“Terítsék ki lapjaikat az önkormányzatok!” – üzente meg még február közepén Lázár János azoknak a településeknek, ahol az iskolák úgynevezett vegyes modellben működnek: a Klik (vagyis az állam) a fenntartó, de az önkormányzat a működtető. "Tisztázni kell, hogy az állam, vagy az önkormányzatok hibájából nincs kréta az iskolában."

Néhány héttel később Lázár már kijelentette, a vegyes rendszer megbukott, ezért “tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni, tárgyalásos alapon”, vagyis a kormány terve szerint az állam lenne az iskolák fenntartója és működtetője is egyben. Sipos Imre helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal mai ülése után bejelentette, hogy a totális államosításról szóló törvényjavaslatot még kedden benyújtják a parlamentnek.

“Na, ezt sürgősen el kéne felejteni!”

Az érintettek, vagyis az önkormányzatok finoman szólva sincsenek elájulva az ötlettől Pásztó polgármestere, Dömsödi Gábor Lázárnak írt nyílt levelében úgy fogalmaz:

“Itt van most ez az iskolaüzemeltetés ügy. Vagyis ennek az elvétele az önkormányzatoktól. Na, ezt sürgősen el kéne felejteni!”

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) sem finomkodott közleményükben, amelyben “esztelennek és veszélyesnek” nevezték a tervezetet. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke és Tab fideszes polgármestere a hvg.hu-nak azt mondta, az önkormányzatok “nem értik a logikáját” a kormány tervének: “ha a kisebb iskolákkal nem bírtak, akkor a nagyobbakkal hogyan fog megbirkózni az állam?”

Stiller Ákos

“Ezentúl vendégek leszünk a saját iskolánkban?” – tette fel a kérdést Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, arra utalva, hogy az önkormányzat éveken át súlyos milliárdokat ölt az iskolák (Budaörsön egy gimnázium és négy általános iskola működik) fejlesztésébe, és most a kormány gyakorlatilag einstandolná azokat. A budaörsi polgármester elismerte, hogy a vegyes modell nem jó, de rögtön hozzátette, ha az önkormányzat képes megoldani az iskolák fenntartását és működtetését, meg kell hagyni ezeket a jogokat az önkormányzatnál. Ahol viszont nem, ott igenis szükség van az állami szerepvállalásra, magyarázta Wittinghoff.

A Tanítanék Mozgalom sem hagyta szó nélkül az államosítást:

“Ha az állami vízfej az oktatási feltételek biztosítását (kréta, papír, tonerek stb.) nem tudta megoldani, miért higgyük el, hogy emellett még a zavartalan körülményeket is tudja majd? Hány iskolában kapcsolják ki a vizet, a gázt, az áramot vagy az internetet?”

– írták Palkovics László közoktatási államtitkárnak címzett levelükben.

Problémás fénymásolás

A  totális államosítás ötlete azért is érthetetlen, mert a legkomolyabb problémák pont azokban az iskolákban voltak, ahol eddig is az állam működtette az iskolát. Gyöngyöstarján például ez év elején azért kapcsolta ki a fűtést a gázszolgáltató a helyi iskolában, mert a Klik – az iskola fenntartója és működtetője – nem fizette be a gázszámlát.

De hosszasan lehet sorolni a hasonló eseteket, amikor kiderült, hogy a Klik hibájából hiányos az iskolák felszereltsége (vagy hogy mást ne említsünk, a Klik fizetésképtelensége miatt még az iskolai vécék is lerohadnak). Ezzel szemben Lázár mindössze azzal érvelt a vegyes modell ellen, hogy vitás helyzeteket teremt; például nem világos, ki fizetné a fénymásolót akkor, ha azon a fenntartói feladatokhoz (egy dolgozat, vagy feladatlap) és a működtetői feladatokhoz kapcsolódó anyagokat (a takarítónő szerződése) is sokszorosítanak. Sipos is azzal érvelt a kerekasztal ülésén, hogy a vegyes fenntartásban "azon kell vitatkozni, ki veszi a krétát, vagy a szivacsot".

