Bhután, a Comore-szigetek, Gabon, Guyana, Madagaszkár, Niue, Panama és Suriname – meglepődne, ha tudná, mi a közös bennük

A Földön eddig nyolc országnak sikerült klímasemlegessé válnia, ezek egytől egyig fejlődő vagy legkevésbé fejlett, egyébként is rendkívül alacsony kibocsátású, és/vagy nagy esőerdőkkel borított ország – derül ki a Másfélfok tanulmányából.

Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató, a tanulmány szerzője szerint az jó hír, hogy több mint 90 ország elkötelezett a klímasemlegességi cél iránt, az viszont aggodalomra ad okot, hogy konkrét ütemtervek nélkül ezek hitelessége és sikeressége erősen kérdéses.

A „nettó nulla” kibocsátási célok a globális kibocsátások közel 80%-át lefedik, és olyan országok kívánnak klímasemlegessé kíván válni, mint Magyarország, és a világ legnagyobb kibocsátói, Kína, az Egyesült Államok, India és az Európai Unió.

Magyarországon a szakértő szerint a klímatörvény esetében hatalmas szakadék van a 2030-as és 2050-es célok között, jelenleg nem ismert konkrét ütemterv a törvényben foglalt 2050-es magyar klímasemlegességi cél megvalósítására. Azonban az biztos, hogy a szén-dioxidot kivonó, hasznosító és tároló technológiáknak az energiatermelésben és az ipari folyamatok klímabarátabbá tételében is szerepe lesz a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia szerint, de ezek jellemzően csak a 2030-as, esetleg a 2040-es években lépnek be a rendszerbe, mivel a legtöbb esetben léteznek olcsóbb megoldások a kibocsátások elhárítására.

Azoknak az országoknak viszont könnyebb a cél elérése, amelyek a szén-dioxidot megkötő erdőkben gazdagok, viszonylag kis népességgel, alacsony ipari termeléssel és szigorú környezetvédelemmel rendelkeznek. Ezidáig nyolc országnak sikerült elérnie nettó nulla kibocsátást, ezek:

Bhután, a Comore-szigetek, Gabon, Guyana, Madagaszkár, Niue, Panama és Suriname.

Ennél azonban több erőfeszítésre lenne szükség Lehoczky Annamária szerint, ugyanis a legnagyobb probléma az, hogy a világ egészét nézve az országok többsége még mindig túl keveset tesz a klímasemlegesség eléréséért, és

a jelenleg érvényben lévő politikák alapján a század végére 2,8 °C-os hőmérséklet-emelkedés várható az iparosodás előtti időkhöz képest, ami nagyon veszélyes.

Az IPCC szerint a globális felmelegedés 1,5 °C körüli korlátozása továbbra is lehetséges, de ehhez a globális kibocsátásoknak közel felére kell csökkenniük 2030-ra, majd el kell érniük a nettó nullát.