A 2022-ben, az országgyűlési választással együtt tartott, de érvénytelen népszavazáson az eredetileg tervezett kérdések egyikét: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”, nem tették fel, mert a Kúria 2021 októberében törölte. Az Alkotmánybíróság 2021 decemberében megsemmisítette ugyan a kúriai ítéletet, de a kormány már nem akarta újra megnyitni a kérdést, és megelégedett négy kérdéssel.

Ezért annak már nem volt visszhangja, hogy a Kúria 10 nappal a népszavazás előtt az Ab döntése nyomán újra tárgyalta, és újra elutasította az amúgyis kimaradt kérdést, mert továbbra sem tartotta egyértelműnek a megfogalmazását.

A kormány azonban nem adta fel az immár csak elméleti jelentőségű harcot, és 2022 májusában, másfél hónappal a népszavazás után újabb alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Varga Judit igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a Kúria önkényesen értelmezte a törvényt, megsértette a kormány jogát tisztességes eljáráshoz való jogát, és Alaptörvénybe ütközően korlátozta a hatáskörét.

Az Ab 9 hónapig nem tűzte napirendre az ügyet. Először 2023. február 14-én foglalkozott vele a Sulyok Tamás elnök által vezetett öt tagú tanács, majd 21-én a következő végzést fogadta el: „Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítvány 2022. május 22-én került benyújtásra, ugyanakkor az indítvány alapjául szolgáló népszavazási kérdéssel szoros tárgyi összefüggésben lévő négy további – az NVB és a Kúria által hitelesített – népszavazási kérdésben 2022. április 3-án az országos népszavazás már megtartásra került. A népszavazási kérdések együttes benyújtása és azok szoros tárgyi összefüggése, valamint a négy további népszavazási kérdésben megtartott népszavazás okán az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány tárgytalanná vált.” Ezért az eljárást megszüntette.

Ez azért is érdekes, mert a kormánynak az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében közzétett igaszságügyi tervezete,amelyet hivatalos törvényjavaslatként egyébként még nem nyújtottak be az országgyűlésnek, azt is kimondaná, hogy közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogaik sérelmére hivatkozva jogerős bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróságon. Ezt a kitételt mindössze három éve iktatták az alkotmánybírósági törvénybe, de nehezen illeszthető be egy jogállam kereteibe.