Kiakadtak az elemzők Lázár javaslatán

Átgondolatlan és felelőtlen a Fidesz-frakció rögzített árfolyamon való végtörlesztésre tett javaslata – vélik az elemzők. A fő érvek: a bankszektor nem bírná el, de az érintett adósok többsége sem lenne képes előteremteni a szükséges összeget. A devizahitelek forinthitelre váltásába pedig ilyen feltételek mellett a bankok nem mennének bele. A jegybank közleménye szerint csak olyan megoldás jöhet szóba, ami nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. A Lázár-bejelentésre a BÉT esni, a forint gyengülni kezdett.

Az elemzők szerint nem lehet egy csapásra ekkora devizahitel-állománytól megszabadulni: a Lázár-javaslat csak a hitelesek egy nagyon szűk körének kínál lehetőséget a kiszállásra, amennyiben ezt saját megtakarításaikból fizetnék.

Ahhoz, hogy az ország ekkora devizaadósságtól megszabaduljon, a háztartásoknak nagyságrendileg hirtelen 4000 milliárd forint megtakarításra lenne szüksége, vagy ennyivel kéne egy szempillantás alatt leépíteni az államadósságot – erre pedig nincs forrás. A hvg.hu által megkérdezett elemők szerint hosszú évek sziszifuszi munkájával lehet csak ettől megszabadulni: reálisan más megoldás nincs. A javaslat, amellett, hogy átgondolatlan, az elemzők szerint jogi aggályokat is felvet. Magánjogi szerződésekbe ilyen módon harmadik személy nem szólhat bele.

Átgondolatlan és felelőtlen Fotó: MTI / Manek Attila

Akár 700 milliárdot is bukhat a magyar bankrendszer

Felelőtlenség nagy formátumú kijelentéseket tenni a devizahitelesek megmentéséről anélkül, hogy konkrét tervezetet tennének le az asztalra – kommentálta Németh Dávid, az ING vezető elemzője Lázár János péntek délelőtti bejelentését. Az elemző szerint a Fidesz-frakció javaslata teljesen átgondolatlan, ugyanis a bankrendszer nem tudná elviselni a veszteséget, ha minden érintett élni tudna a végtörlesztés lehetőségével, a piacinál jóval alacsonyabb svájcifrank-, illetve euróárfolyamon. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője szerint a bankrendszer teljes vesztesége akár 2,5 milliárd euró is lehetne, ami 270 forintos euróárfolyamon közel 700 milliárd forintot tenne ki.

Tegyük fel, hogy nem mindenki, csak például minden ötödik devizahiteles élne a lehetőséggel. Ez ahhoz vezetne, hogy a „jobb módú” adósok, akiknek van elég megtakarításuk, megszabadulnának a tartozásuktól. Ennek egyik negatív következménye az lenne, hogy felhajtanák a devizaárfolyamot (az átváltás miatt nagy menyiségben kellene a bankoknak devizát venniük), és ezzel megnövelnék azoknak a törlesztőrészletét, akik nem akartak vagy nem tudtak végtörleszeni.

Ezt a folyamatot a portfolio.hu elemzője tovább is futtatta: a devizahitel megnövekedő törlesztőrészlete egyre több embert sarkallna arra, hogy átváltsa a hitelét forint alapúra – mindez pedig a külső finanszírozási költségeit, illetve előbb-utóbb a belső devizakereslet fennmaradása miatt a forintkamatot is emelné. Ez aztán a forinthitelbe menekülőket is hátrányosan érintheti, végül rosszabul járnak, mint ha a devizahitelüket megtartották volna.

Lázár János Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Se készpénzzel, se hitellel nem életképes

Az sem teljesen átgondolt a Fidesz-frakció javaslatában, hogy a bankok miért cserélnék le a már létező devizahitelt egy forinthitelre. Ha viszont a devizahiteleseknek a saját megtakarításaikból kellene fedezniük a végtörlesztést, akkor aligha élnének túl sokan ezzel a lehetőséggel. A magyar háztartások jelenleg annyira eladósodottak, hogy – a svájci frank esetében – 25 százalékkal alacsonyabb árfolyamon sem lenne elegendő pénzük a teljes adósság visszafizetésére – véli a Nomura londoni elemzője, aki szintén kétli, hogy a külföldi bankok forintot adnának kölcsön arra, hogy adósaik visszafizessék a devizaadósságukat. Montalto szerint a konstrukció legfeljebb azon kevés adós esetében működne, akiknek már két év sincs hátra a hitelük futamidejéből.

A Magyar Nemzeti Bank rövid közleményében közölte, hogy csak olyan megoldás jöhet szóba a devizahitelesek problémájára, ami nem veszélyezteti a bankrendszer stabiliását.