A demográfus az Európai Bizottság által finanszírozott Familyplatform és Repro projektek csütörtöki bemutatója kapcsán elmondta: Magyarországon hasonló változásra lenne szükség, mint Csehországban. A két ország nagyjából hasonló demográfiai mutatókkal bír, a 90-es években ugyanannyi gyermek született - 90 és 100 ezer között - évente, de 2007 környékén a számok drasztikusan elváltak egymástól és jelenleg Csehországban növekvő, míg Magyarországon csökkenő lélekszámról lehet beszélni - fejtette ki.

Mint mondta, a kutatók ma is vitatkoznak ennek okain, de az biztos, hogy a szomszédos államban hasonlóan "bőkezű" a családtámogatási rendszer, mint Magyarországon, viszont sokkal rugalmasabb a szabályozás, így nincs akkora kényszer, mint nálunk. Közlése szerint Csehországban jelenleg átlagosan 120 ezer gyermek születik egy évben, ami például annak a szemléletnek is köszönhető, hogy az emberek kevésbé halogatják a családalapítást.

A kutatók várakozása szerint akár javulhatnak is a demográfiai mutatók Magyarországon, mivel az 1975 környékén született, úgynevezett Ratkó-unokák, akik egy népesebb generációhoz tartoznak, most érték el azt a küszöböt, amikor nem tudják már tovább halogatni a gyermekvállalást - folytatta. A programmal kapcsolatban Kapitány Balázs közölte, hogy abban 10 uniós ország vett részt és elsősorban a tagországok népességpolitikájával foglalkoztak. Azt vizsgálták, hogy a termékenységi döntéseket milyen társadalmi környezetben hozzák meg az emberek - fűzte hozzá.

E mögött az a tudományos ismeret áll, hogy az európai demográfiai problémákat valójában nem az okozza, hogy az emberek nem akarnak gyermeket vállalni, a kívánt gyerekszám elég lenne ahhoz a legtöbb országban, hogy ne legyen népességfogyás, viszont a gyakorlatban megszülető gyermekek száma ettől jóval elmarad. Magyarországon 1,3, míg az európai átlag 1,6 gyermek családonként - mondta. A kutatások éppen arról szóltak, hogy a szakadékot a kívánt és a valóban megszületett gyermekek között csökkentse. A projekt során például lakossági közvélemény-kutatásokat is végeztek.

Kapitány Balázs szerint az eredmények azt mutatják, hogy óriási különbségek vannak a gyermekvállalás megvalósításában Európában. Nyugat-Európában az a jellemző, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos tervek megvalósulnak, míg a földrész keleti felén, így Magyarországon is, a tervek általában nagyok, tehát több gyermeket és viszonylag korán vállalnának az emberek, de ezek jellemzően nem valósulnak meg - fogalmazott, jelezve: Magyarországra ebben a kérdésben folyamatos "halogatás" jellemző, egészen addig a pontig, amíg már biológiai kényszerhelyzetbe kerülnek a párok; a tapasztalatok szerint ezért az első gyermek még megszületik, viszont a többi gyermekre már "nem marad idő". Az első gyermeket egyébként átlagosan 27 évesen vállalják a magyarok (a rendszerváltás környékén még 21 évesen), de például Franciaországban 30 évesen szülnek először a nők.

Kapitány Balázs ugyanakkor beszélt arról is, hogy készülni kell a 2020-as időszakra, mert akkor nagy valószínűséggel újabb drasztikus népességfogyásra kell számítani Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a rendszerváltás után, elsősorban a Bokros-csomag hatására, nagyon kevés gyermeket vállaltak az emberek, így az említett időpontra csak kis létszámú potenciális szülő lesz az országban - mondta.

Európa egyébként ebben a kérdésben nagyon sokszínű: nincs demográfiai probléma például Angliában, Írországban, a Skandináv államokban és Franciaországban; ezekben az országokban átlagosan 2 gyermek születik családonként. Ezzel szemben Németország, Ausztria és a mediterrán országokban átlagosan 1,3 gyermek születik családonként. Ennek a sikernek, illetve sikertelenségnek az oka nagyon eltérő országonként, mindenhol különböző "receptekkel" érték el, hogy növekedjen a reprodukciós kedv és az a megoldás, amely az egyik országban működik a másikban nem.

Az azonban elmondható, hogy aki korán vállal gyermeket, tehát a 20-as évei elején, annak nagyobb esélye van arra, hogy második, harmadik gyermek kövesse az elsőt, és emiatt egyre hangsúlyosabbak lettek Nyugat-Európában az úgynevezett időzítési politikák, amelyek hangsúlyozzák, hogy ne halogassák a családalapítást - mondta Kapitány Balázs.