Egészen biztosan egyetlen hely lesz, ahol csatlakozhat a hálózathoz az összes 2030-ig tervezett szeles áramtermelési kapacitás, de még csak sejteni lehet, hogy melyik lesz az. Ugyanakkor úgy tűnik, bizonyos feltételekkel máshol is lehet majd ilyeneket építeni.
További részletek derültek ki az új szélturbinák hazai telepítésének menetéről azután, hogy a kormány egy huszárvágással három évről két hónapra csökkentette azt az időszakot, amely alatt engedélyhez juthatnak a szélenergiával áramot termelő beruházások. Minderre a Mavir Zrt. szerdai online piaci fórumán derült fény, amelyről a Portfolio tudósított.
A szélenergia-ipari fordulat ezzel válik igazán véglegessé, azután, hogy a kormányzat bő egy évtizeden keresztül gátolta a szélerőművek terjedését, majd mégis engedélyezte, az átmenet viszont meglehetősen lassúnak ígérkezett. A szélenergia terjedése a civil szakértők által üdvösnek gondolt mértékhez képest így is visszafogott lesz. A kormányzat 2030-ig megháromszorozná, a jelenlegi 330 MW-ról 1 GW-ra növelné a szeles áramtermelő kapacitásokat, és most derült ki, hogy az új szélturbinák milyen feltételekkel épülhetnek majd fel.
Mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére: a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el.
A szerdai eseményen megerősítést nyert az a korábbi értesülés, hogy az elektromos hálózat adta lehetőségekhez mérten a minél kevesebb drága hálózatfejlesztést igénylő projektek megvalósulását szeretnék elősegíteni.
Gyakorlatilag rendet vágnak a között a hatalmas mennyiségű új, megújuló termelési igény között, amely befutott a tavaly november végén indult második közzétételi eljárásban. Mérlegelték a a hálózatfejlesztés költségeit, a 2030-as célokat és a zöld energia további terjedésének szempontjait, és mindezek alapján felállítottak egy preferencialistát arra, hogy milyen új áramtermelési kapacitások kaphatnak engedélyt. Sorrendben:
Az eseményen kiderült, hogy a szeles erőművi kapacitások ugyan csak egyetlen csatlakozási ponton kapnak lehetőséget, de – ellentétben azzal, amit korábban a Telex feltételezései alapján lapunk is megírt –,
nem egyetlen beruházó egyetlen szélerőműparkjáról van szó, hanem akár több beruházó akár több parkjáról.
A cél az volt, hogy elég legyen egyetlen kapcsolóállomást fejleszteni. Ennek helyszínét hamarosan bejelentik, ami a lap szerint Északnyugat-Magyarországon, Győr környékén valószínű.
Az is elhangzott, hogy ezen kívül nem adnak ki szeles kapacitásra engedélyt a hálózaton, de mégis lesz lehetőség szélturbinával csatlakozni ott, ahol ezzel jobban kihasználható a meglévő csatlakozási pont, például meglévő naperőmű mellett (vagy tervezettek helyett), illetve épülhetnek saját célra termelő, hálózatra nem csatlakozó szélerőművek is.
A szerdai eseményen szó esett a napelemes termelési kapacitásokról: a meglévő 6,1 GW-ot további 5 GW-tal növelnék a korábban jelzett igények mentén, és a háztartási méretű kiserőművek körében is várható kapacitásbővítés. Ez már így kiadja a 2030-as 12 GW-os célt, így a második közzétételi eljárásban hátrébb sorolják a naperőműves kapacitásokat.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három évvel első riportunk után visszamentünk, hogy lássuk, hogyan alakult a sorsuk.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.
