Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Amíg mi csak sóvárogtunk Ausztria után, a szlovákok léptek is abba az irányba, újabban pedig már a románok is elkezdtek felzárkózni ránk.

Sokkoló adat bukkant fel legutóbb az Eurostat jelentésében: Románia az egyéni fogyasztás tekintetében beérte Magyarországot. Ha pedig ez megtörtént, idővel le is hagyhatja. Mert bár egyetlen statisztikai adatnak nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, az azért elgondolkodtató, hogy 2008 óta az Európai Bizottság kalkulációja szerint a romániai háztartások jövedelme – a nemzeti valuták vásárlóerejét is figyelembe véve – 22 százalékkal nőtt, miközben a magyaroké alig haladta meg a válság előtti szintet. A gazdaság irigylésre méltó tempóban száguld, a román kormány az idei évtől 5 százalék feletti, egyre gyorsuló gazdasági növekedést vár.

Elég azonban egy pillantást vetni az élet minőségét jelző más mutatókra, máris enyhül az az aggodalom, hogy Románia összességében is előzött volna. Romániában alacsonyabbak a keresetek; bár a legkisebb béreket január 1-jétől 1250-ről 1450 lejre (85 ezerről 98 ezer forintra) vitték fel, ez is csak a 2013-as magyar szintnek felel meg, azaz a korábban évtizedes lemaradás néhány évesre csökkent.

©

Sokkal nagyobbak a jövedelemkülönbségek, a felső és az alsó húsz százalék között több mint nyolcas szorzó van. Ebben a tekintetben Románia az Európai Unió éllovasa, a különbség nagyjából kétszer akkora, mint Ausztriában – vagy Magyarországon.

Romániában csaknem minden negyedik ember szegénységben él, kevés híján minden ötödik fiatal tanulmányai elakadnak az alapiskoláknál, és megrendítően sok a digitális analfabéta. Az egészségügyre pedig még a magyarnál is szerényebb eszközöket fordít az állam, például ezer lakosra kevesebb orvos és nővér jut.

Innen szép nyerni, és ennek megfelelően Románia 2013 óta gyorsabban tört előre, mint a kiegyensúlyozott pályán emelkedő Szlovákia. Néhány éve még azt is hitetlenkedve fogadták Magyarországon, hogy Szlovákia megelőzött minket, egyebek mellett a közös határ közelében lévő országrészek szembeötlő szegénysége táplálta a kétséget. Ma már a legkevésbé fejlett – az Eperjesi és a Kassai kerületet magában foglaló – keleti régió is elhúzott a magyarországi észak-alfölditől.

A két évtizede még regionális sereghajtó Szlovákia a Dzurinda-kormány 1998 és 2006 közötti működése során húzott el Magyarország mellett, és három évvel később az eurót is bevezette. Mindez részben a liberális reformoknak tulajdonítható, részben pedig annak, hogy a külföldi tőkének imponált ez a politika. A siker fontos tényezője az is, hogy Szlovákia számos autóipari befektetést elhalászott Magyarország elől, és ma már legalább kétszer annyi, több mint egymillió személygépkocsit gyárt évente. Legutóbb a Jaguar Land Rover választotta Nyitrát, ahol 1,4 milliárd eurós beruházással épít új üzemet.

A nagy projektekre koncentráló iparfejlesztés megtette a magáét, ma már Szlovákia előnye a legtöbb szociális és jóléti területen mérhető. Bár az üzleti környezet és a versenyképesség főbb mutatóit tekintve nagyjából abban a ligában játszik, amelyikben Magyarország – a közmunkával megszépített magyar foglalkoztatási számokat pedig nem is éri el –, ám a kisebb jövedelmi különbségek és a szegények, kirekesztettek szolidabb aránya harmonikusabb fejlődésre utal.

©

Elégedetlen hangok persze ott is hallatszanak. A pozsonyi Új Szó például a minap arról írt, hogy a lakosság közel fele pénzhiány miatt nem megy nyaralni; 2008-ban a megkérdezettek 57,2 százaléka nem engedhetett meg magának távoli szabadságot, az idén 46,6 százalékuknak nem futja rá. „Ennél rosszabb eredményt a visegrádi országok közül már csak Magyarország ért el, ahol a lakosság több mint fele nem tud nyaralni menni” – vetette oda a lap. Románia ebben a versenyben is jól áll, az erdélyi Kronika.ro szerint a megkérdezettek 77 százaléka tervez nyaralást, bár más felmérésekben ennél szerényebb adatok szerepelnek.

Ha netán bejön a tartósan 5 százalék fölötti növekedés, akkor Románia fél évtized alatt nagyon megközelítheti az ennél lényegesen lassabb tempóra képes magyar gazdaságot; legalábbis az uniós átlaghoz viszonyító, legátfogóbb mutatót tekintve. Szlovákia példája pedig azt szemlélteti, hogy a növekedés előnyeiből előbb-utóbb mindenki részesedik.

Néhány évi gyarapodás minden kormányzati sikerpropagandánál hatékonyabban megváltoztatja az emberek véleményét. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank regionális felmérése során arra a kérdésre, hogy összességében elégedett-e az életével, Romániában a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta azt, hogy igen, vagy azt, hogy nagyon. 2010-ben még csupán 18 százalék vélekedett így – Magyarországon pedig most is csak minden harmadik válaszoló.