Nem csoda, hogy rohamoznak a román ingatlanvásárlók, ha nálunk 100 ezer, náluk 1,2 millió forintnyi a négyzetméterár

Kolozsváron 3 ezer euró, mintegy 1,2 millió forint az átlagos négyzetméterár, Temesváron 1700, Nagyváradon 1600 euró (600-700 ezer forint), míg a kelet-magyarországi ingatlanszektorban vannak olyan települések, ahol az érték alig haladja meg a 100 ezer forintot, így most már sokan vállalják az ingázást Nyugat-Románia és Kelet-Magyarország között, mondta a Népszavának Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mint ismert, több a magyar–román határhoz közeli magyarországi településen nagyon megugrott a romániaiak ingatlanvásárlása. Ez január elején robbant be, de már tavaly novembertől érlelődött, amikor kiderült, hogy Románia év elejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.

A Duna House szerint a Romániával határos megyék közül Hajdú-Biharban 9 százalékkal, Békésben 25 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Beregben 29 százalékkal emelkedett az ingatlaneladások száma az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, pedig a megyei átlagos éves drágulás mindenütt 14-24 százalékos.

Az Ingatlan.com statisztikái szerint különösen sok érdeklődés érkezik Aradról és Nagykárolyból, itt 50-50 százalék a magyar és román ajkúak megoszlása. A Duna House statisztikája ezzel egybevág, aszerint Békés megyében a schengeni csatlakozás előtt inkább romániai magyarok vásároltak ingatlant, azóta már magyarul egyáltalán nem beszélők is megjelentek a színen.

Mérken most a tavalyi 101 ezer forint után 106 ezer forint a négyzetméterár, Komádiban viszont nagyobb drágulás után 118 ezerről 211 ezerre nőtt az érték – itt mégis szinte kilőtt a piac. A leginkább keresett települések között ott van Debrecen, Biharkeresztes, Berettyóújfalu, Gyula, Békéscsaba, Battonya és Csenger is. Sóstógyógyfürdőn a nyaralók adásvételének felbuzgása várható.

Mint ismert, a romániaiak magyarországi ingatlanvásárlására a kormány is reagált, Navracsis Tibor karolta fel a témát, és javaslatot tett egy, a jöttmentek házvásárlását akadályozó törvénymódosításra. Sarkalatos törvényt hoznának, de a településeknek az identitásvédelmi intézkedésekkel nem lenne kötelező élniük. A tervnek már a román sajtóban is híre ment.