Az egyik legfontosabb észrevételnek Navracsics Tibor azt nevezte, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél túl sok hatáskör összpontosul, nem elszámoltatható a parlament által és ez a bírálók szerint veszélyt jelent.

A miniszter elmondta, tehát a Velencei Bizottság úgy véli: az is jobb megoldás lenne, ha a jelenlegi önigazgatási rendszer helyett az egész rendszer az igazságügyi tárca alá tartozna, szerinte viszont ez "abszurd", hiszen mindkét megoldás egyenrangú.

Másrészt Narvacsics Tibor szerint a tavaly megváltoztatott és 1997 óta működő rendszer annak ellenére jobb volt a bizottság szerint, hogy akkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt, vagyis valóban egy kézben összpontosult az igazságszolgáltatási irányítás minden lényeges eleme.

A tárcavezető hozzátette: vannak olyan pontok, ahol valós értelmezési gondok vannak és vannak olyanok is, ahol a kormány megérti, hogy külső szemlélőként úgy látják, hogy a kabinet megoldásai nem jók. "Jobb a békesség" - tette hozzá Navracsics Tibor. Hozzátette: az OBH elnökének hatásköreinek kialakításakor az elsődleges cél a hatékonyság növelése volt, és ezért jobb lett volna az egyszemélyes felelősség, de a kormány belátja, hogyha ezt mások "gyanúsnak" tartják.

Leszögezte: több olyan pont is van, amellyel a kormány vitatkozni fog. Példaként említette, hogy a Velencei Bizottság szerint a magyar rendszerben 1881 óta létező jogegységi határozat veszélyes a bírák függetlenségére. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a bírák nyugdíjazásánál szinte szóról szóra a francia megoldást próbálja a kormány átültetni, de amíg Franciaország esetében ezt elfogadják, addig Magyarország esetében nem.

Bejelentette ugyanakkor, hogy számos olyan pont is van, amelyeknek igazi koncepcionális jelentőségük nincs, így ha "ezáltal könnyebben tudjuk kezelni a feszültséget, amit most a Velencei Bizottság véleménye jelent, akkor ezeken a pontokon hajlandóak vagyunk változtatni". Különösen, hogy az Európai Bizottság is előre bejelentette, hogy a Velencei Bizottság véleményét fogja alapul venni saját véleménye kialakításakor - tette hozzá.

Az adatvédelmi biztossal kapcsolatos uniós álláspontról a miniszter elmondta: bár Jóri András nyáron bejelentette, hogy nem fogadná el az átalakuló posztot, ezt követően a kormány ősszel ezért nem jelölte, az Európai Bizottság szerint mégis fel kellett volna ajánlani neki a folytatást, hogy hivatalosan vissza tudja utasítani. Navracsics Tibor szerint a bizottság ezen elvárása életszerűtlen, de nem is "kardinális kérdés".

Az igazságügyi miniszter elmondta: a sajtóból értesült arról, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) kéri fel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága koncepciójának kidolgozására. Elképzelése szerint ennek egy független testületnek kell lennie, amely az Országgyűlés alá rendelve dolgozik és az ezen területen dolgozó történeti levéltár, illetve Terror Háza mellett egyfajta felügyeleti, eljáró hatóság lehetne.

A Velencei Bizottság állásfoglalása

A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő Európa Tanács égisze alatt tevékenykedő független jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság hétfőn hozta nyilvánosságra állásfoglalását a bírósági reformról és az egyházügyi törvényről.

A testület szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nemcsak az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak - különösen a bírói függetlenség követelményének - mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.

A bizottság szakvéleményének több, elmarasztaló tartalmú eleme már korábban ismeretessé vált, ennek alapján a kormány már a múlt pénteken javasolta az Országgyűlésnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását. A közigazgatási tárca közleménye szerint a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készítették el a törvénymódosító javaslatot.

A Velencei Bizottság szerint az egyházügyi törvény összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, de néhány pontja problematikus, és nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak. Az állásfoglalásban az áll, a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez. Különösen azt a kitételt kellene a bizottság szerint felülvizsgálni, amely a vallási közösség hazai, illetve nemzetközi tevékenységének szükséges időtartamára vonatkozik, valamint azt, amely politikai döntéshez kapcsolja az egyházként való elismerés folyamatát.