A Közös Ország Mozgalom arra vállalkozott, hogy az úgynevezett csatatér körzetekben, ahol feltételezések szerint van esély legyőzni a Fideszt, fórumokat tartanak, és közvélemény-kutatásokat végeznek, hogy kiderüljön, ki a legesélyesebb kihívója a kormánypárti jelöltnek. A hvg.hu most megkapta a budapesti 4-es, valamint a Pest megyei 2-es egyéni választókerületi adatokat.

A DK a legesélyesebb Varga ellen

A fővárosi választókerület központja a II. kerület, de ide tartozik a III. kerület egy része is. 2014-ben itt Varga Mihály gazdasági miniszter nyert, a szavazatok 45,9 százalékát szerezte meg, a második Szelényi Zsuzsanna lett, a baloldali összefogás jelöltje. Ő 38,21 százalékot szerzett. Akkor az LMP 8,5, a Jobbik 6,6 százaléknyi szavazatot kapott. A mostani indulók ábécé sorrendben: Benedek Márton (Momentum), Kovács Tamás (Jobbik), Niedermüller Péter (DK), Ungár Péter (LMP) és Varga Mihály (Fidesz-KDNP). Pusztán a 2014-es eredményből kiindulva, ez a körzet az ellenzék által esetleg nyerhető kerületek képzeletbeli listáján nagyjából a 20. legkönnyebb célpont lehet, derül ki a KOM felméréséből.

A Závecz Research által készített, 1000 választókerületi lakos megkérdezésével készített felmérésből – a demográfiai és a korábbi szavazatok által súlyozott adatokból – az derül ki, hogy:

• Varga Mihály 35,7 százalékon áll,
• a DK-s Niedermüller Péter 18,7 százalékkal a második,
• Ungár Péter az LMP-ből 10,3 százalékot kapott,
• a Jobbik és Kovács Tamás 6,3 százalékon áll,
• Benedek Márton és a Momentum pedig 2,9 százalékot kapott.
• A bizonytalanok 26,2 százaléknyian vannak.

A kutatók rákérdeztek arra is, hogy a kerületi lakosok inkább a kormány maradását vagy a bukását szeretnének-e. Kiderült, 48 százalék kormányváltást akar, 36 százalék viszont Orbánék maradását választaná, a többiek nem tudommal feleltek, vagy nem válaszoltak a kérdésre. Mindeközben csak a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy az elmúlt évben javult a gazdaság helyzete, 37 százalék viszont inkább romlást érzett. A közpénzekkel kapcsolatban 24 százaléknyi megkérdezett mondta, hogy javult azok felhasználása, 43 százalék szerint viszont romlott.

Az esetleges visszalépések és átszavazások hatását is megvizsgálta a Közös Ország Mozgalom. Kiderült, hogy a Fidesz-jelöltre kevesen szavaznának át, de sokan vannak, akik egyelőre tanácstalanok, vagy legalábbis azok lennének, ha az eddig általuk támogatásra kinézett jelölt visszalépne.

Frank Engel, az Európai Néppárt luxemburgi képviselője, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Niedermüller Péter, a DK alelnöke egy budapesti konferencián tartott budapesti sajtótájékoztatón 2017. május 6-án.

MTI / Balogh Zoltán

Ezért a versenynek kevesebb résztvevőre szűkülése önmagában még nem csökkentené döntő mértékben a fideszes előnyt az eddig legerősebb ellenzéki jelölt, Niedermüller Péter előtt. Ungár Péter a várakozásoknak megfelelően valamivel több másod- és harmadlagos preferenciát élvez, mint a DK-s alelnök, de kevés a jele annak, hogy egy kettős párviadalban Varga Mihállyal szemben jobban szerepelne, mint Niedermüller Péter.

Az adatokból közvetlenül adódó becslés szerint, ha csak Niedermüller indulna Vargával szemben, akkor nagyjából a szavazatok 39 százalékát szerezné meg. Ha viszont Ungár lenne az egyetlen ellenzéki jelölt, akkor ő is közel ilyen jól szerepelne (lásd a lenti ábrát). Viszont ha a jelenleg egy ilyen választási lehetőséggel kapcsolatban tanácstalan válaszadók is mind szavaznának, és a pártszimpátiáik és minden egyéb válaszuk alapján várható szavazatot adnák le, akkor Ungár már hajszállal jobban is szerepelne (44 százalék), mint Niedermüller (42 százalék).

Az adott – elképzelt – forgatókönyveket az alábbi ábrán szemléltették a kutatók:

A felmérés publikálása előtt a KOM fórumot is szervezett, ahová Varga Mihály mellett a Jobbik jelöltje sem ment el. A megjelent vitázó felek közül Benedek elmondta, szerinte le lehet győzni a Fideszt, ő pedig hajlandó visszalépni egy hiteles jelölt javára, ha kimutatható, hogy más jobb esélyekkel indul. Ungár a vitán arra emlékeztetett, hogy nem lehet kockás füzetben összeadni a szavazatokat. Szerinte 2014 sem a többes induláson múlt, ha a „régi” van szemben Orbánnal, akkor mindig Orbán fog nyerni. Egyben hozzátette: minden tisztelete Niedermülleré, de Gyurcsány pártjára a 4-es választókerület jobboldali közönsége sosem fog szavazni. Az LMP azonban kompromisszumképes, és ő is visszalép, ha Szél neki ezt mondja. Igaz, bárkivel nem koordinálna. Niedermüller ugyancsak kész a visszalépésre, kivéve a Jobbik javára.

