szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint harmincezer forintra számíthat egy átlagos magyar nyugdíjas az év végén: a nyugdíjprémium és a korrekció mellett újra érkezhet az orbáni Erzsébet-utalvány is. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Mennyi pénzhez juthatnak a nyugdíjasok?

Az év végi pénzosztás három tételből áll össze. Ezek közül az Erzsébet-utalványok értéke egységes lesz: ha abban maradnak, amit szerdán Orbán Viktor megígért, akkor 10 ezer forinthoz juthat minden jogosult. A másik két tétel a nyugdíjprémium, valamint a nyugdíjemelés korrigálása – ezt a kettőt mindenki a saját nyugdíjához mérten számolhatja ki.

A nyugdíjprémium összegét egy kis matekozással kapjuk meg: a GDP növekedésének mértékéből kivonnak 3,5 százalékpontot, ezt mindenki megszorozhatja a saját nyugdíjának negyedével, de maximum 20 ezer forinttal. A trükk ott van, hogy a növekedést nem a KSH vagy valamely független szervezet becslése alapján számolják ki, hanem azt a számot használják, amelyet a kormány javaslatára a parlamenti többség beleír a költségvetésbe. Ez a szám most 4,1 százalék, ami sokkal optimistább előrejelzés, mint amit bármelyik nemzetközi szervezet vagy magyar elemző remél. Vagyis így 0,6-del kell felszorozni a havi nyugdíj negyedét azoknak, akik 80 ezer forintnál kevesebbet kapnak, havi 80 ezres nyugdíj fölött pedig 0,6x20 000, azaz 12 ezer forint lesz a prémium.

Végül a nyugdíjemelés korrigálásával is számolni kell. Ez azért jár, mert az infláció nagyobb a nyugdíjemelésnél: a KSH szerint az első nyolc hónapban 2,6 százalékos volt a pénzromlás, míg a nyugdíjak csak 1,6 százalékkal nőttek. Vagyis a kettő közötti különbséget, 1 százalékot kifizetnek a nyugdíjasoknak, méghozzá januárig visszamenőlegesen.

Azaz:

ha valaki a 121 ezer forintos átlagnyugdíjat kapja, annak 13 310 forinttal korrigálják a nyugdíjemelését, emellé pedig megkapja a 12 ezres prémiumot, valamint a várhatóan 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat. Ez összesen 35 ezer forint.

©

Kik kapják a pluszpénzt?

Az Erzsébet-utalványról részleteket még nem tudni, tavaly mindenesetre mind a 2,8 millió nyugdíjas megkapta. A visszamenőleges korrigálást megkapja mindenki, akinek január és november között nyugdíj jár. Nyugdíjprémiumra pedig az számíthat, aki az előző évben már részesült nyugellátásban, vagy hozzátartozói nyugellátást kap (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat), illetve aki egyéb nyugellátásban részesül, ami alól a kivétel a rehabilitációs járadék. Tavaly az öregségi korhatár előtt álló, más nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek a prémium még nem járt, idén viszont a kormány úgy döntött, hogy ők is megkapják a pluszpénzt.

Mikor érkezik?

A nyugdíjprémiumot és a korrekciót már novemberben átutalják, ezt a héten ígérte meg Balog Zoltán. Az Erzsébet-utalványokat tavaly decemberben vitték ki (7,5 százalék nem kapta meg karácsonyig), igaz, akkor a miniszterelnök csak november végén jelentette be, hogy ilyet egyáltalán osztani fognak. A kiszállítás tavaly nem ment teljesen simán, a kormány először a kormányhivatalok dolgozóit bízta meg, hogy biztonsági őrök kíséretében keressék fel a nyugdíjasokat, de ők annyira tiltakoztak a leterheltségük miatt, hogy végül a Magyar Posta kapta a feladatot. Ez a munka persze a postásoknak sem lett a kedvence a csúcsidőszaknak számító decemberben.

Megkapják-e a külföldön élők is?

Igen. A korrekciónál és a nyugdíjprémiumnál ez nem is jelent problémát, de az Erzsébet-utalvány már bajos lehet, mivel ezeket csak Magyarországon lehet levásárolni. Tavaly 325 millió forint értékben küldtek utalványt külföldre, ami a kormány szerint semmi bajt nem jelent, hiszen ha a nyugdíjas valamikor úgyis Magyarországra jön, akkor majd tud vásárolni belőle. A 2017-ben kiosztott utalványokat 2018 végéig lehet majd levásárolni.

Kell-e adózni az utalványok után?

Tavaly többen megijedtek, amikor arról szóltak a hírek, hogy az utalványok miatt nyugdíjasok millióinak kell adóbevallást készítenie. Ezután a NAV tette helyre a kérdést: a juttatásban részesülőket az utalványokkal kapcsolatban semmilyen közteher nem terheli. Ha a minimálbér tizedét nem éri el az Erzsébet-utalvány értéke, akkor az az adótörvény szerint csekély értékű ajándéknak számít, nem kell az adóbevallással vesződni miatta.

Megkapják-e a pluszpénzt a nyugdíj mellett dolgozók?

Aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és a versenyszférában dolgozik tovább, az kaphat nyugdíjat, ilyenkor minden plusz juttatás jár neki az év végén. Aki korhatár előtt ment nyugdíjba, és mégis dolgozna, csak akkor kaphat nyugdíjat, ha a keresete a minimálbér másfélszerese, havi bruttó 191 ezer forint alatt marad, ekkor járhat csakis az év végi többletpénz. Az Erzsébet-utalványt tavaly minden nyugdíjas megkapta, attól függetlenül, hogy dolgozott-e, valószínűleg ez így lesz idén is.

©

A nyugdíjas-szövetkezetben dolgozók is megkapják a teljes extra juttatást. Az ő foglalkoztatásukat egyébként is támogatja a kormány: az adó- és járulékkedvezményekkel azt érnék el, hogy a cégek olcsóbban foglalkoztathassák a nyugdíjas-szövetkezetekben dolgozókat, mint bárki mást.

Lehet-e más években is osztogatás?

Az Erzsébet-utalványokat egyszeri juttatásként adják, ezt évről évre a kormány dönti el, hogy küldenek-e. A másik két tételről törvény rendelkezik. Nyugdíjkorrekció minden olyan esetben jár, amikor az első nyolc havi infláció magasabb, mint amekkora az év eleji nyugdíjemelés volt. Nyugdíjprémiumot pedig akkor fizetnek egy 2009-es törvény szerint, ha a kormány legalább 3,5 százalékosra becsüli a gazdasági növekedést, és eközben a hiány nem nőtt az eredeti tervhez képest. Vagyis ha elég jól teljesít a gazdaság ahhoz, hogy a kormány GDP-becslése ne számítson a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak, legfeljebb optimistának, és eközben egy kicsit alultervezik az év eleji nyugdíjemelést az inflációhoz képest, akkor ez a két tétel járhat a következő években is.