szerző:
MTI/hvg.hu

A kormány az oktatásban azért vezetett be ostoba tantervet, adminisztrációs terheket és minősítési rendszert, hogy ellophassa az azok elkészítése után felvehető uniós forrásokat – állítja Hadházy Ákos LMP-s politikus, a trafikbotrány leleplezője.

Az LMP szerint a kormány előre kitervelt módon "ellopta az oktatási reformot", ezért az ellenzéki párt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt több oktatási háttérszervezet ügyében is feljelentést tesz.

Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kabinet kizárólag azért vezetett be "ostoba tantervet, adminisztrációs terheket és minősítési rendszert", hogy ellophassa az azok elkészítése után felvehető uniós forrásokat. "Az idióta tankönyveket és oktatási programokat" pedig azért kell használni, mert különben az EU visszakérné a támogatást – fűzte hozzá.

Szavai szerint eddig legalább 30 milliárd forintot költöttek az oktatási reformokra, és a kiadások közül több, akár százmillió forint értékű megbízás is "alibicégekre, -feladatokra" ment el. Az LMP elnökségi tagja azt mondta, a sokat kritizált felvételi és érettségi feladatokat is "kamucégek írják", ezzel pedig szerinte az uniós források mellett "a gyerekek jövőjét is ellopja" a kormány.

©

Hadházy kifejtette, a reformra szánt pénzeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) három háttérintézménye használta fel leginkább: az Oktatási Hivatal, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Educatio Nonprofit Kft. Ezek összesen négy témában írtak ki pályázatokat: a közoktatás átfogó minőségfejlesztésére 3,5 milliárd forint, pedagógusképzés támogatására 11,5 milliárd forint, "XXI. századi közoktatásra" 6 milliárd forint, a köznevelési reformok operatív megvalósítására pedig 4 milliárd forint értékben.

Érdekesség, hogy az Emmi háttérintézményeként működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, amely szintén részesült a "XXI. századi közoktatás" program forrásaiból, egy 240 oldalas tanulmányt tett közzé a Kleberesberg Intézményfenntartó központ működéséről Szerep- és funkcióváltások a közoktatás világában címmel. A tanulmány arra mutat rá, hogy egy túlcentralizált, zárt, stratégiai tervezést és döntéseket fel nem vállaló, adminisztrációtól túlterhelt intézményt alakított ki a kormány, mely ráadásul a másfélszeresére emelt forrásokból sem képes hatékonyan finanszírozni az iskolákat. Lényegében kiderült az uniós támogatás felhasználásával, hogy az oktatási rendszer átalakítására fordított forrásokat rosszul használták fel.

Az ellenzéki politikus a legfelháborítóbbnak azt nevezte, hogy az említett három hivatal napi 50-80 ezer forint közötti összegért vásárolt "úgynevezett szakértői napokat". Kitért arra is, hogy egy konzorciumot mintegy egymilliárd forintért bíztak meg hasonló tanácsadásra, napi 80 ezer forintos díjért. Hadházy Ákos szerint az uniós pénzek "kiszervezésének" másik jelentős módszere az volt, hogy felvételi és érettségi feladatok írására osztottak ki pénzeket.

A szóvivő kitért arra is, hogy a nemzeti köznevelési portált (nkp.hu) 2,6 milliárd forintért készítette a Microsoft Magyarország. A honlapon szereplő feladatok így egyenként 100 ezer forintba kerültek, azok nagy része azonban csak a tankönyvekből van kimásolva – mondta.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője elmondta, az oktatási reformokra szánt pénzeket már az Orbán-kormány előtt sem a megfelelő célokra költötték. A pártok közötti összefonódás példájaként említette, hogy Köpeczi-Bócz Tamás, az Emmi uniós pénzekért felelős államtitkára 2005-ben is helyettes államtitkár volt.

Az Oktatási Hivatal reakciója szerint ellenzéki letámadás zajlik az oktatás terén, aminek része Hadházy csütörtöki sajtótájékoztatója is. A hivatal szerint minden rendben zajlott a közbeszerzéseknél és a források felhasználásánál.

Cikk megosztása
Címkék