Iszonyatos tempóban terjednek az álhírek a június 12-én hatályba lépő migrációs paktumról, elsősorban a Fidesznek és holdudvarának köszönhetően. De a kormánynak is lenne dolga: nemcsak a tényszerűen kellene kommunikálnia, hanem arra is választ kellene adnia, hogyan kívánja kezelni a paktumot, mert a „nem fogadjuk el” kevés lesz.
A hatóságok szerint az áldozatok az utóbbi hetek téli viharaiban vesztek a tengerbe.
A lengyel határőrség szerint ez volt a negyedik alagút, amelyet idén felfedeztek a régióban.
A Hyundai-LG georgiai üzemében tartott razzia rámutatott az amerikai kormány gazdaságpolitikájának egyik nagy ellentmondására: úgy akarnak külföldi cégeket helyi gyárak építésére kényszeríteni, hogy a tömeges kitoloncolások miatt már nincs, aki felépítse azokat. A bevándorlók kitelepítésével az amerikai melósnak nem lett jobb, márpedig a razziák csak fokozódni fognak, miután Trump pénzlavina alá temette az USA Bevándorlási és Vámügyi Hivatalát.
A külügyminiszter vállalta, hogy szükség esetén Washingtonba látogat.
Dél-koreai források szerint 560 munkást érintett az akció, közülük háromszázan koreai állampolgárok.
Az elnöki hatalom, az alkotmány és a törvények határait feszegeti Donald Trump azzal, hogy Los Angeles utcáira küldi a katonákat. Mit üzen ellenfeleinek az elnök, akit előző mandátuma idején még sikeresen lebeszéltek a hasonló akciókról?
Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a májusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos döntéseit. Magyarország számos jogsértési ügyben érintett, ezek közül a legnagyobb súlyú az, amelyben kimondják, hogy a magyar kormány nem teljesítette az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.
Az éppen 100 napja hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy rövid időn belül új javaslatot készít az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók „eltávolítására”. A mostani javaslat a tagállamok számára jogalapot teremt arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban őrizzék.
Nem sokkal az illegális bevándorlók tömeges kitoloncolását tervező Donald Trump visszatérése előtt.
Közös nevezőre jutottak a tagállamok a migránsok csempészésére vonatkozó büntetőjogi rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar elnökség alatt tartott utolsó igazságügyi miniszteri tanácsülésen született meg ez a döntés, amely egyébként szembemegy az azóta uniós joggal ellentétesnek minősített és visszavont Stop Soros törvénnyel.
Az Európai Bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben pótlólagos forrásokat biztosít tagállamoknak határvédelemre, és időleges felmentést ad a menekültügyi eljárások lefolytatása alól. Bármennyire is magyar kívánságlistának tűnik, mindez éppen Magyarországra nem vonatkozik. Csak azokra az országokra, ahová az oroszok küldik a migránsokat.
A volt elnök szerint Harris és Joe Biden miatt jutottak be a bevándorlók az Egyesült Államokba, akik „meg akarják erőszakolni, ki akarják fosztani, majd megölni az amerikai népet”.
Jövő márciusig biztosan fenntartaná az Orbán-kabinet a 2015 őszén bevezetett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Ha ez megtörténik, akkor továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre Magyarországon.
A bűnszervezet összesen több mint 350 embert szállított illegálisan az Európai Unióba.
A magyar kormány szerint Brüsszel a kerítés miatt szed be tőlünk pénzt, miközben arról van szó, Magyarország nem tart be egy bírósági ítéletet.
Teherán az illegális bevándorlást fékezné így meg.
Tagállami és politikai ellentétek nehezítették az EU migrációs paktumának elfogadását, miközben ismét emelkedik az illegálisan érkezők száma. Az ellentmondásos és távoli uniós megoldások mellett saját alternatívát keresnek a tagállamok.
Fokozódik az illegális bevándorlás, fokozódik az osztrák aggodalom.
A legforgalmasabb a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonal volt idén.
