EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
2010. január 1-jével a korábban adómentes béren kívüli juttatások egy részét 25 százalékos adóval sújtják, de továbbra is maradnak adómentes elemek a rendszerben. Milyen juttatások után nem kell egyáltalán adót fizetni jövőre és mennyivel kevesebbe kerül a munkáltatónak a megadóztatott juttatás, mint a béremelés?
Az Országgyűlés eltörölte a béren kívüli juttatások adómentességét, és három kategóriába sorolta azok elemeit: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek. Változatlanul adómentes marad az internet-utalvány, melyet a felhasználók továbbra is az internet-szolgáltatás havi- és forgalmi, illetve az internet-hozzáférés létesítésének díjára vehetnek igénybe. A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adóteher hárul például a melegétel-utalványra és az üdülési csekkre. A normál adózású körben 97,89 százalékos adóteher hárul többek között a hideg étkezési utalványra.
Az intézkedés ellenére a cafeteriarendszert korántsem kell eltemetni - véli Bessenyey Bálint, a Sodexo Pass ügyvezető igazgatója, Szerinte, ha a cég egy átlag keresettel rendelkező alkalmazott esetében továbbra is a juttatás mellett dönt, akkor havi 18 ezer forint melegétel-utalványnál több mint 123 ezer forintot spórolhat évente, amely 31 százalékkal kevesebb bér jellegű költséget jelent számára. Ezzel jobban jár a dolgozó is, hiszen 31 százalékkal magasabb összegű juttatásban részesülhet a bérben történő kifizetéshez képest. Más a helyzet a normál adózású juttatások esetében, ahol már magasabb, bruttó 250 ezer forint feletti jövedelem mellett realizálhat a munkáltató és a munkavállaló előnyöket. Tehát általánosságban elmondható, hogy mindkét fél számára kifizetendőbb például melegétel-utalványt adni a dolgozóknak, mint a normál adózású hidegétkezési utalványt.
Az elmúlt két évtizedben a munkáltatók körében kialakult az a gyakorlat, hogy a bér mellett béren kívüli juttatásokat is alkalmaznak, ezenkívül a rendszer meghatározó részévé vált a magyar gazdaságnak. Fél év áll a cégek rendelkezésére, hogy eldöntsék, milyen formában folytatják ezt a típusú kompenzációt. Előrejelzések szerint a cégek többsége megtartja a rendszert, de az erre szánt büdzsét nem változtatja, és a plusz költségeket átterheli az alkalmazottakra. Bízunk abban, hogy a munkaadók nem felejtik el a rendszert, hiszen ha elkezdenek számolni, egyértelművé válik, hogy még mindig kínál pénzügyi előnyöket a számukra – mondta el Bessenyey Bálint. Ha ez valóban így lesz, a béren kívüli juttatások várhatólag továbbra is fontos és hasznos részei maradnak a javadalmazási rendszernek.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Az orosz területek sérthetetlenségéről az alkotmány rendelkezik, ezért nincs miről beszélni.
Újabb fronton kezdett zavarba ejtő szélmalomharcba a Fradi elnöke.