Dobszay János
Dobszay János

Önálló intézményeket minisztériumi főosztályokká, az ott dolgozó, esetleg még független értelmiségi állami alkalmazottakat kormányhivatalnokokká degradálnák. Ezt jelenti a kormány bürokráciacsökkentésként kommunikált központosítási terve.

Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok. Ha valaki ezzel az – Orbán Viktor által korábban az amerikai diplomáciának címzett – intelemmel nézi a kormány bürokráciacsökkentő programját, máris értelmet nyer a minapi, értelmetlennek tűnő bejelentés. Merthogy önmagában 73 állami intézmény megszüntetése nem több, mint fűnyírás. Ahogy az a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett előterjesztésből is kiderül: rendkívül eltérő feladatú és hatáskörű szervezetekről van szó, pehelykönnyűek és nehézsúlyúak egyaránt bekerültek a szórásba.

Miközben a kormány a közigazgatás racionalizálásával érvel, pont ennek ellenkezője történik. Az államigazgatás átalakításáról szóló salátatörvény tervezetében egy kalap alá kerültek azok az intézmények, amelyek egy részében esetenként például hatósági munka folyik, olyanokkal, amelyeknek sokszor még a nevük sem mond semmit. Többük esetében már a megalapításnak sem volt értelme: csak azért hozta létre – gyakran épp az Orbán-kormány –, mert senkit sem akartak az út szélén hagyni a szövetségeseik közül.

Még a haveroknak kreált intézmények megszüntetésében sincs logika. A két éve alapított Nyelvstratégiai Intézetnek például írmagja sem marad. A történelem Fidesz általi újraértelmezésének szándékával létrehozott Veritas Történetkutató Intézet viszont még tovább is hízhat: három másik állami szervezetet olvasztanak bele.

Miszlivetz Ferenc (balra) és Orbán Viktor. Intézetalapítás ősszel, megszüntetés tavasszal
©

Ha a megszüntetésre, beolvasztásra ítélt intézmények között létezik bármi közös, akkor az az, hogy eddig mindegyik néminemű önállóságot élvezett. Olyan munkatársak dolgoznak ott, akik bár az állami munkáltató miatt eleve egyfajta lojalitással látják el a feladataikat, mégsem abban az értelemben tartoznak hűséggel a feletteseiknek, ahogy a jövőben egy minisztérium szervezetébe tagozódva megkövetelnék tőlük. Az állami intézmények zömét a Fidesz már az előző ciklusban megszállta, saját, megbízható politikai embereit ültetve az elvben független intézmények élére. A még ezek után is több-kevesebb autonómiát élvező szervezetek minisztériumok alá gyűrése (lásd Megszűnők és átalakulók című keretesünket) nem szolgál mást, mint a kézi vezérlés érdekeit.

Elgurult a gyógyezer

Az önálló minisztériumból 2010-ben államtitkársággá zsugorított egészségügy olcsósítása aligha javít az egészségügy siralmas helyzetén. Az önállóságvesztésre és egységesen 20 százalékos létszámleépítésre kiszemelt szervezetek az egészségügy területén belüli súlyukat és szerepüket tekintve is jelentősen eltérnek egymástól. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet például, amely egy évvel ezelőtt az Országos Tisztiorvosi Hivatal közvetlen irányítása alá került 245 dolgozójával, kétszer népesebb csapat, mint az egészségügyért felelős államtitkárság. A karcsú minisztériumon belüli létszám fenntartása éppen úgy volt lehetséges, hogy számos korábbi funkciót kiszerveztek, például a stratégiai célok megalapozását szolgáló elemzőmunkákat, vagy a népegészségügyi programok koordinálását.

Az nem stratégiai kérdés, hogy az elemzőmunka önálló intézetben zajlik-e. Az viszont sarkalatos, hogy a szolidaritáselvű társadalombiztosítási rendszer végleges lebontása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) önállóságának teljes megszüntetésével már csak egy lépés. A járulékok adóvá transzformálása – ami már megtörtént – annyit jelent, hogy az állam dönti el, mennyit fordít az adóból egészségügyi ellátásra. Így a még megmaradt kontrollt is kiiktatja a rendszerből.

Aligha van az OEP-en kívül még egy olyan biztosító, amely a kezelt pénzek mindössze egy százalékát használja működési kiadásainak fedezésére – ám ebből a büdzséből már eddig sem lehetett hatékony ellenőrzést megvalósítani. A hatósági ellenőrzés másik fontos hivatalának, a közegészség- és járványügyet is felügyelő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a bedarálása már 2011 végén megkezdődött, számos funkciója kormányhivatalokhoz került. Most további eljelentéktelenítését vette tervbe a Miniszterelnökség. De az is hungarikumnak ígérkezik, hogy a gyógyszerügyi hatóság a minisztérium főosztályává degradálódik. Már eddig is aggályos volt, hogy a Fidesz-kormány a betegjogvédelmet a korábbi közalapítványi formából kivéve minisztériumi intézménnyé tette, most ennek a függőségnek további erősítésére készül.

