Ingyen van, egészséges, mégse használjuk eleget

"A TB által finanszírozott terápiás szolgáltatásokra nagy a kereslet, de csupán a páciensek töredéke jut el" – emeli ki Mihók Barbara, ökológus, mentálhigiéniés szakember, az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) kutatója és a Szegedi Tudományegyetem GTK tudományos munkatársa a Másfélfok természeti és humán egészség kapcsolatáról szóló beszélgetésén.

Bár Mihók Barbara szerint mentális panaszok kiegészítő terépiájaként pár éven belül már tömegesen írhatják fel a háziorvosok a természetjárást, ez jelenleg még újításnak számít, és elterjedését az segítené, ha a tudományos bizonyítékok minél inkább elérhetőek lennének arról, hogy ez valóban működik. A mentális egészség és a zöld felületek előfordulásának kapcsolatát mindenesetre egyre több tudományos kutatás vizsgálja.

Mint Mihók Barbara mondja, a hazai egészségügyi ellátásba kifejezetten nehéz bevinni a természettel való kapcsolatot, így egyelőre a leginkább a természetjárás egészségmegőrző szerepe kerül előtérbe: "a legjobb terápia a prevenció, és a természettel való közelségben nagy potenciál van. Ezzel pedig lekerülne a teher egy része az egészségügyi intézményekről is."

600-700 ezren pedig súlyos depresszióban szenvednek hazánkban, és a Covid óta még rosszabb a helyzet

A terápiás ellátás szűk keresztmetszete azért különösen nagy probléma, mert egyre nagyobb szükség van a szolgáltatásra: a Magyar Pszichiátriai Társaság még a Covid-időszak előtti tanulmánya szerint a magyar lakosság 15,4%-a küzd valamilyen mentális zavarral, 600-700 ezren pedig súlyos depresszióban szenvednek hazánkban. A súlyos depresszió közvetett és közvetlen terhe sem csekély:

az egészségügyi ellátásokból és a munka világából való kiesésből adódó terhek éves szinten 362 milliárd forintra rúgnak.

Ráadásul a Covid óta még rosszabb a helyzet Mihók Barbara szerint: a gyerekek körében pár hónap alatt az ötszörösére nőtt a szorongásos és depressziós esetek száma a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulanciáján, a sürgősségi esetek száma 40 százalékkal emelkedett.

A jótékony hatás eléréséhez elég egy 20-30 perces séta a természetben

Az Ökológiai Kutatóközpont 2021-es tanulmánya szerint a természettel való kapcsolat sok, tudományosan is alátámasztott előnnyel jár az egészségünkre nézve:

javítja a mentális működést, gyorsítja a stressz utáni regenerációt, javítja a hangulati állapotot, a figyelmi és kognitív funkciókra is pozitív hatást gyakorol.

A jótékony hatás eléréséhez nem kell sok, elég csupán egy 20-30 perces séta a természetben, ami után már kimutatható, hogy javulnak a kognitív funkcióink. Emellett a természet gyógyítóan hat a mentális betegségekre, így már napjainkban is használják a poszttraumás stressz szindróma, ADHD-val, demenciával érintettek magatartási zavarainak mérséklése kiegészítésként a természet vagy az állat asszisztált terápiákat.

Az Egyesült Államokban már bebizonyították azt is, hogy jelentősen alacsonyabbak az egészségügyi kiadásai azoknak az amerikaiaknak, akik természet közelében élnek. Egy 16 ezer fős finn tanulmány pedig a gyógyszerhasználat és a természetjárás közt talált összefüggést: a tanulmány résztvevői mentális nehézségek esetén harmadával kevesebben nyúltak gyógyszerhez, amennyiben heti 3-4-szer kirándultak. Sőt, a magas vérnyomás, asztma kezelésére is csökkent a szedett gyógyszerek mennyisége.

Nem lehet a természetvédelem nélkül beszélni az emberi egészségről

A humán egészség, és a természeti környezet állapota összefügg - ecseteli Mihók Barbara, ugyanis

a planetáris egészség szemléletmódja szerint népegészségügyet nem lehet külön kezelni a bolygó, a természet egészségétől.

Mint mondja, az kifejezetten rossz hatással van a mentális egészségünkre, ha kihalnak egyes fajok, és hogy romboljuk a környezetet, így a biodiverzitás krízis a mentális egészségünkre is hat. Ezt jelzi szerinte az is, hogy a svájci farkas kilövése kapcsán kifejezetten nagy volt a felzúdulás: az empátia nem csak az embertársainkhoz köthető, hanem a természet-, és állatvilághoz is.

Már egyes magyar háziorvosok receptre írnak fel természetjárást

Bár a rendszerváltás utáni években hangsúlyos volt a természetvédelem - ez volt "a hazai természetvédelem aranykora" -, de 2010 után egyre inkább veszített a politikai súlyából - mondja Mihók Barbara. Pedig szerinte az a mentális egészségi mutatókon is segítene, ha a természettel való kapcsolatot a klinikai gyakorlatba is széles körben beemelnék. Emellett, szakterületek képviselőivel,

közgazdászokkal, orvosokkal, pszichológusokkal együtt szükség van az egészség fogalmának újraértelmezésére.

A zöldbe kimenni, és sétálni ráadásul semmibe se kerül, így vannak már olyan hazai háziorvosok, akik a praxisukban természetjárást írnak fel kiegészítő terápiaként, vagy ingyenes mentális egészségvédő szolgáltatást nyújtanak. Erre példaként Mihók Barbara a Hegyvidéki háziorvosok „Zöld receptjét” említi, vagyis XII. kerületi lakcímkártya és a recept bemutatásával ingyenesen igénybe vehető természetjáró, túra programokat.

Jó példának hozza fel a szakember a Bács-Kiskun Megyei Kórház gyógyítókert nevű kezdeményezését, vagy az Észak-budai Szent János Centrumkórház pszichiátriai betegek számára nappali foglalkoztatóként fenntartott kertet is.