szerző:
hvg.hu

Szinte ismeretlen a részmunkaidő Magyarországon, nagyon nehéz azoknak a helyzete, akik a gyerekvállalás után dolgoznának így.

A családos férfiak feladata Magyarországon pénzt keresni a nő helyett is, a nők pedig ha szeretnének, sem tudnának nyolc óránál rövidebb napi munkaidővel visszatérni a munkába szülés után – ez az összkép rajzolódik ki az Eurostat most közzétett adataiból. Az unió statisztikai hivatala azt vizsgálta, hogy a gyerekek számához képest melyik nemből milyen arányban dolgoznak részmunkaidőben.

Az EU nagy részében egész jól állnak ezzel a foglalkoztatási formával: a nőknek, akiknek egy gyerekük van, 31,5 százaléka tudott részmunkaidőben visszatérni a munkába a szülés után, a kétgyerekes nőknél már 38 százalék ez az arány, azoknál pedig, akiknek még több gyerekük van, már 45 százalékos. A magyar nők aránya ehhez képest csekély: a gyerektelenek 4,4 százaléka dolgozik részmunkaidőben, az egy vagy két gyereket vállalók alig több, mint 5 százaléka, és csak a háromgyerekeseknél 12 százalék a szám.

A férfiak helyzete sem könnyű: összességében csak 2,2 százalékuk dolgozik részmunkaidőben – ez az EU-átlag harmada, ennél alacsonyabb arányt csak a bolgár és a cseh férfiaknál mértek. A gyerektelen magyar férfiaknak még a 2,6 százaléka ezt a foglalkoztatási formát választja, az első gyerek megszületése után viszont 1,6, a második után pedig 1,4 százalékra esik vissza az arány, és csak a nagycsaládosoknál nő egy kicsit.

Vagyis az átlagos magyar családnál az a kép látszik: ha megszületik az első gyerek, a férfi dolgozhat még többet, a nő pedig nem tud könnyített módon visszatérni a munkába. A két nem bérei között annyira nagy a különbség, hogy ha csak egyikük dolgozik, akkor a legtöbb családban logikus választás, hogy ez a férfi legyen, az pedig szintén látványos tény, hogy a gyerekvállalás az egyik legnagyobb szegénységi kockázat ma a magyar társadalomban.