Magyar Péter nem kímélte „a bukott és távozó miniszterelnök elvtársat”, akinek azt üzente: azzal lehetne Magyarországot újra naggyá tenni, ha nem lopnák szét. A Tisza elnöke a választás tétjéről és arról is beszélt, milyen új Magyarországot építene, a mai pedig miért működésképtelen. Íme a székesfehérvári beszéd legfontosabb gondolatai.
A 2026-os választás népszavazás is lesz majd Orbán Viktor „korrupt hatalmáról”, és arról, hogy Magyarország maradjon-e az EU és a NATO tagja – mondta Magyar, aki szerint a jövő évi választáson Magyarország biztonsága is a tét. „Szembe kell mennünk azokkal, akik veszélybe sodorják Magyarország biztonságát és jövőjét, hiszen tizenöt év ment el a semmire, nem lettünk gazdagabbak, sikeresebbek, mindenki csak elfordul tőlünk, az országunk vezetése egy késes zsarolóvá vált” – mondta Magyar, aki a beszédében többször is a bukott vagy a távozó jelzőket használta Orbánra.
A magyar állam csak papíron létezik, de facto a valóságban működésképtelen – jelentette ki a Tisza Párt elnöke, aki hosszan sorolta a már korábban is sokat emlegetett tézisének, miszerint az állam a legalapvetőbb dolgokban, közszolgáltatásokban sem tudja már ellátni feladatát bizonyítékait. Orbán Viktort pedig azért is bírálta, mert a miniszterelnök nem is foglalkozik ezzel a problémával, Tusványoson se hozta szóba az egészségügyet, az oktatást, a MÁV-ot, „csak világmegváltó próféciákról hadovált”. Pedig – tette hozzá Magyar – egy miniszterelnöknek nem kell prófétának lennie, nem kell tévedhetetlennek sem lennie, de négy dolgot kell biztosítania: biztonságot és szuverenitást, a jólétet, a működő országot, és jövőképet. Azt is megjegyezte, hogy azzal lehetne Magyarországot naggyá tenni, ha például nem lopnák szét.
Magyar Péter Székesfehérváron mondott beszédet nem sokkal azután, hogy Tusnádfürdőn Orbán Viktor megüzente neki: „Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra”.
Ahogy nem sokkal korábban Orbán a tusnádfürdői beszédében, úgy Magyaréban is hangsúlyos volt az Ukrajnában zajló háború témája, annak minden kül- és belpolitikai vonatkozásával együtt. Csak míg Orbán főként a világháború rémével riogatott, addig Magyar arról beszélt: most felértékelődnek az olyan szövetségi rendszerek mint az EU és a NATO, mert ha magára marad Magyarország, úgy járhat, mint az oroszok által megtámadott Ukrajna. Szerinte az, aki folyamatos vétózással nehezíti, gátolja ezeknek a szövetségeknek a működését, az Magyarország biztonságát kockáztatja. Orbánra utalva pedig megjegyezte azt is: „Aki egyik nap Brüsszelben szónokol, másnap már Moszkvában sugdolózik, azt senki nem tekinti tisztességes játékosnak”.
Az Orbán-kormányéval egyező álláspontra helyezkedett két fontos kérdésben is Magyar Péter, amikor kimondta, hogy ő és a Tisza Párt nem támogatja sem Ukrajna gyorsított felvételét az EU tagjainak sorába, sem pedig az uniós költségvetés-tervezetet. Előbbi állítás nem volt újdonság, Magyar korábban – a Tisza Nemzet hangja szavazásán kijött, Ukrajna EU-tagságát 58 százalékban támogató eredmény mellett – is azt állította, hogy csak hosszabb távon, évtizedes távlatban érdemes erről beszélni, amúgy pedig, ha kormányra kerül népszavazásra is bocsátaná a kérdést. Az uniós költségvetés tervezetéről pedig – amit Orbánék éppen az Ukrajnának juttatni kíván források nagysága miatt tartanak elfogadhatatlannak – most azt mondta, hogy jelen formájában ők se támogatják, e témában hosszú egyeztetésekre és módosításra lehet szükség.
