G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Amióta az uniós eljárás nyomán egyenlők az esélyek az étkezésijegy-piacon, veszít egyeduralmából az Erzsébet-utalvány. Ám ha összeházasítják az MKB Szép-kártyájával, abból Mészáros Lőrinc húzhat extrahasznot.

Vihar előtti csend – így értékelik a piaci szereplők, ami az utóbbi egy évben a cafeteriapiacon zajlik. Mert meglepő módon szó nélkül hagyja a kormány, hogy az egykori francia piacvezető, az Edenred lassan lenyomja az állami hátterű, korábban kivételezett helyzetű Erzsébet-utalványt. Az uniós kötelezettségszegési eljárás után hozott bírósági ítélet nyomán ugyanis az „állami” étkezési jegy kikerült az alacsonyabb közterhű béren kívüli juttatások közül, és 2017 eleje óta – mint addig a francia cégek utalványait is – 40,7 százalékos jövedelemadó terheli. Ráadásul ma már készpénzt – évente legfeljebb 100 ezer forintot – is adhatnak a cégek a dolgozóiknak béren kívüli juttatásként, az utalványokénál kedvezőbb, 34,2 százalékos adóteherrel. Nem csoda, hogy egyetlen év alatt nagyjából 75 százalékra szorult vissza az Erzsébet piaci részaránya a korábbi 90 százalék felettiről. Éves forgalmából pedig mind nagyobb arányt hasít ki a nyugdíjasok év végi, fejenként 10 ezer forintos kormányzati ajándéka.

Mielőtt a kormány 2012-ben drámaian átalakította a cafeteriapiacot, három francia cég busás jövedelemre tett szert az étkezésijegy-forgalmazásból. Akkor azonban úgy módosították a szabályokat, hogy a frissen kitalált Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után csak 31 százalékos adót kellett leróniuk a munkáltatóknak (ezt később csaknem 35 százalékra emelték), míg a többi béren kívüli juttatást 51 százalékkal adóztatták meg. Az egyenlőtlen feltételek között az Edenred árbevétele egyetlen év alatt 5 milliárdról 977 millió forintra csökkent, 2013-ra pedig 42 millióra. A Sodexo éves árbevétele 3 milliárdról esett 1 milliárdra, a Le Chéque Déjeuner pedig már 2012-ben több mint félmilliárdos veszteséget könyvelt el. Erre az EU is felfigyelt, és kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, a kisemmizett franciák pedig Washingtonban választott bírósághoz fordultak kártérítésért. Elsőként, tavaly ősszel az Edenred kapott – perköltséggel és kamattal együtt – több mint 10 milliárd forint kártérítést. Ha az állam a többi pert is elveszíti, ami az első ítélet után nem kétséges, akkor további 25-30 milliárd forint közpénz folyhat el az étkezésijegy-piac államosítása miatt.

Ismét piaci feltételek közt működhet tavaly óta az a cég, amelyik túlélte az elmúlt évek sínylődését. A háromból ketten elestek: először a Le Chéque Déjeuner vonult ki Magyarországról, majd a Sodexo cafeteria-üzletága szűnt meg 2016-ban, a cég maradékát pedig tavaly megvette a Hungast Holding. Fél gőzzel még működik a Magyar Posta saját utalványa, a Posta Paletta, de jóformán csak a cég alkalmazottai kapják abban a fizetésük egy részét. Sok ráció nincs is benne, hogy más munkáltatók is azt válasszák a dolgozóiknak, elfogadói hálózata ugyanis meglehetősen gyér. Bár 2011-es indulásakor vélhetően a nagy állami utalványcég titulusára aspirált a Posta Paletta Zrt., hamar kilökte őt a nyerőnek tűnő pozícióból az Erzsébet-utalvánnyal berobbanó, az adózásban kivételezett Erzsébet-cégcsoport.

„A korábbi 25 év alatt felépített elfogadóhálózatunk megmaradt abban a pár évben is, amikor háttérbe szorultunk” – magyarázza az egyedüli túlélő gyors magára találását Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezetője. Ma már újra vannak a közszférában is ügyfelei a korábban Ticket Restaurant néven ismert jegyet forgalmazó társaságnak. Igaz, több piaci cafeteriacégnél tapasztalják azt, hogy az állami tulajdonú munkáltatók végighallgatják az ajánlatukat, majd megköszönik, de nem kérik, mondván: „Nem akarjuk megégetni magunkat.” Az Edenred-kártyák birtokosainak száma mindazonáltal tavaly 30 százalékkal megugrott, különösen év végi juttatásként kedvelik a cégek a plasztik formájában adható ajándékutalványokat.

Edenred-utalványt elfogadó üzlet. A pőre igazság
©
Cafeteriaszabályok 2018-ban

Adómentes juttatások:

– sportrendezvényre szóló belépő

– kulturális belépő (évi 50 ezer forintig)

– lakáscélú támogatás (maximum 5 millió forint 5 évre)

– kockázati biztosítás (a minimálbér 30 százalékáig)

– óvoda, bölcsőde

– mobilitási célú lakhatási támogatás

– diákhitel-törlesztési támogatás (legfeljebb havi 27 600 forintig).

