szerző:

Az uniós romastratégia kidolgozásával nagy kockázatot vállalt a kormány, olyan témához nyúlt, amelyhez a többi 26 ország nem mert, a felzárkóztatás programjával azonban nem lehetett tovább várni - fejtette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Berlinben.

Balog Zoltán államtitkár a berlini magyar nagykövetségen Fliegauf Bence Csak a szél című filmjének világpremierje alkalmából rendezett pódiumbeszélgetésen elmondta: a romastratégiával a kormány "kitette a szennyes ruhát az ablakba", igen kényes témát emelt az uniós politikai napirendre, hiszen a 10 milliós európai roma népesség felzárkóztatása és a velük szemben megmutatkozó előítéletesség szerte az unióban probléma, és számos országban van olyan súlyú integrációs kérdés, mint Magyarországon a romák helyzete. Németországban például ilyen ügy a török bevándorlók milliós tömegében kialakult "párhuzamos társadalom" - fejtette ki az államtitkár.

Fliegauf Bence alkotását a Berlinale nemzetközi filmfesztiválon mutatták be a német fővárosban. A magyarországi romagyilkosságok hatására született mű a legjobb filmnek járó Arany Medvéért versenyez. A játékfilm Balog Zoltán államtitkársága anyagi támogatásával készült. A berlini magyar nagykövetség a CSU bajor konzervatív párthoz közel álló Hans Seidel Alapítvány közreműködésével német és magyar szakemberekkel szervezett pódiumbeszélgetést a bemutató alkalmából.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a magyarországi népesség 70 százaléka romaellenes beállítottságú, ami széles teret nyit a szélsőséges politikai erők számára. Ráadásul a rendszerváltás óta a problémákat állandóan csak "besöpörték a szőnyeg alá", az embereket "egyedül hagyták", és mindennek eredményeképpen olyan robbanásveszélyes helyzetek keletkeznek, mint Gyöngyöspatán 2011-ben. A rendszerváltás óta eltelt időszak öröksége, hogy már 3 millió szegény él az országban, köztük 600 ezer roma. Ezt a tömeget "fel kell emelni, fel kell zárkóztatni", és ebben nem segít a rosszul felfogott politikai korrektség, amely gátolja a problémák kibeszélését - mondta Balog Zoltán.

Az államtitkár hozzátette: a kormányzat két dolgot tehet: a törvények szigorításával világossá teszi, hogy nem lehet kisebbségek ellen büntetlenül uszítani és a védelem iránti igényt kihasználva, az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelezve egyenruhában, alakzatban vonulni. Ugyanakkor - második elemként - összetett, az oktatáspolitikától a kultúrpolitikán át egészen a gazdaságpolitikáig terjedő felzárkóztatási programmal meg kell változtatni a "társadalmi klímát", és az embereknek "esélyt kell adni" a kiemelkedésre a szegénységből, amely 1,2 millió magyar állampolgár esetében a legkilátástalanabb mélyszegénységet jelenti. Balog szerint a romák helyzetén csak velük együttműködve lehet hatékonyan javítani, ezt szolgálja a Magyarországon bevezetett gyakorlat, hogy a felzárkóztatásra szánt források felhasználását állami szervek a roma kisebbség választott képviselőivel közösen ellenőrzik.

Nem egyedi eset

Herbert Heuss, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsa tudományos munkatársa egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Fliegauf filmje nem speciális magyar problémát dolgoz fel, hiszen például Németországban is történt kísértetien hasonló, rasszista indíttatású sorozatgyilkosság a közelmúltban. Kifejtette: a romák helyzetének javítását célzó projektek szerte Európában kudarcosak. "Nincsenek jó gyakorlatok, sikeres projektek", ezért érdemes volna új megközelítéseket is alkalmazni, így például jobban koncentrálni az infrastruktúra-fejlesztésre.

Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a magyar uniós elnökség vezetésével elfogadott romastratégia kidolgozásának egyik vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a romák végletes kitaszítottsága és a szegénység problémája szorosan összekapcsolódik, ezért csak egy összetett stratégiának lehet esélye a sikerre. Az évszázados problémák orvoslását szolgáló stratégia egyszerre koncentrál az oktatásra, a foglalkoztatásra, a romák lakhatási és az egészségügyi helyzetének javítására, valamint a jogrendszer anti-diszkriminációs elemeinek erősítésére. A felzárkóztatás e komplex programját a romákkal partnerségben kell végrehajtani - tette hozzá.

Daniel Strauss, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsa Baden-Württemberg tartományi szervezetének vezetője egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy Németországban is 70 százalék körül van a romaellenes beállítottságúak aránya, a romák pedig kisebbségi csoportként nem részesülnek törvényi védelemben, holott "állatvédelem például már van Németországban".