Minden, amit a migrációs paktumról tudni kell – és amit következetesen elferdít a Fidesz és a Tisza is

Iszonyatos tempóban terjednek az álhírek a június 12-én hatályba lépő migrációs paktumról, elsősorban a Fidesznek és holdudvarának köszönhetően. De a kormánynak is lenne dolga: nemcsak a tényszerűen kellene kommunikálnia, hanem arra is választ kellene adnia, hogyan kívánja kezelni a paktumot, mert a „nem fogadjuk el” kevés lesz.

  • Arató László (Eurologus)

Röviden és közérthetően, a részletekben egyelőre el nem veszve, az új migrációs paktum célja a külső határőrizet megerősítése, annak legális lehetősége, hogy a migránsok/menedékkérők a velük kapcsolatos eljárás időtartama alatt végig őrizetben lehetnek, valamint a belső mozgás megakadályozása. Mindez kiegészül két fontos tényezővel: intenzív diplomáciai kapcsolatokkal a kibocsátó és tranzitországokkal és az EU-ban jogellenesen tartózkodók kiutasításának felgyorsításával.

A fentiek érdekében az EU már olyan eszközöket alkalmaz és olyan megoldásokat öntött jogi köntösbe, amelyekről ugyanezek a politikai vezetők tíz éve még hallani sem akartak. Bár a 2015-ös, a szíriai polgárháborúval összefüggő migrációs válságot jellemző hullámhoz még csak hasonlókkal sem kellett szembenézni azóta, az európai politikai napirenden folyamatosan jelen volt a migrációs kérdés.

A szélsőjobboldali, populista pártok népszerűség-növekedésének egyik fontos tényezője az volt, hogy az EU, illetve a tagállamok képtelenek voltak egy koherens választ adni.

Tíz évnek kellett eltelnie, mire az Unió egy közös jogszabályt alkotott, felismerve, hogy a probléma is közös. Az új szabályozás azonban már tükrözte azt, hogy a centrista, konzervatív kormányok – amelyek többségben vannak az EU-ban – a tőlük jobbra álló pártok választóira is rámozdultak, teljes szigort hirdetve az illegális migrációval szemben. Ennek lett az eredménye a paktum és több más, kiegészítő jogszabály.

Hogyan működik az új típusú eljárás?

A paktum hatályba lépését követően a határra érkező, illetve ott feltartóztatott harmadik országbeli állampolgárokkal szemben egy egységes, több lépcsőből álló eljárás indul, amelynek célja, hogy a belépés feltételei és a védelemre való jogosultság rövid időn belül eldőljön.

A rendszer szerint először egy legfeljebb hétnapos szűrési szakasz következik, amelynek során a hatóságok rögzítik az érintettek személyazonosságát, biometrikus adatait, valamint elvégzik a biztonsági és egészségügyi ellenőrzéseket. Ezt követően döntést hoznak arról, hogy az adott személy menekültügyi eljárásba kerül-e, vagy vele szemben visszatérítési eljárás indul.

A paktum előírja, hogy bizonyos esetekben – például alacsony elismerési arányú országokból érkezőknél vagy biztonsági kockázat esetén – a kérelmeket határon lefolytatott gyorsított eljárásban kell elbírálni. Ez az eljárás a döntéshozatallal és a jogorvoslati lehetőséggel együtt legfeljebb tizenkét hétig tarthat, és ez idő alatt az érintettek általában nem léphetnek be szabadon az unió területére.

https://hvg.hu/eurologus/20260602_kitoloncolas-illegalis-bevandorlas-migracio-ep2026-ebx

Amennyiben a menedékkérelmet elutasítják, a paktum szerint visszatérítési eljárás indul, amelynek célja az érintett személy harmadik országba történő visszaszállítása vagy kitoloncolása, lehetőség szerint gyorsított formában.

A rendszer logikája szerint tehát a határon három alapvető kimenetel alakulna ki: az érintett vagy nemzetközi védelemben részesül, vagy gyorsított eljárásban elutasítják, vagy pedig belépését követően visszatérítésre kötelezik. A cél az, hogy a korábbi, gyakran hosszú évekig elhúzódó menekültügyi folyamatok helyett néhány héten belül eldőljön a határra érkezők jogi státusza.

Na de van kötelező betelepítés?

Hozzászólások