Orbán Viktor Tusványoson, nem sokkal utána pedig Magyar Péter Székesfehérváron tart beszédet. Két, a Fidesz szempontjából is szimbolikus helyszínen próbálja megszólítani az ország többségét a két politikus. De kinek mi a mondanivalója? Ez lenne a kampány valódi kezdete? Ezekre keressük a válaszokat élőben Schultz Nóra politológussal, Papp Réka Kinga újságíróval és Gergely Mártonnal, a HVG főszerkesztőjével. A műsorvezető Kacskovics Mihály Béla.
Lengyel, magyar két jóbarát, együtt harcol, s issza borát – mondta Magyar Péter magyarul és lengyelül is a színpadon, megjegyezve, hogy Orbán Viktor mélypontra juttatta a lengyel–magyar kapcsolatokat. Megígérte, hogy Magyarország új miniszterelnökének első útja nem Moszkvába vagy Pekingbe, hanem a lengyel fővárosba, Varsóba vezet majd. A második Bécsbe, a harmadik pedig Brüsszelbe, ahol addig ott is marad, amíg nem lesz előrelépés a Magyarországnak járó uniós források felszabadítása ügyében.
A külpolitikai témákat beszédében markánsan megjelenítő Magyar szólt arról is, hogy ebben is szemléletváltásra van szükség: nem indítunk plakátkampányokat a nyugati szövetségeseink ellen, nem küldjük a városaikba Lázár Jánost sem kamuvideókat készíteni. Arról, hogy uniós tagként a Tisza máshogy viszonyulna a többi országhoz, azt mondta: a tagállamokkal való szövetségi viszony nem épülhet „a betesszük a küllők közé a botot” politikájára. Hozzátette: „eljött az idő, hogy újra emelt fővel álljunk itthon és a nagyvilágban”.
Mintha korábbi tusványosi beszédeiből plagizált volna Orbán Viktor: ugyanazokat a paneleket ismételte el – a kultúrák és vallások közötti háborúról, migrációról, az ősgonosz Brüsszelről –, mint az elmúlt évek hasonló igehirdetéseiben. A „nagy bejelentés” helyett csak apró pukkantásra futotta: a digitális térben nem csak háborúzni fognak, de „szeretni” is. A Tisza pedig nem juthat kormányra.
Nem lehet tovább ingázni Kelet és Nyugat között, Magyarország nem lehet kompország, helyet kell foglalnunk Nyugaton – mondta Magyar az Orbán által sokat hangoztatott konnektivitás elvéről, megjegyezve: a demokráciaexport hibáira nem a gyűlöletexport a jó válasz. Hozzátette: ha pedig elvárjuk, hogy mások ne szóljanak bele a mi dolgunkba, akkor nekünk is tiszteletben kell tartanunk más országok szuverenitását. Az pedig kifejezetten tilos, hogy élezzük máshol a belpolitikai feszültségeket.
Magyar megismételte azt a korábbi ígéretét, miszerint a Tisza kormányra kerülve megtartja a déli határkerítést, és – szemben a Fidesz-kormánnyal – nem engedi szabadon a külföldi embercsempészeket sem. Megjegyezte: a Tisza nem kér a migrációs kvótából és a menekültkérdéssel összefüggő EU-s pénzbírságot is vitatja, bár utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy olyan törvényeket kell hozni, ami megfelel az elérni kívánt célnak, a biztonságnak és egyszerre a jogszerűség kritériumainak is.
Donald Trump amerikai elnök mintájára nagy (great) nemzetstratégiát hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében: ennek lényege, hogy Magyarország ismét gazdag és erős lesz. A kormányfő szerint koncentrikus Európát kell kialakítani annak megfelelően, hogy ki milyen erősségű szövetséget akar a többi tagállammal. Bejelentette a digitális polgári körök megalakítását, valamint hogy nem engedik a Tiszát kormányra, mert szerinte a párt háborúba sodorná az országot.
