Riba István
Riba István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány a CEU-ról állítja ezt, de valójában az általa gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek vannak olyan jogosítványai, amilyeneket egyetlen más felsőoktatási intézmény sem élvez.

„A felsőoktatásnak, a költségvetés kétségbeejtő szűkössége, szegénysége mellett, évek óta halmozódó sérelmei vannak, például a »parancs, értettem« rendszerben működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása, és kizárólagos monopolhelyzetbe hozása számos képzésnél, valamint kiemelt finanszírozása” – áll abban a nyílt levélben, amelyet Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának volt dékánja, a konzervatív értékvilágú tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Körének tagja címzett Orbán Viktornak. Király professzor a CEU kapcsán írt a miniszterelnöknek, s a leveléből kitűnik, hogy ha valamelyik felsőoktatási intézmény ma Magyarországon kivételezett helyzetben van, az nem a CEU, hanem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).

Külön törvénybe foglalt kiváltságok

Van-e például külön törvény Magyarország legnagyobb egyeteméről, az ELTE-ről? Vagy a gazdaságtudományi képzés hazai fellegváráról, a Budapesti Corvinus Egyetemről? Természetesen nincs, hiszen senkinek sem jutott eszébe külön szabályokat szabni rájuk, s a felsőoktatási jogszabályok mindegyike vonatkozik ezen intézményekre. Ellentétben az NKE-vel, amely úgy része a magyar felsőoktatásnak, hogy közben számos kiváltságot is élvez, amelyeket a jogalkotók külön törvényben, illetve kormányrendeletben határoztak meg. Nincs oktatási indok arra, miért kell egy közepes méretű egyetemre külön jogszabályokat alkotni, hacsak az nem, hogy a miniszterelnök szívének kedves, az Orbán-kormány által 2011-ben megalapított intézményről van szó.

©

Az NKE a rendőr-, a honvédtiszti, illetve a közigazgatási képzések összevonásából jött létre. S egyből meg is indult a kiszorítósdi, ugyanis közigazgatási képzést nemcsak az akkor éppen a Közgáztól az NKE-hez csatolt egyetemi karon folytattak, hanem szinte mindegyik jogi karon az országban. Először miniszteri, adminisztratív beavatkozással tették lehetetlenné a közigazgatási szakok indítását, majd nagyobbat lépett a kormány, s eldöntötte, hogy nem is engedi más intézménynek ilyen szakok indítását. Ezután a jogi karok további megregulázása következett, amikor kettéválasztották a jogi és az államtudományi képzést. Az államtudomány mindig is a jogászképzés része volt, s a jogi karokról kerültek ki a közigazgatás magasabb pozícióit elfoglaló munkatársak.

NKE-privilégiumok

– önálló törvény vonatkozik rá,

– egyes szakok esetében monopolhelyzetet élvez,

– az ingyenes, állami ösztöndíjas, legfeljebb 12 féléves képzésbe nem számítanak bele az NKE-n eltöltött tanulmányi évek,

– kiemelt állami támogatás beruházásokra, működésre,

– nincs a miniszterelnök által kinevezett, a rektor nyakára ültetett egyetemi kancellár.

Az NKE nemcsak magához ragadta az úgynevezett államtudományi képzést, de egyben monopolizálta is. A jogi karok a jövőben taníthatnak ugyan ilyen tárgyakat – például államelméletet vagy akár közigazgatási témákat is –, ám oklevelet államtudományi képzésből csak az Orbán-egyetem adhat ki. A jogászképzéshez hasonlóan ötéves, osztatlan szakként indítják az államtudományt, s az NKE-n végzettek, akárcsak a jogászok, jogosultak lesznek a doktori cím viselésére.

Hallgatói kedvezmények

Ahhoz, hogy a közigazgatási felsőoktatásba tereljék legalább a jogi karokra jelentkezők egy részét, további ösztönzők beépítésére is szükség volt. Így például drasztikusan megemelték a minimális ponthatárt azok számára, akik állami ösztöndíjas támogatással jogászképzésre szerettek volna bejutni. Ennek nyomán például a vidéki jogi karok csak elvétve tudnak ilyen diákokat felvenni, a többség a költségtérítéses oktatásra kényszerül. Így ezeknek a diákoknak egy része nyilván az állami ösztöndíjjal támogatott államtudományi képzés felé fordul majd. Amit persze tovább is édesítettek a jelentkezők számára.

Az NKE úgynevezett közszolgálati ösztöndíjas képzésre veszi fel ugyanis a diákokat, ez összegében megegyezik az állami ösztöndíjas támogatással. Van azonban egy nagy előnye: aki közszolgálati ösztöndíjas oktatásban vesz részt, arra nem vonatkozik a 12 féléves, államilag támogatott ingyenes tanulmányi idő. Tehát ha valaki az NKE-n ötéves államtudományi tanulmányokat folytat, az utána járhat még 12 félévet állami ösztöndíjjal bármilyen másfajta képzésre is.

Felröppent egy időben az a hír is, hogy a nemzetközi kapcsolatok szakokat is csak az NKE oktathatná, azaz ott lenne a „diplomataképző”. Ez egyelőre lekerült a napirendről, helyette nemzetközi igazgatás, illetve nemzetközi biztonság és védelempolitikai szakot indítottak, s ezeket is éppen úgy levédték, mint az államtudományi szakokat. Azaz más intézmény ezeken sem adhat ki oklevelet.

Bőkezű támogatás

Az új egyetemet szépen ki is stafírozta az állam. Indulása óta legalább százmilliárd forintot költöttek rá költségvetési, illetve EU-s pénzekből. Elhelyezését más intézmények terhére oldották meg, az egykori Ludovika területéről mindenkit elköltöztetnek. Az ingatlan fejlesztésére tízmilliárd forintokat költöttek, s idén például közel 30 milliárd forintos lesz az intézmény költségvetése. Ebből 5 milliárd jut képzésre, 17 milliárd pedig a Ludovika Campus beruházására.

Megszületése óta az NKE éves átlagban mintegy tíz százalékát kapta a teljes magyar felsőoktatás állami támogatásának. De EU-s és más bevételekből is jól teljesít. Oda telepítették például a közigazgatási munkatársak kötelező továbbképzését, amelyből 2017-re 2,1 milliárd forintos bevételt terveznek. A közszolgáltatás komplex kompetencia-, életpályaprogram- és oktatástechnológiai fejlesztésére az NKE 17,5 milliárd forintot kapott a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív programból, igaz, ebben az ügyben vitában áll az EU illetékeseivel, akik egyes esetekben túlárazásra gyanakodnak.

Se kancellár, se konzisztórium

Az NKE-nek és vezetőjének, Patyi Andrásnak – aki rektorsága mellett például a rendre a kormány szája íze szerint döntő Nemzeti Választási Bizottság elnöke is – az érdekérvényesítő képessége jól működik. Meg tudta akadályozni például, hogy kancellárt ültessenek a nyakára, holott lényegében minden állami felsőoktatási intézményben az operatív irányítás átkerült a kormánytól közvetlenül függő, a miniszterelnök által kinevezett kancellárokhoz. S az NKE megúszta azt is, hogy az intézményen belül konzisztóriumot hozzanak létre, amelynek a többi egyetemen a fontosabb kérdésekben – mint például a költségvetés vagy az intézményfejlesztési terv – egyetértési joga van. A kancellárok és a konzisztóriumok csökkentik a rektorok és a szenátusok hatáskörét, és a kormány éppen a kontroll és a kézi vezérlés érdekében a teljes felsőoktatáson áterőltette őket – az NKE kivételével.