Szél Bernadett az LMP kongresszusán 2017 szeptemberében

Túry Gergely

Le van maradva, de Szél a második

A Pest megyei 2-es körzetben négy évvel ezelőtt szintén a Fidesz nyert, Csenger-Zalán Zsolt a szavazatok 46,54 százalékát szerezte meg. A Budakeszi központú választókerületben (ide tartozik még többek között Biatorbágy, Budajenő, Budaörs, Solymár, Piliscsaba, Zsámbék és Herceghalom is) senki nem tudta megszorongatni a kormánypártot, a baloldali összefogás színeiben induló Szabóné Müller Timea Nóra 26,76 százalékot kapott, a Jobbik jelöltje 11,22 százalékot, az LMP-é 10,86-ot. (Akkor is, most is ugyanazokat a jelölteket indítja a két utóbbi párt, előbbi Császárné Kollár Tímeát, utóbbi Szél Bernadettet.) Pusztán a 2014-es eredményből kiindulva, a körzet az ellenzék által esetleg nyerhető kerületek képzeletbeli listáján nagyjából a 45. legkönnyebb célpont lehet a KOM kutatása szerint.

A mostani felmérések szerint:

• Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz-KDNP) 35,4 százalékon áll,
• Szél Bernadett (LMP) 15,5 százalékon,
• Császárné Kollár Tímea (Jobbik) 12,4 százalékon,
• Tóth Zoltán (DK) 8,7 százalékon,
• Szemző Áron (Momentum) pedig 2,2 százalékon.
• A bizonytalanok aránya itt 25,8 százalék.

Az ezer megkérdezett 37 százaléka szerint romlott az elmúlt évben a gazdasági helyzet, 28 százalék szerint javult, a többiek nem válaszoltak. A kutatás szerint 45 százalék kormányváltást szeretne, 37 százalék a kormány maradását akarja. A közpénzeket a megkérdezettek 46 százaléka szerint a korábbiaknál rosszabbul, mindössze 19 százalék szerint jobban használták fel.

A kutatás megjegyzi, az ellenzéki pártok szavazóinak másodlagos-harmadlagos preferenciái meglehetősen kialakulatlanok. A Fidesz-jelöltre kevesen szavaznának át, de sokan vannak, akik egyelőre tanácstalanok, vagy legalábbis azok lennének, ha az eddig általuk támogatásra kinézett jelölt visszalépne. Ezért a versenynek kevesebb résztvevőre szűkülése önmagában itt sem csökkentené döntő mértékben a fideszes előnyt. Azonban a kutatás közvetett becslése szerint, ha a kampány nyomán "minden, most még e tekintetben nem nyilatkozó polgár a jelenlegi egyéb nézetei alapján statisztikailag várható preferenciát alakítaná ki a Szél és a Fidesz jelölt közti ki-ki választás tekintetében", akkor az előbbi már 43 százalékot szerezne.

Ám ha csak a jelenleg is kialakult véleménnyel rendelkezők szavaznának egy ilyen kétjelöltes versenyben, akkor csak 35 százalékig jutna el. Szél Bernadett a legesélyesebb, de elsődleges preferenciák tekintetében Császárné is nagyon erős, ám őt a másod- és még többedik preferenciák beszámítása után még az egyébként leszakadó Tóth Zoltán is beéri.

Mindez ábrázolva így néz ki:

A Pest megyei korábbi fórumon az hangzott el, hogy ha a DK pártvezetői úgy döntenek, Tóth kész visszalépni Szél javára, Szemző ezzel a kérdéssel később foglalkozna, az LMP társelnöke pedig nem akart választási technikákról beszélni. A Jobbik jelöltje úgy fogalmazott, 106 indulóval vágnak neki a választásoknak, nem lépnek vissza senki javára.

(Az azóta eltelt időszakban volt egy hódmezővásárhelyi Fidesz-pofon, azóta a Jobbik elkezdett nyitni az LMP felé, a zöldpárt sem annyira elzárkózó már, ahogy a Momentum sem. Tehát a választások közeledtével már nem annyira merevek az ellenzéki frontok, erről bővebben ide kattintva olvashat.)

Megjegyzés: A fővárosi körzetben nem esik szó az Együtt jelöltjéről, ennek az oka, hogy a választókerületben folytatott kérdőíves kutatás kezdetén nem volt jelöltje, csak a kutatási terepmunka előrehaladott szakaszában jelentették be, hogy a korábban dunaújvárosi indulóként figyelembe vett Mihalik Zoltán lesz az ottani jelölt. A kutatók ezért őt nem vették figyelembe, elemzésükben megjegyzik, „nem látunk komoly okot annak feltételezésére, hogy ez érdemben befolyásolná az ott kapott eredményeket”.

Módszertan: Az adatfelvétel a Pest 2. OEVK-ban január 31-e és február 20-a között, Budapest 4. OEVK-ban február 2-a és február 18-a között zajlott, 1000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a ZRI Závecz Research Intézet végezte. A kapott adatokat a 2011-es népszámlálás és a 2014-es országgyűlési választás listás eredményére vonatkozó, választókerületi szintű adatokkal súlyozták, hogy a minta torzításmentesen reprezentálja a választókerület felnőtt népességét. Az elemzés módszertani részleteit és további eredményeit a Közös Ország Mozgalom honlapján, továbbá ezen a linken találja.