34,2 százalékos adóval terhelt juttatások:

– pénzösszegjuttatás (évi 100 ezer forintig)

– Szép-kártya:

– vendéglátás alszámla (évi 150 ezer forintig),

– szállás alszámla (évi 225 ezer forintig),

– szabadidő alszámla (évi 75 ezer forintig).

40,7 százalékos adóval terhelt juttatások:

– mukahelyi étkezés

– Erzsébet-utalvány

– helyi bérlet

– iskolakezdési támogatás

– önkéntes nyugdíjpénztári támogatás

– egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás

– ajándékutalvány.

Ma már kártyával bonyolítják le a forgalom mintegy 80 százalékát a cafeteriában részesülő dolgozók. Ez egyebek mellett azzal az előnnyel is jár, hogy a plasztiknak nincs másodlagos piaca, nem szokták a nadrágzsebben kimosni, ha pedig elvész, pótolható. Az újbóli versenyhelyzet a díjak csökkenését is hozta; közgazdaságilag ezért is logikátlan, hogy a kormány mind több ágazatot tesz egy- vagy kevés szereplőssé. Míg az Erzsébet-utalvány esetében az elfogadóktól 3–6 százalék jutalékot kért a kibocsátó, de nem volt ritka a 8 százalék sem, ráadásul éves díjat is felszámolt az üzleteknek, addig az Edenred az elköltött összegekből legfeljebb 3 százalékot tart meg. Alacsonyabb a munkáltatók jutaléka is: az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. fixen 2 százalékban határozta meg az ügyféljutalékot, amikor egyedül uralta a piacot, a versenytársak ennél jellemzően kisebb kulcsot szabnak meg.

Az Edenred lekörözte az állami Erzsébetet innovációban is. A cég kártyáival lehet például online ebédet rendelni, illetve közlekedési bérletet is vásárolni, ami papírutalvánnyal képtelenség. Miután tavaly a BKV-bérletet kivette a kormány az alacsonyabb adóval terhelt juttatások közül, a munkáltatók jelentős része úgy döntött, hogy nem ad bérletet cafeteriaelemként, annyira nagy az ezzel járó adminisztrációs költség. Ráadásul ha valaki a cége nevére számlát kér a BKK-pénztáraknál a bérletről, 9500 helyett 10 500 forintot kell fizetnie. Érthető tehát az ajándékkártyás megoldás népszerűsége. Az Edenred-kártyákat ma már sok áruházban online vásárlásnál is elfogadják, sőt tankolni és közműszámlát fizetni is lehet velük. Igaz, egyik-másik szolgáltató vonakodott elfogadni a nem állami hátterű cafeteriacég kártyáját. Balázs Krisztián szerint ugyanakkor óriási bővülési lehetőségek vannak a piacon: a jövő a mobilfizetésé, Franciaországban például elsők közt az ApplePay alkalmazáson keresztül is használhatják az étkezési utalványokat az Edenred ügyfelei.

Kérdés, mikor húzza át ezeket a számításokat egyetlen tollvonással a magyar kormány – figyelmeztetnek a szakértők. Mindenesetre az Erzsébetet lényegében hagyják háttérbe szorulni, az annak hasznából fedezett gyermeküdültetésre pedig gond nélkül adtak milliárdokat a központi költségvetésből a zánkai és a fonyódligeti táborral is megajándékozott Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány köreinek. Naivitás volna azonban azt gondolni, hogy egy több százmilliárdos piac átrendeződését ölbe tett kézzel nézik a kormányközeli üzletemberek – mondják a szakértők. Az legalábbis találgatásokra ad okot, hogy míg az Erzsébetet „lefokozták”, a Szép-kártya-kibocsátók közé a 2016. eleji EU-ítélet óta nem engedtek be új, banki hátterű szereplőket. Hiába mondta ki az Európai Bíróság, hogy a szabályozás diszkriminatív, azt a 2016-os ítélet óta nem módosította a kormány. Igaz, nem is verik az asztalt más banki hátterű szereplők, hogy szeretnének beszállni a kártyakibocsátásba – ennek főként az lehet az oka, hogy a piacra lépéshez hatalmas beruházás, költséges technikai háttér szükséges. Nyolc év után amúgy is nehéz lenne letaszítani vezető pozíciójából az OTP-t: a nagybank Szép-kártyáját választó cégek dolgozói tavaly már 80 milliárd forintot költöttek el a plasztikjukkal.

Az idén még nagyobbat kaszálhatnak a Szép-kártya-kibocsátók, az OTP mellett az MKB és a K&H pénztárszolgáltató cégei. Egyrészt a készpénzes juttatás mellett egyedülállóan alacsony, 34,2 százalékos adókulcs miatt, másrészt a tíz hosszú hétvége is magasabb költéseket hozhat. A jelek pedig arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc az MKB-n keresztül a cafeteriapiacon is javíthatja a pozícióját. Az MKB és az Erzsébet Utalványforgalmazó már tavaly szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködésről, ám a HVG információi szerint a választások előtt már nem fűzik szorosabbra a kapcsolatukat, csak az év második felében vagy jövőre. Ha azonban az Erzsébetet megszüntetik, vagyis beolvasztják a Szép-kártyába, s azzal – egy újabb „zsebet” kreálva rajta – később hideg élelmiszert is lehet majd vásárolni, az évi 200 milliárd forintnyi utalványforgalom haszna is Mészáros Lőrinc érdekeltségeit gazdagíthatja.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!