Választás = népszavazás Orbánról
A 2026-os választás népszavazás is lesz majd Orbán Viktor „korrupt hatalmáról”, és arról, hogy Magyarország maradjon-e az EU és a NATO tagja – mondta Magyar, aki szerint a jövő évi választáson Magyarország biztonsága is a tét. „Szembe kell mennünk azokkal, akik veszélybe sodorják Magyarország biztonságát és jövőjét, hiszen tizenöt év ment el a semmire, nem lettünk gazdagabbak, sikeresebbek, mindenki csak elfordul tőlünk, az országunk vezetése egy késes zsarolóvá vált” – mondta Magyar, aki a beszédében többször is a bukott vagy a távozó jelzőket használta Orbánra.
A magyar állam csak papíron létezik
A magyar állam csak papíron létezik, de facto a valóságban működésképtelen – jelentette ki a Tisza Párt elnöke, aki hosszan sorolta a már korábban is sokat emlegetett tézisének, miszerint az állam a legalapvetőbb dolgokban, közszolgáltatásokban sem tudja már ellátni feladatát bizonyítékait. Orbán Viktort pedig azért is bírálta, mert a miniszterelnök nem is foglalkozik ezzel a problémával, Tusványoson se hozta szóba az egészségügyet, az oktatást, a MÁV-ot, „csak világmegváltó próféciákról hadovált”. Pedig – tette hozzá Magyar – egy miniszterelnöknek nem kell prófétának lennie, nem kell tévedhetetlennek sem lennie, de négy dolgot kell biztosítania: biztonságot és szuverenitást, a jólétet, a működő országot, és jövőképet. Azt is megjegyezte, hogy azzal lehetne Magyarországot naggyá tenni, ha például nem lopnák szét.
Úgy járhat Magyarország, mint Ukrajna
Ahogy nem sokkal korábban Orbán a tusnádfürdői beszédében, úgy Magyaréban is hangsúlyos volt az Ukrajnában zajló háború témája, annak minden kül- és belpolitikai vonatkozásával együtt. Csak míg Orbán főként a világháború rémével riogatott, addig Magyar arról beszélt: most felértékelődnek az olyan szövetségi rendszerek mint az EU és a NATO, mert ha magára marad Magyarország, úgy járhat, mint az oroszok által megtámadott Ukrajna. Szerinte az, aki folyamatos vétózással nehezíti, gátolja ezeknek a szövetségeknek a működését, az Magyarország biztonságát kockáztatja. Orbánra utalva pedig megjegyezte azt is: „Aki egyik nap Brüsszelben szónokol, másnap már Moszkvában sugdolózik, azt senki nem tekinti tisztességes játékosnak”.
Nem Ukrajna gyorsított EU-tagságára és az uniós költségvetésre
Az Orbán-kormányéval egyező álláspontra helyezkedett két fontos kérdésben is Magyar Péter, amikor kimondta, hogy ő és a Tisza Párt nem támogatja sem Ukrajna gyorsított felvételét az EU tagjainak sorába, sem pedig az uniós költségvetés-tervezetet. Előbbi állítás nem volt újdonság, Magyar korábban – a Tisza Nemzet hangja szavazásán kijött, Ukrajna EU-tagságát 58 százalékban támogató eredmény mellett – is azt állította, hogy csak hosszabb távon, évtizedes távlatban érdemes erről beszélni, amúgy pedig, ha kormányra kerül népszavazásra is bocsátaná a kérdést. Az uniós költségvetés tervezetéről pedig – amit Orbánék éppen az Ukrajnának juttatni kíván források nagysága miatt tartanak elfogadhatatlannak – most azt mondta, hogy jelen formájában ők se támogatják, e témában hosszú egyeztetésekre és módosításra lehet szükség.
Az első három úticél: Varsó, Bécs és Brüsszel
Lengyel, magyar két jóbarát, együtt harcol, s issza borát – mondta Magyar Péter magyarul és lengyelül is a színpadon, megjegyezve, hogy Orbán Viktor mélypontra juttatta a lengyel–magyar kapcsolatokat. Megígérte, hogy Magyarország új miniszterelnökének első útja nem Moszkvába vagy Pekingbe, hanem a lengyel fővárosba, Varsóba vezet majd. A második Bécsbe, a harmadik pedig Brüsszelbe, ahol addig ott is marad, amíg nem lesz előrelépés a Magyarországnak járó uniós források felszabadítása ügyében.
Nem lehet Magyarország a bot a küllők között
A külpolitikai témákat beszédében markánsan megjelenítő Magyar szólt arról is, hogy ebben is szemléletváltásra van szükség: nem indítunk plakátkampányokat a nyugati szövetségeseink ellen, nem küldjük a városaikba Lázár Jánost sem kamuvideókat készíteni. Arról, hogy uniós tagként a Tisza máshogy viszonyulna a többi országhoz, azt mondta: a tagállamokkal való szövetségi viszony nem épülhet „a betesszük a küllők közé a botot” politikájára. Hozzátette: „eljött az idő, hogy újra emelt fővel álljunk itthon és a nagyvilágban”.
Vége az ingapolitikának!
Nem lehet tovább ingázni Kelet és Nyugat között, Magyarország nem lehet kompország, helyet kell foglalnunk Nyugaton – mondta Magyar az Orbán által sokat hangoztatott konnektivitás elvéről, megjegyezve: a demokráciaexport hibáira nem a gyűlöletexport a jó válasz. Hozzátette: ha pedig elvárjuk, hogy mások ne szóljanak bele a mi dolgunkba, akkor nekünk is tiszteletben kell tartanunk más országok szuverenitását. Az pedig kifejezetten tilos, hogy élezzük máshol a belpolitikai feszültségeket.
Határkerítés igen, migrációs kvóta nem
Magyar megismételte azt a korábbi ígéretét, miszerint a Tisza kormányra kerülve megtartja a déli határkerítést, és – szemben a Fidesz-kormánnyal – nem engedi szabadon a külföldi embercsempészeket sem. Megjegyezte: a Tisza nem kér a migrációs kvótából és a menekültkérdéssel összefüggő EU-s pénzbírságot is vitatja, bár utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy olyan törvényeket kell hozni, ami megfelel az elérni kívánt célnak, a biztonságnak és egyszerre a jogszerűség kritériumainak is.
