G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Amióta az uniós eljárás nyomán egyenlők az esélyek az étkezésijegy-piacon, veszít egyeduralmából az Erzsébet-utalvány. Ám ha összeházasítják az MKB Szép-kártyájával, abból Mészáros Lőrinc húzhat extrahasznot.

Vihar előtti csend – így értékelik a piaci szereplők, ami az utóbbi egy évben a cafeteriapiacon zajlik. Mert meglepő módon szó nélkül hagyja a kormány, hogy az egykori francia piacvezető, az Edenred lassan lenyomja az állami hátterű, korábban kivételezett helyzetű Erzsébet-utalványt. Az uniós kötelezettségszegési eljárás után hozott bírósági ítélet nyomán ugyanis az „állami” étkezési jegy kikerült az alacsonyabb közterhű béren kívüli juttatások közül, és 2017 eleje óta – mint addig a francia cégek utalványait is – 40,7 százalékos jövedelemadó terheli. Ráadásul ma már készpénzt – évente legfeljebb 100 ezer forintot – is adhatnak a cégek a dolgozóiknak béren kívüli juttatásként, az utalványokénál kedvezőbb, 34,2 százalékos adóteherrel. Nem csoda, hogy egyetlen év alatt nagyjából 75 százalékra szorult vissza az Erzsébet piaci részaránya a korábbi 90 százalék felettiről. Éves forgalmából pedig mind nagyobb arányt hasít ki a nyugdíjasok év végi, fejenként 10 ezer forintos kormányzati ajándéka.

Mielőtt a kormány 2012-ben drámaian átalakította a cafeteriapiacot, három francia cég busás jövedelemre tett szert az étkezésijegy-forgalmazásból. Akkor azonban úgy módosították a szabályokat, hogy a frissen kitalált Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után csak 31 százalékos adót kellett leróniuk a munkáltatóknak (ezt később csaknem 35 százalékra emelték), míg a többi béren kívüli juttatást 51 százalékkal adóztatták meg. Az egyenlőtlen feltételek között az Edenred árbevétele egyetlen év alatt 5 milliárdról 977 millió forintra csökkent, 2013-ra pedig 42 millióra. A Sodexo éves árbevétele 3 milliárdról esett 1 milliárdra, a Le Chéque Déjeuner pedig már 2012-ben több mint félmilliárdos veszteséget könyvelt el. Erre az EU is felfigyelt, és kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, a kisemmizett franciák pedig Washingtonban választott bírósághoz fordultak kártérítésért. Elsőként, tavaly ősszel az Edenred kapott – perköltséggel és kamattal együtt – több mint 10 milliárd forint kártérítést. Ha az állam a többi pert is elveszíti, ami az első ítélet után nem kétséges, akkor további 25-30 milliárd forint közpénz folyhat el az étkezésijegy-piac államosítása miatt.

Ismét piaci feltételek közt működhet tavaly óta az a cég, amelyik túlélte az elmúlt évek sínylődését. A háromból ketten elestek: először a Le Chéque Déjeuner vonult ki Magyarországról, majd a Sodexo cafeteria-üzletága szűnt meg 2016-ban, a cég maradékát pedig tavaly megvette a Hungast Holding. Fél gőzzel még működik a Magyar Posta saját utalványa, a Posta Paletta, de jóformán csak a cég alkalmazottai kapják abban a fizetésük egy részét. Sok ráció nincs is benne, hogy más munkáltatók is azt válasszák a dolgozóiknak, elfogadói hálózata ugyanis meglehetősen gyér. Bár 2011-es indulásakor vélhetően a nagy állami utalványcég titulusára aspirált a Posta Paletta Zrt., hamar kilökte őt a nyerőnek tűnő pozícióból az Erzsébet-utalvánnyal berobbanó, az adózásban kivételezett Erzsébet-cégcsoport.

„A korábbi 25 év alatt felépített elfogadóhálózatunk megmaradt abban a pár évben is, amikor háttérbe szorultunk” – magyarázza az egyedüli túlélő gyors magára találását Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezetője. Ma már újra vannak a közszférában is ügyfelei a korábban Ticket Restaurant néven ismert jegyet forgalmazó társaságnak. Igaz, több piaci cafeteriacégnél tapasztalják azt, hogy az állami tulajdonú munkáltatók végighallgatják az ajánlatukat, majd megköszönik, de nem kérik, mondván: „Nem akarjuk megégetni magunkat.” Az Edenred-kártyák birtokosainak száma mindazonáltal tavaly 30 százalékkal megugrott, különösen év végi juttatásként kedvelik a cégek a plasztik formájában adható ajándékutalványokat.

Edenred-utalványt elfogadó üzlet. A pőre igazság
©
Cafeteriaszabályok 2018-ban

Adómentes juttatások:

– sportrendezvényre szóló belépő

– kulturális belépő (évi 50 ezer forintig)

– lakáscélú támogatás (maximum 5 millió forint 5 évre)

– kockázati biztosítás (a minimálbér 30 százalékáig)

– óvoda, bölcsőde

– mobilitási célú lakhatási támogatás

– diákhitel-törlesztési támogatás (legfeljebb havi 27 600 forintig).