A koncepció kidolgozottságát jól mutatja, hogy a jogutód nélküli megszüntetésre kijelölt Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központot ugyanez a kormány szervezte át tavaly. Ráadásul ez az intézmény kapott félmilliárd forintos uniós támogatást, és hatósági feladatokat is ellát. Itt állítják ki azokat az igazolásokat is, amelyek a külföldi munkavállaláshoz szükségesek. Az persze mindent megmagyaráz, ha a hivatal megszüntetését az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megakadályozása motiválta: ha nincs igazolás, külföldi munka sincs.

Az eddigi csúcsminisztériumok a beolvadások révén mamutminisztériumok lesznek. Mindez – szinte borítékolhatóan – a sokat hangoztatott „szolgáltató állam” kiépítése ellenében hat. Lázár például maga mondta, hogy a tárcájánál már ma is 10 órából áll a 8 órás munkanap. Azt, hogy az effajta államosítás a gyakorlatban sem nem olcsóbb, sem nem hatékonyabb, az oktatásügy „klikesítése” is napnál világosabban megmutatta. A már ma is óriásira hízott Emberi Erőforrások Minisztériumának például fel van adva a lecke, hogyan vonja hatáskörébe az önmagában sem kicsiny méretű Oktatási Hivatalt, amely az Educatio Kft.-t is bekebelezte.

Azt, hogy az állandó felfordulásban már ma sem tudja a jobb kéz, mit csinál bal, jól jelzi az is, ami a Miniszterelnökségen, házon belül zajlik. Miközben gőzerővel készítették elő a kihalásra ítélt intézmények listáját, rajta a jogutód nélkül megszüntetendő Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI), addig ugyanennek az intézetnek két hete még jövőbeni feladatokat is előírtak abban a szerződésben, ami Kőszeg város önkormányzata, valamint a Pannon Egyetem és az FTI közötti együttműködésről szól. A Miszlivetz Ferenc megálmodta FTI megszüntetése azért is tanulságos, mert többéves tervezés után egy tavaly őszi kormányhatározat rendelkezett a megalapításáról, illetve arról, hogy 2015 hátralévő hónapjaira 157,4 millió, 2016-ra pedig 826,7 millió forintos támogatást kap a költségvetéstől. Az összeget a kormány decemberben pótlólag még meg is toldotta 100 millió forinttal.

Bár az FTI sorsának megpecsételődése csak egyike a 73 önálló történetnek, sokan lakmuszpapírként tekintenek rá a Miszlivetz és Orbán Viktor miniszterelnök közötti legendás kapcsolat miatt. A minisztériumoknál és háttérszerveiknél most sokan azt találgatják, kinek van olyan lobbiereje, hogy Lázárral lehúzathassa magát a halállistáról. A tárcavezetők korábban abban a hitben voltak, hogy az egyeztetéseket követően maguk dönthetnek a háttérintézményeik sorsáról. Ám a Népszabadság értesülései szerint még Balog Zoltán, Pintér Sándor és Seszták Miklós sem tudta elérni, hogy Orbán Viktor meggondolja magát. A kormányfő állítólag azért is adott két hónapot a végleges döntés megszületésére, hogy elejét vegye a lobbizásnak.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz például a Szász Jenő egykori erdélyi politikus által vezetett, a Veritas Történetkutató Intézet alá besorolandó Nemzetstratégiai Kutatóintézet sorsa. Szász tudvalevőleg Kövér László házelnök szűk köréhez tartozik, ezért az intézet lefokozásához még a házelnök áldása is kellhet. A Bíró Zoltán egykori MDF-alapító által vezetett Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetnek a Veritasba tagolásához viszont Lezsák Sándornak, a parlament alelnökének lehet egy-két szava: az intézet az ő kezdeményezésére jött létre.

A jogutód nélkül megszüntetendő intézmények sorába került a nagy múltú Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), amelynek elődszervezeteiben (Pedagógiai Intézet, Közoktatási Intézet) évtizedeken keresztül komoly, az oktatást módszertani kutatásokkal is segítő műhelymunka folyt. A 2007-ben a Gyurcsány-kormány által „újraalapított” OFI feladatkörét már tavaly megnyirbálták: a tananyagfejlesztésre redukálták. A Nemzeti Szakképzési és Foglalkoztatási Hivatalnál viszont – az OFI-val ellentétben – abban bíznak, hogy a legrosszabb esetben is csak névváltozásra kell számítaniuk, hiszen a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat valahol el kell látni. Ahogy az örökségvédelmet is, amit eddig a Forster Központ szakmai feladatként végzett. Azt pedig, hogy a 100 éves múltú Országos Meteorológiai Szolgálat mivel érdemelte ki, hogy minisztériumi fiókintézmény legyen, végképp nem tudni. A meteorológusok integrálása nem példa nélküli: 1953-ban közvetlenül a Minisztertanács alá sorolták be őket, ahonnan 1967-ben az MTA-hoz kerültek.

