Majtényi emlékeztetett: a nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint a Fidesz pártigazgatója a párt belső nyilvánossága előtt "keresetlen modorban azzal büszkélkedett, hogy adatbázisuk segítségével pontosan tudják, kik szavaztak rájuk és kik politikai riválisaikra". Hozzátette, sem Kubatov Gábor maga, sem pedig pártja a nyomozóhatóság döntéséig nem cáfolta a felvétel valódiságát.

A volt adatvédelmi biztos közleményében az írta: a büntető törvénykönyv szerint aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el. A cselekmény súlyosabban minősülő bűntett, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

Majtényi szerint a nyomozás megtagadásának indoka téves. Azt, hogy a hangfelvétel hiteles-e és a bűncselekmény megvalósult-e, a nyomozás hivatott felderíteni – mutat rá. "Azzal az indoklással nyomozást megtagadni, hogy a tényállás felderítése eleve indokolatlan az érdeksérelem hiánya miatt, jogi tévedés" – fogalmazott az Eötvös Károly Intézet elnöke, hozzátéve: tekintettel arra, hogy a hangfelvétel nem tervezett, hanem létező és felhasznált adatbázisról szól, az a hivatkozás, amely szerint egyébként csupán az érdeksérelem veszélye állhat fenn, ugyancsak hibás. Ha a cselekményt elkövették, és ez bizonyítható, az adatvédelem fogalmi logikája, előfeltevései alapján a jelentős érdeksérelem biztosan megállapítható – érvel Majtényi László.

A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn döntött a Kubatov-videóval kapcsolatos MSZP-s feljelentések ügyében; a főügyészség előbb a feljelentőket értesítette, majd szerdán nyilvánosságra hozta, hogy elutasította a feljelentéseket. Majtényi László felidézte: a döntés indokaként arra hivatkoztak, hogy a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredmény-bűncselekmény, jelentős érdeksérelemnek kell hozzá bekövetkeznie és a főügyészség álláspontja szerint erre utaló adat nem merült fel, továbbá a feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett. Hangsúlyozták továbbá, hogy önmagában az érdeksérelem veszélye nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.