy bölcsészdiplomával nem lehet elhelyezkedni”
Fontos lenne, hogy visszakerüljünk az Erasmus-programba, mert jelenleg kiestünk az európai networkből – mondja Gyenge Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának dékánja.
Ájurvéda gyógyító képzéseket több magyar egyetem is kínál, de az igazi tudásért Indiába kell menni
Magyarországon is lehet az indiai gyógymódokról, vagyis az ájurvédáról és a hagyományos kínai orvoslásról tanulni, de nem minden egyetemen megy ez zökkenőmentesen.
„Az európai komolyzenei kultúra hagyományait nem lehet csak úgy YouTube-ról elsajátítani”
A vidéki felsőoktatási művészeti képzés ugyanannyi lehetőséget rejt magában, mint a fővárosi. Családias légkörről, színvonalas oktatásról és karrierlehetőségekről beszél Lakatos Péter István, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja. Interjú.
„A gazdaságtudományi képzéseken végzettek 92 százaléka fél éven belül elhelyezkedik”
Rövidebb képzési idővel, de egyre inkább felértékelődik a munkaerőpiacon a közgazdászok mesterképzése, ami a korábbi időszakra nem volt jellemző. A jövő pedig az interdiszciplináris tudományoké és az adatelemzésé – mondja a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, Veresné Somosi Mariann.
Bloomberg-kommentár: Trumpék Orbán mintájára akarják ellenőrizni a felsőoktatást
Első kampánya során Trump közölte: szereti azokat, akik nem tanultak. És az embereivel együtt most szakmányban kívánja növelni a számukat – figyelmeztet a Bloomberg.
Sterbenz Tamás rektor: „Senki se kerüljön ki úgy a TF-ről, hogy nem járt külföldi egyetemen”
Nem fenyeget a testnevelőtanár-képzés kiüresedésének veszélye – állítja Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) rektora, aki fejlesztési programjaikról és nemzetközi képzési terveikről is mesélt.
Népszava: Vissza fogja dobni a modellváltó egyetemekről szóló törvényt az Európai Bizottság, súlyos pénzeket bukik az ország
Az EU nem elégedett. Magyarország viszont úgy fest, el fogja veszíteni a brüsszeli pénzek egy részét.
A diplomához a legtöbb helyen már nem kell nyelvvizsga, a felvételinél viszont több pontot hozhat, mint eddig bármikor
A felsőoktatási törvény módosítása óta nem feltétel a legalább B2-es szintű nyelvvizsga a diplomaszerzéshez. A felvételi szabályok átírása nyomán azonban most különösen érdemes nyelvet tanulni.
„A társadalomtudományos ismeretek felértékelődtek” – Rácz Andrea dékánhelyettes az ELTE-sek elhelyezkedési esélyeiről
Az ELTE Társadalomtudományi Karán diplomát szerzők 70 százaléka nagyon hamar, 1-2 hónap alatt el tud helyezkedni – mondja Rácz Andrea, a kar dékánhelyettese.. A diplomás-pályakövetési rendszer azt mutatja, hogy az alapképzésen tanulók 70 százaléka nagyon hamar, 1-2 hónap alatt el is helyezkedik a diplomájával.
Országos bajnokként nemzetközi szinten kell játszanunk – interjú Bruno van Pottelsberghével, a Corvinus új elnök-rektorával
A magyar felsőoktatás akkor léphet be a nemzetközi ligába, ha nagy számban vonzza a külföldi diákokat, oktatókat és kutatókat is – állítja Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus új elnök-rektora. A belga származású közgazdász az országos bajnok egyetemet világszínvonalra emelné.
A jólét ára: mennyibe kerül egy diploma megszerzése?
Az egyetemisták tandíja és lakhatási költsége évente több millió forintot is elvihet a családi kasszából, ezt azonban jó tanulmányi eredménnyel és némi szerencsével jócskán csökkenteni lehet.
Nyirády Péter Semmelweis-dékán: Az orvosképzésben alkalmazkodni kell a Z generáció igényeihez
Eltökélt, valóban orvosnak készülő hallgatókat várunk, de a fiataloknak lényegre törőbben kell átadni a tudást, akár audiovizuális eszközökkel, digitális tankönyvekkel, még erősebben kell hangsúlyozni a személyes, gyakorlati oktatást – mondja Nyirády Péter urológusprofesszor, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. Az egyetem legnagyobb karán közel négyezren tanulnak, a hallgatók több mint fele külföldi.
Charaf Hassan, BME-rektor: Az alapítványi modell számunkra így nem pálya
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem július 1-jén hivatalba lépett új rektora, Charaf Hassan célul tűzte ki, hogy a BME nyolc éven belül Európa tíz legjobb műszaki egyeteme között lesz. Az államháztartás merev szabályai nem kedveznek a fejlődésnek, ezért teljesen átszabná az egyetem működési kereteit.
Magánosított kutatóhálózatok: a magyar tudományos élet utolsó fejezete
Az állami egyetemek magánosításának egyetlen “haszna” van, figyelmeztet a szerzőnk, az új rendszerben bárki kistafírozható az alapítványi rendszerben működő intézeteken keresztül. Vélemény.
Helycsere a HVG egyetemi rangsorának élén: a BME megelőzte az ELTE-t, felért a dobogóra az SZTE
A BME lett a legjobb egyetem a HVG legfrissebb felsőoktatási rangsorában. A sokféle metszetben elkészített toplistákon szereplő intézmények vezetői sérelmezik az oktatási és tudományos Huxitot, és leghőbb vágyuk, hogy bekerüljenek a nemzetközi ligákba.
Harcolnak a magyar egyetemek az MI ellen, de a diákok állnak nyerésre
Az MI térhódítása egyelőre a leleményes hallgatóknak kedvez, a magyar egyetemek közben különböző szabályozásokon gondolkodnak. Míg a szegedi bölcsészeknél teljes a tilalom, a Corvinuson mesterséges intelligenciáért felelős dékánt neveznek ki, máshol pedig kurzuson oktatják a technológia használatát. A szakértő szerint a piac nem olyan szakembereket keres, akik egy hétig dolgoznak valamin, amit a gép negyedóra alatt megold.
Az innovációs miniszter szerint tízből nyolc diák elégedett az egyetemek infrastruktúrájával
Hankó Balázs miniszter szerint Brüsszel nem mond igazat, amikor azt állítja, nem tudtak arról a törvénymódosításról, amelytől azt reméli a kormány, ismét bekerülhetnek az Erasmus és Horizont programokba az alapítványi formában működő egyetemek.