Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egymillió emberből átlag mindössze hatvanat ért az a szerencse, hogy előre tervezett módon külföldön gyógyulhattak – államköltségen. Az ország tízmilliós lakosságából tavaly összesen 596 biztosított vívta ki a jogot arra, hogy az idehaza nem hozzáférhető gyógymódért a határon túlra utazhattak. A kórházi számlát pedig – összesen 2 milliárd forint értékben – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizette ki a társadalombiztosítási kasszából.
A tavalyi volt az első teljes év azóta, hogy az uniós polgárokat megilleti az a jog, hogy külföldön kezeltessék a bajukat. Persze más a helyzet a sürgős ellátást igénylő ügyekben: a síelésnél eltört láb vagy a tengerparton belázasodott gyermek az uniós országok közötti kölcsönös elszámolással, esetenként némi önrész kifizetésével évtizedes gyakorlat. Évente nagyjából tízezren kénytelenek igénybe venni uniós útjaikon a gyors orvosi segítséget.
A határokon átnyúló gyógyítást egy 2011-ben elfogadott és 2013. október 26-án életbe lépett uniós irányelv teszi lehetővé. A gyógyászati határnyitás azonban korántsem schengeni méretű: minden tagország saját tervezésű fékeket épített a rendszerbe. Mindenekelőtt a külföldön igénybe venni tervezett ellátáshoz előzetesen engedélyt kell kérni az OEP-től. A kérés indokoltságáról független orvosszakértői, szakmai grémium dönt, amelyet az OEP nem bírálhat felül – fizeti a külföldi ellátás és az utazás költségeit.
Műtét külföldön - képünk illusztráció
AFP / Qiao Junwei
A pozitívan elbírált kérelmek jelentős része – az OEP tájékoztatása szerint 40 százaléka – genetikai, illetve egyéb diagnosztikai vizsgálat elvégzését engedélyezi. Jellemzően Hollandiába és Németországba mennek a diagnózisért a betegek, s ők hozzák haza a legkisebb összegű számlákat: a vizsgálati díjak 140 eurónál (45 ezer forint) kezdődnek.
A daganatok gyakoriságával nő azon esetek száma, ahol speciális, csupán néhány európai központban elérhető sugárkezelés nyújtja a legjobb reményt a túlélésre. Ezért a Svájcban, Németországban és Olaszországban működő centrumokba is kerülnek magyar betegek – átlagosan 10 millió forintnyi valutáért.
Néhány esetben kizárólag Svájcban megoldható gerincműtét költsége is szerepelt az OEP tavalyi listáján, ezek egyenként 15-25 millió forintba kerültek. A legnagyobb kiadást, több tízmillió forintot, a transzplantációk jelentik, a tüdő-, illetve az élő donoros májátültetés gyermekeknek, ami idehaza egyelőre nem megoldható.
