szerző:
hvg.hu

A római-parti védmű part menti nyomvonala a város történetének legnagyobb ingatlanpanamája az MSZP-s Horváth Csaba szerint. Ő maga 2009-ben megszavazott ide egy gátat, de mint mondja, az nem ilyen lett volna.

Horváth Csaba MSZP-s képviselő "város történetének legnagyobb ingatlanpanamájaként" emlegeti a római-parti gát ügyét, szerinte 2010 előtt senki nem támogatta a gát part menti nyomvonalát.

Erre Tarlós István azt közölte, maga Horváth is megszavazta a part menti nyomvonalat 2009-ben. Mint kifejtette, az önkormányzat a 700/2009-es számú határozatában, 2009. május 14-én, a 2010-es önkormányzati választások előtt másfél évvel döntött úgy, hogy a meglévő római-parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozza meg, így a védmű tervezését, az eszerinti műszaki tartalomnak megfelelően javasolta. A szocialista előterjesztést pedig 36 szocialista és szabad demokrata igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadták el. Igennel voksolt Horváth Csaba, Gy. Németh Erzsébet, Demszky Gábor és Szabadai Viktor is.

jogtárban erről ez olvasható:

700/2009. (V. 14.) Főv. Kgy. h.
úgy dönt, hogy a meglévő Római parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozza meg, ezért a védmű továbbtervezését a „C” változat szerinti műszaki tartalomnak megfelelően javasolja.

Horváth Csaba: Tévedés, sosem szavaztam meg fővédműként a partmenti nyomvonalat

Írásunk megjelenését követően megkereste szerkesztőségünket Horváth Csaba, aki jelezte: ő sosem szavazta meg fővédműként a római-parti gátnak a partmenti nyomvonalát. Mint kifejtette, a Fővárosi Közgyűlés – egy 2005-ben készült döntéselőkészítő tanulmányra alapozva – 2007. május 31-én döntött arról, hogy a római-parti védművet a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon kívánja megvalósítani és ehhez uniós forrásokra kíván pályázni. Mivel a III. kerületi önkormányzat ragaszkodott a partmenti nyomvonalhoz, a pályázat benyújtása elmaradt.

Horváth Csaba felidézte: a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István által hivatkozott 2009. május 14-i ülésén négyféle javaslat között választhatott a testület:

-        A 0. verzió a római-parti védművet akkori állapotában hagyja.

-        Az A jelű verzió szerint a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon meglévő védművet elbontanák és annak helyén mobilgátat építenének.

-        A B jelű verzió a partélen kívánt fő védvonalként mobilgátat építeni.

-        A C jelű verzió egy alacsonyabb, úgynevezett „nyári” gátat emelne a partvonalon és megerősítené a Nánási út – Királyok útja vonalában a meglévő védművet, amelyet továbbra is fővédműként kezel.

A Fővárosi Közgyűlés 2009. május 14-én 36 szavazattal egyhangúlag – tehát Horváth támogatásával - a C jelű verziót szavazta meg. (Mint írta, a Fidesz-frakció a közgyűlés munkájában ezen a napon nem vett részt.)

Horváth Csaba szerint Tarlós István III. kerületi polgármesterként, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként és főpolgármesterként is mindvégig a B jelű verziót képviselte, amelyet a Közgyűlésben soha senki nem szavazott meg. Magyarázatként megemlítette, hogy az előterjesztés szerint a B verzió számos kockázatot rejt magában: ilyen hosszú és ilyen magas mobilgát sosem épült Európában, nem véd a jeges ár ellen és túlzottan költséges.