Hinné-e valaki, hogy virágokkal romba lehet dönteni egy fejlett ország gazdaságát? Pedig ez nem kérdés, hiszen megtörtént. A világ első modern pénzügyi kríziséért, s a kereskedelemből dúsgazdaggá vált Hollandia padlóra döntéséért a kapzsiság mellett a tőzsdei árucikként nagy karriert befutott tulipánhagymák a felelősek.
|
A világ első tőzsdéjét 1602-ben Amszterdamban alapították, s nem sokáig (rövidke 35 évig) kellett várni, hogy beüssön az első krach. A hollandok nem ismerték a tőzsdei őrület és pánik fogalmait, semmiféle tapasztalásuk nem lehetett róluk. (Nem mintha ez megmenthette volna őket, hiszen hasonló menetrend szerint kialakuló válságok azóta is voltak, a legutóbbit hatásait most is nyögjük.) Így gyanútlanul sétáltak bele a gyors meggazdagodás és a hírnév reménye által kifeszített csapdába. Akkoriban a természet és a szépség iránti rajongás szinte kötelezőnek számított a vagyonosabb társadalmi rétegekben, s a vágyott és megszerzendő dolgok között az egzotikus növények különleges helyet foglaltak el. Sokaknak volt üvegházuk, ahol botanikai ritkaságokat neveltek féltő gonddal. A tulipán pedig hamarosan e melegházak arisztokratája lett, s egy-egy nehezen fellelhető példány hagymája csillagászati összegekért cserélt gazdát.
A tulipán elnevezés a török nyelvből származik, a szó a turbán egyik fajtájára utal. A virág a XVI. század közepén jelent meg Európában. Conrad Gesner, akinek közismertségét köszönheti, így számolt be róla azután, hogy 1559-ben először meglátta a tulipánt a gazdag és növénykülönlegességek gyűjtőjeként ismert Herwart tanácsos augsburgi kertjében: „apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot”.
Semper Augustus, a tulipánok királya. Bódító szépség © Wikipedia |
A tulipánmánia 1634-ben annyira elhatalmasodott a hollandokon, hogy a hagyományos iparágakat kezdték elhanyagolni, s tömegek próbáltak megélhetést teremteni maguknak a virágkereskedelemben. Ahogy az őrület fokozódott, az árak is egyre magasabbra emelkedtek. Sokakról tudni, hogy egész vagyonnak megfelelő 100 ezer guldent fektettek mindössze negyven tulipánhagymába. Egy idő után arra kényszerültek, hogy a hagymákat súlyuk alapján értékesítsék. A mértékegység, a „perit” egy gabonaszem súlyánál is kisebb egység volt. Az Admiral Liefken fajta 400 perit súlyú hagymája 4400, a Childer 106 peritje 1615 guldent ért. Az Admiral Van der Eyck 446 peritjéért 1260 guldent adtak, a legdrágább Semper Augustus 200 peritje pedig 5500 guldent kóstált. Hogy mekkora pénzekről is volt szó, azt érzékeltesse egy lista, amely összesen 2500 gulden értékű árut sorjáz:
Áru | gulden |
2 last (1 last kb. 2 tonna) búza | 448 |
4 last rozs | 558 |
4 hízott ökör | 480 |
8 hízott disznó | 240 |
12 kövér birka | 120 |
2 nagy hordó (kb. 500 liter) bor | 70 |
4 tun (1 tun kb. 950 liter) sör | 32 |
2 tonna vaj | 192 |
1000 font (1 font kb. 0,5 kg) sajt | 120 |
1 teljes ágy | 100 |
1 teljes öltözet ruha | 80 |
1 ezüst ivókupa | 60 |
Összesen | 2500 |


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#10)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#10)

+0.53%
-1.25%
Kis továbbgondolás ugyanerről:http://www.senetor.hu/?p=108<br>