A közművelődés területén korábban is voltak előjelei a központosításnak. Már tavaly év végén kiszivárgott az a hír, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum utódjaként, Szőcs Géza kulturális államtitkársága alatt, 2011-ben megalapított Magyar Nemzeti Digitális Archívum (Manda) és Filmintézet megszűnhet. Azt, hogy az intézet kiesett a pikszisből, jelzi, hogy idén márciustól a három nagy nemzeti közgyűjteményre – az Országos Széchényi Könyvtárra, a Magyar Nemzeti Múzeumra és a Magyar Nemzeti Levéltárra – testálták a kulturális közfoglalkoztatás koordinációs feladatait. Utóbbiban a Nemzeti Művelődési Intézet is élen járt. A megyék mindegyikében saját irodával rendelkező szervezet megszüntetésének híre épp ezért derült égből villámcsapásként hatott az ott dolgozókra.

©

Az utóbbi idők külpolitikai cikcakkjainak ismeretében nem meglepő, hogy a kormány nem tart igényt a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatásaira. Megszüntetésénél persze az is szempont lehetett, hogy a Gellérthegy egyik legszebb villája szabadul így fel. A külügy másik megszüntetendő szervezete a Balassi Intézet, amely a külföldi magyar kulturális intézeteket fogja össze, viszont olyan munkát végez, amely nélkülözhetetlen. Igaz, ezt a feladatot egy minisztériumi főosztály is elláthatja.

Nagyobb falat, amit a kormány az egészségügyi intézmények átszervezésénél tervez. Az adóhatóság múlt év végi minisztériumi betagozódása ebben a tekintetben is mintául szolgálhat például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár lenyúlásához (Lásd Elgurult a gyógyszer című keretesünket).

Megszűnők és beolvadók

Jogutód nélkül megszűnők

BM Nemzetközi Oktatási Központ, Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ, Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Herman Ottó Intézet, Külügyi és Külgazdasági Intézet, Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Magyar Nyelvstratégiai Intézet, Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet, Nemzeti Művelődési Intézet, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Országos Közegészségügyi Központ.

Minisztériumokba integrálódók

Agrárgazdasági Kutató Intézet, Balassi Intézet, Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Földmérési és Távérzékelési Intézet, Hagyományok Háza, Haszonállat-génmegőrzési Központ, HM Hatósági Hivatal, HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal, HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, HM Védelemgazdasági Hivatal, HM Védelmi Hivatal, Igazságügyi Hivatal, Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Közlekedésbiztonsági Szervezet, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Nemzeti Akkreditáló Hatóság, Nemzeti Befektetési Ügynökség, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, Nemzeti Sportközpontok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Növényi Diverzitás Központ, Oktatási Hivatal, Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Epidemiológiai Központ, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Türr István Képző és Kutató Intézet.

Más állami szervekbe olvadók

A Veritas Intézetbe: Nemzeti Örökség Intézete, Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalba: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.

Az MNV Zrt.-be: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központba: Országos Vérellátó Szolgálat.

Forrás: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ME/90/2016. számú előterjesztése

Ami az átszervezések kapcsán remélt megtakarításokat illeti, nagyon úgy fest, hogy a várható haszon nem áll arányban az okozott károkkal. A beolvadó háttérintézményeket a bérköltségek 80 százalékán vennék át a minisztériumok, 2017-re pedig további 10 százalékos csökkentés az elvárás. Minthogy a béreket a köztisztviselői, kormánytisztviselői bértábla miatt nem nagyon lehet mérsékelni, ez az idén 20 százalékos elbocsátást jelez előre. A háttérintézményekben dolgozó 50 ezer állami alkalmazottal és a kormány-, illetve a köztisztviselők nettó havi 180–200 ezer forintos átlagbérével számolva ez éves szinten 7–12 milliárd forint közötti megtakarítást vetít előre. Ami aprópénz a teljes közszféra 2500 milliárd forintnál is több bérköltségéhez viszonyítva. Ennél jóval nagyobb megtakarítás volna, ha a fogyókúrát saját magán kezdené a kormány. A mostani lépés viszont ennek épp az ellenkezőjét, a kormányzati apparátus további felduzzasztását jelenti.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék