Kié legyen a menza? – Fideszesek bombázzák az iskolaállamosítást
Gyakorlatiasan közelítették meg a fideszes képviselők és önkormányzati vezetők az iskolák állami kézbe vételét. Módosítóikból kirajzolódik, hogy milyen hétköznapi kérdésekre nem gondolt az oktatási kormányzat: kié legyen a menza, ki fizeti az iskolabuszt, hol legyen a tankerület irodája, vagy épp mikor viheti át az állami fenntartó a bútorokat egy másik iskolába.
Az oktatási államtitkárság súlyos kritikájának is tekinthető, hogy több mint száz módosító indítvánnyal bombázták meg kormánypárti képviselők az iskolák állami kézbe vételéről szóló törvényjavaslatot. A sürgős eljárásban tárgyalt javaslat részletes vitáját hétfőn tartotta a parlament, a benyújtott módosító indítványokról várhatóan jövő héten szavaznak.
A képviselők nemtetszése néhol egészen szimbolikus módosításokban érhető tetten. A kormánypárti Riz Levente, Brájer Éva, Pánczél Károly és Pichler Imre László a törvényjavaslat bevezetőjét is átírná, kihúzva azt, hogy a jogszabályt a parlament a „Jó Állam kialakítása” érdekében alkotja. Ehelyett azt írnák a törvény elejére, hogy a „minden gyermek számára azonos esélyeket nyújtó köznevelési rendszer” érdekében alkotják.
A legjellemzőbb módosító az, amely kiskaput hagyna az önkormányzatoknak, hogy mégiscsak megtarthassanak bizonyos intézményeket. Az eredeti szöveg szerint „települési önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot 2013. január 1-jétől nem láthat el”. Ezen a szigoron enyhítene három fideszes képviselő, aki beszúrná a mondatba, hogy „az e törvényben meghatározott kivétellel”. Az oktatási és az önkormányzati bizottság támogatta az ötletet, de az előterjesztő nem ért vele egyet.
Az ördög a részletekben lakik
A fideszes módosítókból az a kép rajzolódik ki, hogy a képviselők (akik gyakran polgármesterek vagy alpolgármesterek is egyben) a napi működésért aggódnak, és nagyon is gyakorlatias problémákra próbálnak választ találni. Az eredeti törvényjavaslat szerint például a Kleberlberg Intézményfenntartó Központ és az önkormányzat „az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el”, és december 15-ig megkötik az átadás-átvételről szóló megállapodást. A javaslat azonban nem részletezi, hogy ennek mit kell tartalmaznia.
A probléma a fideszes Bóka Istvánnak, Balatonfüred polgármesterének tűnt fel. „Számos olyan egyedi kérdés merülhet fel, aminek kereteit, lehetőségeit itt célszerű rendezni” – írja indoklásában Bóka, aki előírná, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell a pontos feladat- és költségmegosztást, az esetleg előálló pénzügyi követelések rendezését, és „mindazon kérdésekben a feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, amelyek az átadás-átvétellel érintett intézmény egyedi sajátosságaiból fakadnak”.
A polgármester-képviselő csak példaként említ néhány életszerű helyzetet, amelyek kezelésén az eredeti javaslat nagyvonalúan átlépett: mi történik például akkor, ha a Klebelsberg Központ állományában foglalkoztatott konyhai dolgozót az önkormányzat alkalmazottjának kell helyettesítenie, vagy épp kihez tartozik az a pedagógus, akit informatikus tanárként és rendszergazdaként is foglalkoztatnak. Bóka módosítóját az önkormányzati bizottság támogatta, de az oktatási nem, és az előterjesztő sem értett vele egyet.
Ki működteti a menzát?
Másoknak is feltűnt, hogy a javaslat nem rendez egy fontos kérdést, az iskolai étkeztetés helyzetét. Az önkormányzati bizottság módosító indítványa ezért úgy rendelkezne, hogy a Klebelsberg Központ vagyonkezelői joga ne terjedjen ki a menzákra. A javaslat indoklása szerint „az állami intézmény vagyonkezelői joga ellehetetlenítheti” az óvodai és iskolai étkeztetést, aminek szervezéséről és finanszírozásáról amúgy sem szól egy szót sem a köznevelési törvény.
A bizottság – amelynek elnöke Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere – szerint két lehetőség kínálkozik: vagy megoldja az étkeztetést az állami intézményfenntartó, vagy pedig megállapodást köt az önkormányzattal. Ha utóbbi működteti a menzát, akkor a módosító javaslat értelmében jogosult lenne hozzájárulást kérni más településektől, amelyeknek gyermekei az ő intézményükbe járnak, és az ottani menzát veszik igénybe.
Ki fizeti az iskolabuszt?
A szintén fideszes Vitányi István képviselő az iskolabuszok működtetésére is gondolt. Az eredeti javaslat csak annyit tartalmaz, hogy az intézményfenntartó központ az önkormányzattal közösen gondoskodik a buszról, de Vitányi ehhez még hozzátenné, hogy „a Központot terheli a felmerülő szolgáltatási költség fedezetének biztosítása”, vagyis az állam fizeti a költségeket. Amennyiben az önkormányzatnak korábban volt járműve, azt a Klebelsberg Központ a tanév végéig használhatja, de az üzemeltetési költségek őket terhelik.
Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere a tankerület hivatalának elhelyezését oldaná meg egy kapcsolódó módosító indítvánnyal. A képviselő szerint indokolatlan, hogy a megyeszékhelyek esetében kizárólag a megyeszékhelyi önkormányzat feladata a tankerület elhelyezése, ezért inkább a kormányhivatalokhoz tartozó megyei intézményfenntartó központok nyakába sózná ezeket. Brájer szerint az intézményfenntartó központoknak bőven van ingatlanjuk és ingó eszközük is a feladathoz.
Táblát, asztalt, széket
A törvényjavaslat egyik sarkalatos pontja, hogy az önkormányzatoknak ingyenes használati jogot kell biztosítaniuk a Klebelsberg Központnak az iskolaépületekre és ingóságokra. Az eredeti verzió előírná azt is, hogy az önkormányzat nem adhatja el, sőt még bérbe sem adhatja az érintett vagyontárgyakat. Riz Levente és Pánczél Károly képviselők viszont törölnék az utóbbi kikötést, vagyis lehetővé tennék, hogy tanítási időn kívül bérbe adják például az iskola tornatermét.
Az eredeti szöveg azt is lehetővé tenné, hogy a Klebelsberg Központ „szükség esetén az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával” gyakorolja a vagyonkezelői jogokat, vagyis egyik iskolából a másikba vigyen át berendezési tárgyakat. Hat fideszes képviselő (köztük Révész Máriusz) ezen annyiban finomítana, hogy a vagyonleltárt is tartalmazó átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásáig nem lehet az ingóságokat mozgatni, nyilván azért, nehogy lába kelljen valaminek. Riz és Pánczél még annyit tenne hozzá, hogy csak indokolt esetben, és csak tankerületen belül lehet hurcolni a berendezést.
Más oldalról közelíti meg a kérdést a KDNP-s Michl József, aki nem bízik az önkormányzatokban. Ezért kötelezővé tenné, hogy a korábbi, tavaly év végéig felvett vagyonleltár alapján számoljanak el az iskolák ingóságaival, ne pedig azzal, amit idén decemberben állítanak össze. Az indoklás szerint „az állami fenntartó előnytelen helyzetbe kerülhet”, mert az önkormányzat még eladhat bizonyos eszközöket, mielőtt az állam átvehetné azokat.
Pénz kellene, de nincs
A fideszes képviselők módosítói közül több is további költségekbe verné az államot, pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem nyilvános, de a hvg.hu birtokába került előterjesztése már eddig is súlyos aggályokat fogalmazott meg a közoktatási intézmények átvételével kapcsolatban. A hatásvizsgálat szerint egyelőre nincs költségvetési fedezet az átalakításra, és akár már január elsejével elbocsátásokat hozhat a változás.
A hvg.hu kérdésére, hogy mennyi pénzre lenne szükség, illetve rendelkezésre áll-e szükséges forrás, az Emmi oktatási államtitkársága azt írta: „az átcsoportosítás természetesen nem az Emmi feladata, a szükséges kormányzati lépések megtörténtek, illetve kellő időben megtörténnek ahhoz, hogy hosszú távon is biztosítva legyen a feladatokhoz a költségvetési fejezet". Egy fideszes vezető úgy becsülte, 20 és 90 milliárd között lehet az összeg.
Az Emmi ráadásul egy általa igen fontosnak tartott kérdésben vereséget szenvedett a kormányon belül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) szemben: az oktatási államtitkárság azt akarta ugyanis, hogy a Klebelsberg Központ állományába kerüljenek azok a volt önkormányzati dolgozók, akik az oktatásügy igazgatási feladataival foglalkoztak. A KIM viszont ragaszkodott hozzá, hogy az érintettek az új járási hivatalok kötelékébe kerüljenek. Mint az oktatási államtitkárság válaszából kiderül, végül ez utóbbi mellett született kormánydöntés.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Hoffmann titokban elismerte: nincs meg a pénz az oktatás államosítására
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját előterjesztése fogalmaz meg súlyos aggályokat a közoktatás államosításával kapcsolatban. A birtokunkba került, nem nyilvános anyag szerint egyelőre nincs költségvetési fedezet az átalakításra, és akár már január elsejével elbocsátásokat hozhat a változás.
Benyújtották a törvényjavaslatot az iskolák államosításáról
Benyújtotta szombaton a kormány a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.
Navracsics lenyomta Hoffmannt - tízmilliárdok hiányoznak az oktatás államosításához
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium átverte akaratát az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben az oktatás államosításáról szóló vitás kérdésekben – derül ki a szakállamtitkárság lapunknak küldött válaszaiból. Egyelőre senki nem tudja, mennyi pénz hiányzik még a terv megvalósításához, de egy Fidesz-vezető szerint akár 90 milliárdot is elérhet az összeg.
A kormány fedezi az iskolák államosításának költségeit
A kormány biztosítja a köznevelési intézmények átadás-átvételének lebonyolításához szükséges forrásokat, tárgyi, személyi feltételeket - közölte az oktatási államtitkárság hétfőn az MTI-vel.