34,2 százalékos adóval terhelt juttatások:

– pénzösszegjuttatás (évi 100 ezer forintig)

– Szép-kártya:

– vendéglátás alszámla (évi 150 ezer forintig),

– szállás alszámla (évi 225 ezer forintig),

– szabadidő alszámla (évi 75 ezer forintig).

40,7 százalékos adóval terhelt juttatások:

– mukahelyi étkezés

– Erzsébet-utalvány

– helyi bérlet

– iskolakezdési támogatás

– önkéntes nyugdíjpénztári támogatás

– egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás

– ajándékutalvány.

Ma már kártyával bonyolítják le a forgalom mintegy 80 százalékát a cafeteriában részesülő dolgozók. Ez egyebek mellett azzal az előnnyel is jár, hogy a plasztiknak nincs másodlagos piaca, nem szokták a nadrágzsebben kimosni, ha pedig elvész, pótolható. Az újbóli versenyhelyzet a díjak csökkenését is hozta; közgazdaságilag ezért is logikátlan, hogy a kormány mind több ágazatot tesz egy- vagy kevés szereplőssé. Míg az Erzsébet-utalvány esetében az elfogadóktól 3–6 százalék jutalékot kért a kibocsátó, de nem volt ritka a 8 százalék sem, ráadásul éves díjat is felszámolt az üzleteknek, addig az Edenred az elköltött összegekből legfeljebb 3 százalékot tart meg. Alacsonyabb a munkáltatók jutaléka is: az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. fixen 2 százalékban határozta meg az ügyféljutalékot, amikor egyedül uralta a piacot, a versenytársak ennél jellemzően kisebb kulcsot szabnak meg.

Az Edenred lekörözte az állami Erzsébetet innovációban is. A cég kártyáival lehet például online ebédet rendelni, illetve közlekedési bérletet is vásárolni, ami papírutalvánnyal képtelenség. Miután tavaly a BKV-bérletet kivette a kormány az alacsonyabb adóval terhelt juttatások közül, a munkáltatók jelentős része úgy döntött, hogy nem ad bérletet cafeteriaelemként, annyira nagy az ezzel járó adminisztrációs költség. Ráadásul ha valaki a cége nevére számlát kér a BKK-pénztáraknál a bérletről, 9500 helyett 10 500 forintot kell fizetnie. Érthető tehát az ajándékkártyás megoldás népszerűsége. Az Edenred-kártyákat ma már sok áruházban online vásárlásnál is elfogadják, sőt tankolni és közműszámlát fizetni is lehet velük. Igaz, egyik-másik szolgáltató vonakodott elfogadni a nem állami hátterű cafeteriacég kártyáját. Balázs Krisztián szerint ugyanakkor óriási bővülési lehetőségek vannak a piacon: a jövő a mobilfizetésé, Franciaországban például elsők közt az ApplePay alkalmazáson keresztül is használhatják az étkezési utalványokat az Edenred ügyfelei.

Kérdés, mikor húzza át ezeket a számításokat egyetlen tollvonással a magyar kormány – figyelmeztetnek a szakértők. Mindenesetre az Erzsébetet lényegében hagyják háttérbe szorulni, az annak hasznából fedezett gyermeküdültetésre pedig gond nélkül adtak milliárdokat a központi költségvetésből a zánkai és a fonyódligeti táborral is megajándékozott Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány köreinek. Naivitás volna azonban azt gondolni, hogy egy több százmilliárdos piac átrendeződését ölbe tett kézzel nézik a kormányközeli üzletemberek – mondják a szakértők. Az legalábbis találgatásokra ad okot, hogy míg az Erzsébetet „lefokozták”, a Szép-kártya-kibocsátók közé a 2016. eleji EU-ítélet óta nem engedtek be új, banki hátterű szereplőket. Hiába mondta ki az Európai Bíróság, hogy a szabályozás diszkriminatív, azt a 2016-os ítélet óta nem módosította a kormány. Igaz, nem is verik az asztalt más banki hátterű szereplők, hogy szeretnének beszállni a kártyakibocsátásba – ennek főként az lehet az oka, hogy a piacra lépéshez hatalmas beruházás, költséges technikai háttér szükséges. Nyolc év után amúgy is nehéz lenne letaszítani vezető pozíciójából az OTP-t: a nagybank Szép-kártyáját választó cégek dolgozói tavaly már 80 milliárd forintot költöttek el a plasztikjukkal.

Az idén még nagyobbat kaszálhatnak a Szép-kártya-kibocsátók, az OTP mellett az MKB és a K&H pénztárszolgáltató cégei. Egyrészt a készpénzes juttatás mellett egyedülállóan alacsony, 34,2 százalékos adókulcs miatt, másrészt a tíz hosszú hétvége is magasabb költéseket hozhat. A jelek pedig arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc az MKB-n keresztül a cafeteriapiacon is javíthatja a pozícióját. Az MKB és az Erzsébet Utalványforgalmazó már tavaly szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködésről, ám a HVG információi szerint a választások előtt már nem fűzik szorosabbra a kapcsolatukat, csak az év második felében vagy jövőre. Ha azonban az Erzsébetet megszüntetik, vagyis beolvasztják a Szép-kártyába, s azzal – egy újabb „zsebet” kreálva rajta – később hideg élelmiszert is lehet majd vásárolni, az évi 200 milliárd forintnyi utalványforgalom haszna is Mészáros Lőrinc érdekeltségeit gazdagíthatja.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!