Kevés cég támogatja anyagilag vagy extra szabadnapokkal a tanulni vágyó dolgozókat, akiknek pedig vagy idejük, vagy pénzük nincs a kurzusokra â’ ezzel magyarázta a HVG-nek több egyetemi oktató a szakirányú továbbképzések hallgatói létszámának folyamatos csökkenését. A 2013/2014-es tanévben még majdnem húszezren, egy évvel később már csak 17 400-an, tavaly pedig mindössze 16 487-en tanultak ilyen â’ legalább két, legfeljebb négy féléves, nem diplomát, hanem speciális szakirányú képzettséget adó â’ szakokon. A felvételi feltételek nem szigorúak, a jelentkezőktől mindössze a kiválasztott kurzushoz passzoló képzési területen szerzett diplomát kérnek. Lugasi Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának tanszékvezetője szerint kevés frissdiplomás ül be újra az iskolapadba, sokkal inkább jellemző, hogy 8-10 éve végzettek szeretnék továbbképezni magukat. „Ennyi tapasztalattal már jobban átlátják a szakmát, tudják, hogy milyen irányban szeretnének továbbhaladni, és annak megfelelően választanak képzést” – magyarázza. Nem meglepő tehát, hogy az előző tanévben országszerte mindössze 280-an tanultak nappali tagozaton, a hallgatók zöme â’ 11 600-an â’ a levelező képzést választotta, de népszerű volt az esti és a távoktatási forma is. Az órarendet mindenhol a munka mellett tanulók időbeosztásához igazítják: az előadásokat és szemináriumokat hetente-kéthetente péntek délutánonként és szombatonként tartják, sok esetben blokkokban oktatva a különböző tantárgyakat.
A kínálat pedig évről évre nagyobb. A felvi.hu-n található hivatalos szaklistából kiderül: gyakorlatilag nincs olyan felsőoktatási intézmény, amely ne hirdetne szakirányú továbbképzéseket, a gazdasági, a műszaki és a pedagógiai területen különösen nagy a választék. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem például 63, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 93, a Budapesti Corvinus Egyetem 44 különböző képzést hirdetett meg az idén, de a kisebb felsőoktatási intézményekben is legalább tíz-tizenöt ilyen kurzus közül válogathatnak a jelentkezők. A bajai Eötvös József Főiskolán például főként vízügyi, többek között árvíz- és belvízvédelmi, illetve természetvédelmi vízgazdálkodási kurzusokat, a Dunaújvárosi Egyetemen zömében műszaki továbbképzéseket indítanak, míg az Edutus Főiskola a munkaerőhiánnyal küzdő nemzetközi szolgáltató központokban elhelyezkedő diplomásoknak is kínál speciális képzést.
A tandíjak között nagyok a különbségek. A legdrágább alighanem a Corvinus több nemzetközi rangsorban is jegyzett, angol nyelvű, négy féléves executive Master of Business Administration (MBA) képzése, amely szemeszterenként egymillió forintba kerül. Az MBA más miatt is kilóg a sorból: egyes egyetemeken a mesterszakok, máshol a szakirányú továbbképzések közé sorolják. A felvételi feltételek is szigorúak, a Corvinuson például csak az kezdheti el tanulmányait, akinek minimum hároméves szakmai tapasztalata és legalább középfokú angoltudása van. A többi szakirányú továbbképzés jóval olcsóbb. A legtöbb felsőoktatási intézmény szemeszterenként 110–170 ezer forintos önköltséget kér a hallgatóktól, míg a drágább kurzusok tandíja félévenként 250–400 ezer forint. A Nyíregyházi Egyetemen agrármérnöki diplomával 250 ezer forintért például agrár- és vidékfejlesztési szakmérnöki, a Budapesti Gazdasági Egyetemen gazdasági diplomával 340 ezer forintért business coach szakképzettséget lehet szerezni.
A befektetés gyorsan megtérül â’ ígérik a képzéseket indító felsőoktatási intézmények, amelyek főként az ott megszerezhető tudás munkaerőpiaci értékével, a gyakorlatias tananyaggal és a szakmailag elismert oktatói gárdával igyekeznek kedvet csinálni a tanuláshoz. „A munkaadó és a munkavállaló is jól jár â’ mondja Lugasi Andrea –, hiszen a szakirányú továbbképzések tematikáját sokkal gyorsabban tudják a szakmai újdonságokhoz és a munkaerőpiaci változásokhoz igazítani, mint az alap- vagy a mesterszakokét.” Az pedig a vállalatok számára is nagy előny – érvel a szakértő –, ha a munkavállalók a szakmának egy-egy speciális területén mélyebb ismereteket szereznek.