Majdnem ezer iskolát érint

Az Emmi információ alapján több mint 900 iskolát működtetnek önkormányzatok, a hvg.hu által megkérdezett polgármesterek úgy saccoltak, hogy kb. 500 települést érint az államosítás terve; 2012-ben ennyi önkormányzat vállalta az iskolák működtetését, amikor állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények.

A Klik-iskolák igazgatóinak kinevezése 2015 augusztusában

Stiller Ákos

Az érintett települések között van Bátaszék, Siklós és Pásztó is; ezek az önkormányzatok azért érdekesek, mert esetük jól példázza, hogyan (nem) működik az állami üzemeltetés. Történt ugyanis – ahogy azt a HVG korábban megírta – hogy az említett önkormányzatok első körben úgy nyilatkoztak 2012-ben, hogy cserébe a Kliknek fizetett hozzájárulásért, lemondanak az iskolák működtetési jogáról.

Később visszakérték az iskolák üzemeltetését, mert rájöttek, hogy a Kliknek fizetett hozzájárulás több, mint amennyiből kijönne iskoláik üzemeltetése. A Tolna megyei Bátaszéken az önkormányzatnak évente 97 millió forintot kellett fizetni a Kliknek, miközben a helyi gimnázium és általános iskola üzemeltetése kijött volna 63 millióból is – vagyis a visszavétellel több mint 30 milliót nyert a város. Hasonló felismerésere jutott a Dömsödi Gábor vezette Pásztó, ahol kiderült, a 144 milliós hozzájárulás helyett 110 millióból megoldható az iskolák működtetése, a Baranya megyei Siklós 40-45 pedig milliót spórolt a működtetés visszavételén.

Hidegzuhanyként érte az önkormányzatokat az is, hogy a Klik kevesebbet költött az iskolára, mint amennyit kellett volna; volt, ahol az elmaradt meszelést, az iskola padlásának rendberakását és a vizesblokkok fertőtlenítését kellett az önkormányzatnak kipótolnia.

 Minimumra törekedtek

Az önkormányzatok azért sem lelkesednek az államosításért, mert a Klik sok helyen a fenntartói – vagyis az oktatással kapcsolatos –  feladatait sem képes ellátni. Csömörön a képviselő-testület korábban indítványozta, hogy a csömöri iskolák fenntartása is kerüljön vissza az önkormányzathoz – nem véletlenül. Fábri István, a település polgármestere a hvg.hu-nak elmondta, a városvezetés számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Klik szakmai téren is “a  minimumra törekszik”: szakmai kiadások megvonásával, az ingyenes táboroztatás megszüntetésével és a diákok szakmai programjainak leépítésével próbált spórolni. Előfordult, hogy az önkormányzatnak kellett besegítenie, hogy a csömöri iskolákban legyen megfelelő számú logopédus, pedagógiai asszisztens és pszichológus, mert a Klik erre már nem költött.

Fülöp Máté

“Mindenki döbbenten figyel”

Dömsödi Gábor szerint a “totális államosítás” megnevezés félrevezető, mert valójában senki sem tudja, hogy pontosan mire is készül a kormány; hogyan és mikor vinné véghez az iskolák átvételét. Úgy véli, a Palkovicsék által belengetett 2017 január elsejei határidőt képtelenség lesz megvalósítani.

“Mindenki döbbenten figyel, nulla információnk van”

– szemléltette az önkormányzatok helyzetét Wittinghoff.

Ugyanakkor arról sincs információ, hogy az önkormányzatoknak kell-e majd fizetniük az iskolák után, és ha igen, mennyit. Plusz forrásokra mindenképpen szükség lesz, hiszen ha összejön az államosítás, akkor kilencszázzal több iskolát kell üzemeltetnie az államnak. A háromezer lakosúnál kisebb településeknél ezt megoldotta a kormány; le kell mondaniuk a adóbevételeik egy részéről. Az érintett polgármesterek ezért nem tartják kizártnak, hogy a kormány ugyanezzel a módszerrel szerez majd pénzt az újonnan államosított iskolák működtetésére.