„Ahogy haladunk ebben az ügyben előre, egyre csak erősödik a felháborodásom” – értékelte Keresztes Tamás ügyvéd a helyzetet azt követően, hogy szeptember végén megtartották az ország első trafikperének nyitányát. Mint azt korábban a lapunknak adott interjúban az ügyvéd elmondta: Dunakeszin az egyik pályázati vesztes, aki régóta működtetett trafikot, megbízta őt, hogy indítson jogi eljárást a pályázata elbírálására vonatkozó adatok megszerzéséért, mellyel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-t (ND) hívta perbe.

Kafka a teremben

A Dunakeszin korábban 19 évig trafikot működtető, majd a munkáját és a boltját elvesztő felperes csak annyit akart megtudni, hogy az ő pályázata hány pontot ért, miért annyit, és ez hogyan eredményezte azt, hogy majd’ két évtizedes tapasztalat ellenére fel kellett hagynia a tevékenységével.

Az alperesek ügyvédei (az NFM-nek és az ND-nek is külön jogi képviselője volt) az első tárgyalási napon, szeptember 20-án számos kérdésre nem tudtak érdemben válaszolni. Arra hivatkoztak, hogy a megbízóiktól olyan késői időpontban kapták meg a megbízásukat, hogy nem tudtak megfelelő módon felkészülni a tárgyalásra. (Ezért ők kérték is a tárgyalás elhalasztását.) A bíró végül úgy döntött, hogy bekéri a hiányzó adatokat és bizonyítékokat, és a körülményeket megvizsgálva hoz döntést. Annyi azonban az első tárgyalási napon is kiderült, hogy a minisztérium az ügy tényleges ura, és hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. weboldalán nem találhatók meg azokra a kérdésekre a válaszok, amikre a felperes kíváncsi. Pedig az ügyvédek azt állították, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. honlapján minden lényeges adat szabadon hozzáférhető.

Sokan kénytelenek voltak bezárni a boltot

Fülöp Máté

„Azt nyilvánosságra hozták ugyan, hogy kik a nyertesek, de azt eddig is tudtuk. Azt azonban nem, hogy hány ponttal nyertek, illetve, hogy az összpontszám milyen részletekből tevődött össze, és hogy abban milyen szabályok bizonyultak rendezőnek” – magyarázta a helyzetet a hvg.hu-nak Keresztes Tamás, aki már felkészült arra, hogy bármilyen adatot az alperesekből csak nehéztüzérséggel lehet majd kikényszeríteni. Úgy tapasztatja, hogy a másik oldalon „az utolsó töltényig ragaszkodni fognak” az eredeti állásponthoz - ahhoz, hogy az adatok nem hozhatók nyilvánosságra. Az ügyvéd szerint az első tárgyalási nap kifejezetten kafkai hangulatúvá vált, miután az alperesek jogi képviselői a felperes pontszámát,  mint „személyhez fűződő” adatot kezdték védeni a felperessel szemben  – mondta el a hvg.hu-nak Keresztesi Tamás.

Van értékelési lap is

Új információ a pályáztatással kapcsolatban, hogy a pályázatok elbírálása helyi szinten történt meg először, és az itt készült eredménylistát küldték meg az országos bizottságnak, mely a döntő szó kimondására volt jogosult. Korábban ezzel kapcsolatban hivatalosan csak annyi volt ismert, hogy egy meg nem nevezett létszámú és működési elvű bizottság döntött a pályázatokról.

Miután erre vonatkozóan sem a jogszabályban, sem a pályázati kiírásban nem szerepelt pontos információ, a bíró kérte, hogy az alperesek magyarázzák el, kik, milyen struktúrában, milyen szervezeti rendben, hogyan végezték az értékelést. A válasz az volt, hogy volt egy országos elbíráló testület, és voltak helyi albizottságok. Ez utóbbiak kapták meg először a pályázatokat, amelyet az alperes képviselőjének elmondása szerint átnéztek, értékeltek, és ezt az értékelést valamilyen formában - jegyzőkönyvben vagy értékelőlapon - rögzítették. A minisztériumot képviselő ügyvéd a konkrét albizottsági dokumentumot fel is mutatta a bíróságon, azonban azt a felperesnek még betekintésre sem adták oda.

Arra a kérdésre viszont a bíró nem kapott választ, hogy a bizottságokat kik nevezték ki, hány tagúak voltak ezek a bizottságok, hogyan állt össze egy-egy pályázat kapcsán a szavazatszám, és milyen módon szavaztak. Az alperes ügyvédei részben e kérdések miatt, az alaposabb felkészülésre hivatkozva kérték a bírótól a halasztást.

Szubjektív pontozás

Keresztes Tamás szerint az is beigazolódott már az első tárgyalási napon, hogy az elérhető 120 pont felét adó üzleti terv elbírálása meglehetősen szubjektív, miután valóban nem készült az elbíráláshoz olyan szempontrendszer, ami a mérlegelést objektíven lehetővé tette volna. A bíró előtt az alperes képviselői ugyan a pályázati kiírásra hivatkozva azt állították, hogy van ilyen szempontrendszer, de abban csak arra vannak ismérvek, hogy mire hogy mire kell kitérnie az üzleti tervnek. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ha az adott részletek belekerültek a pályázatba, akkor azok hány pontot érnek, illetve ha részben hiányoznak, akkor hogyan kell pontozni. Mindebből az következik, hogy a szubjektivitásnak nagy szerepe lehetett a pályázat értékelésében.

Keresztes Tamás nehéztüzérséggel kell az adatokat kikényszeríteni

Fülöp Máté

„Én már tényként kezelem, hogy az elbíráláskor annak adták meg a kellő számú pontokat, akinek akarták” – mondta Keresztes Tamás, aki szerint ezért is kiemelten fontos és indokolt, hogy kiderüljön: kik hozták ezeket a döntéseket. Az ügyvéd szerint az egész eljárás hitelességét kérdőjelezi meg, ha nem látható, kik voltak az elbírálók, mivel a nevek mögött a szakmai elvárásnak is ott kell állnia. Ezzel kapcsolatban eddig csak az vált nyilvánvalóvá, hogy abba minisztériumok tagokat delegáltak. De azt, hogy melyikből hányat, egyelőre még szintén nem lehet tudni.

Lépegetni előre

Nagy valószínűséggel a kért adatokat - előbb vagy utóbb - nyilvánosságra lehet perelni, de hogy ez mennyi idő még, nehéz megmondani. (Érdemes felidézni: az Energiaklubnak évekbe telt, míg nyilvánosságra perelte a paksi atomerőmű bővítését előkészítő, közérdekű adatnak minősülő tanulmányokat.)

Rossz hír a Dunakeszi ex-trafikos perére nézve, hogy itt még csak az információ nyilvánosságra hozataláról van szó, valódi „trafikper” csak akkor indítható, ha a nyert információk végül a megindítását indokolják. Az ügy december 6-án folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.