Az ajánlás szerint, amelynek szövegét Miklósi László, a szervezet elnöke juttatta el az MTI-hez, kívánatosnak tartják azt is, hogy a történelemtanítás méltó módon és terjedelemben foglalkozzon a magyar alkotmányosság történetének oktatásával. Mint írják, törekedni kell az alkotmánytörténeti fogalmak, jelenségek (például rendi alkotmány, polgári alkotmány) megismertetésére.

Fontosnak tartják továbbá, hogy az oktatásban és a nevelésben kiemelt figyelem jusson az alkotmányos alapjogok tiszteletben tartásának fontosságára. Megítélésük szerint az Alkotmánybíróság tevékenysége nem, illetve alig jelenik meg a történelemtanításban. A tananyag részévé kell válnia az Alkotmánybíróság szerepének az alkotmányos kultúra 1990 utáni kibontakozásában, a demokrácia intézményrendszerének megszilárdításában és védelmezésében.

A Történelemtanárok Egylete 2011. évi országos konferenciája megerősítette az 1993-ban elfogadott Állásfoglalás a tárgyilagos történelemtanításról elnevezésű dokumentumát, melyet az új alaptörvény életbelépését követően is kiemelten fontosnak tart. Javasolják, hogy a történelemtanárok annak pontjait, illetve szellemiségét az új alaptörvény oktatására is alkalmazzák. 

Az 1993. októberi állásfoglalás egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a történeti igazság a legfontosabb. Mint akkor fogalmaztak "a világnézeti mondanivalónál, az érzelmi hatásoknál és az előadás eleganciájánál fontosabb, hogy mindig a legjobb meggyőződésünk szerinti igazat mondjuk."

A dokumentumban kitértek arra is, hogy törekedni kell a tények és értékelések elválasztására, a fontosabb vitatott történelmi tények vagy értékelések esetében a különböző álláspontok bemutatására. Hangsúlyozták azt is: "Semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével, meggyőződésével ellentétes nyilatkozatokat tegyen."