Amint arról pénteken beszámoltunk, a kormány tavaly áprilisban, a választással együtt megtartott "gyermekvédelmi" népszavazásának egyik, a Kúria által 2021-ben törölt kérdésének lényegében már csak elvi vitájának ügyét szüntette meg döntésével az Alkotmánybíróság (Ab), pont azért, mert a témában a többi kérdésről már tartottak referendumot.

Az Alkotmánybíróságnak most tűnt fel, hogy a tavalyi népszavazás már lezajlott

Ezért megszüntették a kormány panasza alapján tavaly májusban indult eljárást. Épp jókor, mert a kormánytól hamarosan úgyis elveszik az Ab-hoz fordulás jogát. A 2022-ben, az országgyűlési választással együtt tartott, de érvénytelen népszavazáson az eredetileg tervezett kérdések egyikét: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?", nem tették fel, mert a Kúria 2021 októberében törölte.

Ez arról a kérdésről szólt, mely azt tudakolta volna meg, hogy támogatjuk-e, hogy kiskorú gyermekek számára is „elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések”, de a Kúria nem engedte a szavazólapra a kérdést, mert nem tartotta egyértelműnek a megfogalmazást.

A kormány ezért fordult – már lényegében tét nélkül – ismét az Ab-hoz, mert szerintük a Kúria önkényesen értelmezte a törvényt, megsértette a kormány jogát tisztességes eljáráshoz való jogát, és Alaptörvénybe ütközően korlátozta a hatáskörét.

Azt, hogy ezután hónapokkal az Ab végül levette napirendjéről tárgytalanná válás miatt a kérdést, élesen bírálta a közpénzmilliárdokkal kitömött kormányközeli Alapjogokért Központ, amint arról beszámolt a szintén kormánypárti Magyar Nemzet.

Facebook-bejegyzésük szerint az Ab „megfutamodott a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől”. Azt ugyan elismerik, hogy „a referendum pótlása valóban lehetetlen, így a pénteki döntés következtében senki sem került hátrányos helyzetbe”, de szerintük „csak remélni lehet, hogy »éles helyzetben« az Alkotmánybíróság nem a könnyebb utat választja majd”.