A kialvatlanság rövidtávon is komoly károkat okoz – és nem ott, ahol számítanánk rá. Rossz döntéseket hozunk, undokok vagyunk, romlik a teljesítményünk. Jobb vizsgaeredményt akarunk? Ne vegyük el az időt az alvástól a még több tanulás miatt. Jobban akarunk teniszezni? Aludjunk többet! Március 18-a az Alvás Világnapja alkalmából Horváth Ágnes alvástrénert kértük meg, mutassa be, miért nem szabad elhanyagolni az alvást.

Az alvás világnapja
Idén március 18-ára esik a World Sleep Day. Az Alvás Világnapja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző péntekre, idén március 18-ára esik. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a pihentető alvás fontosságára. 2008 óta a világ több pontján rendeznek ehhez kapcsolódó eseményeket, Magyarország először 2009-ben csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az emberek több mint 75 százaléka vallja úgy, hogy az alvás az egyik legnagyobb örömforrás az életben. Mégis, ha a munkahelyeken körülnézünk, általában csupa fáradt, gyűrött arcot látunk. A tények önmagukért beszélnek: a magyar lakosság bő háromnegyede 1, közel harmada pedig napi 2 órával alszik kevesebbet a szükségesnél. A 18-34 évesek 64 százaléka gondolja azt, hogy csak úgy tud előrehaladni a karrierjében és gondoskodni a családjáról, ha a szükségesnél kevesebbet alszik.

Vajon tényleg csak az alvásidőnk rovására tudunk a mindennapokban boldogulni? És tényleg megéri 1-2 órát elcsípni az alvásidőnkből? Ki és mivel fizet az „alvásbankban” az évek alatt felhalmozott alvásdeficitért?

A kialvatlanság a felnőtt kor, a szülőség, a munka velejárója – gondolnánk. Bizonyos munkahelyeken egyenesen elvárás, hogy este 7 előtt ne álljunk fel az asztaltól. Elfoglaltnak, kialvatlannak lenni menő – szótárunkban az elfoglaltság egyet jelent a fontossággal. Ha csak 2 hét múlva tudok időpontot adni, az azt jelenti, fontos ember vagyok, pörög a vállalkozásom, nagy feladatokat bíztak rám.

Ám a sok tennivalónak, az éjszakázásoknak, az álmatlan éjszakáknak és a rendszeres hajnali keléseknek rengeteg hátulütője van. Számtalan cikkben olvashatunk a kialvatlanság egészségkárosító hatásairól: alváskutatók magas vérnyomással, szívmegbetegedésekkel, cukorbetegséggel, impotenciával, memóriacsökkenéssel riogatnak.

Ahhoz, hogy a kialvatlanság magas vérnyomást vagy komoly egészségkárosodást okozzon, masszívan és kitartóan, éveken át kell nagyon keveset aludnunk. Azonban a kialvatlanság rövidtávon is komoly károkat okoz – és nem ott, ahol számítanánk rá. Az életünk olyan területeire is rányomja a bélyegét, amit elsőre nem is gondolnánk.

Nem ismerjük fel mások arcán az érzelmeket

Asperger szindrómában szenvedők és autisták eleve komoly hátránnyal indulnak mások érzelmi megnyilvánulásai, az érzelmek mimikai kifejeződéseinek értelmezésekor.  A Berkeley Egyetem egészen új, 2015-ös kutatásaiból most már azt is tudjuk, hogy egészséges emberek esetében is a kialvatlan agy nem, vagy hibásan észleli mások érzelmi megnyilvánulásait, melynek komoly hatása lehet az emberi kapcsolatainkra.

©

Ártalmatlan érzéseket, mint amilyen a meglepődés, ellenségesnek vélünk, ha nem biztosított számunkra a pihenés. A kutatásból az is kiderül, hogy az érzelmek felismerésének folyamatában a REM fázisok, azaz az álmok játszanak jelentős szerepet. Hajnal felé többet álmodunk, az alvás REM fázisai ilyenkor ugyanis hosszabbak. Amennyiben túl korán ébredünk, hajlamosabbak vagyunk az érzelmek mimikai kifejezésének leolvasásában hibákat véteni, egyes érzelmeket fenyegetőnek vélni és túlzott (hibás) reakciókat adni.

Bal lábbal kelünk

Emlékezzen vissza arra a derűs vasárnap reggelre, amikor úgy érezte, kialudta magát: remekül indult a nap, fütyörészve készítette a reggelit, viccelődött a gyerekekkel, tettrekészen és vidáman tekintett az ön előtt álló feladatokra, igaz? Nos, ha túl későn kerültünk volna ágyba, ugyanez a nap gyökeresen másként indult volna.

A kialvatlanság és a hangulatingadozások, dührohamok, ingerlékenység, kimerültség és pesszimizmus kéz a kézben járnak. Mindez arra is komoly hatással van, hogy milyen döntéseket hozunk. Lássuk, hogyan!

Döntéshelyzetben fatális hibákat vétünk

A Washington State University kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy kialvatlanul (62 órás alvásmegvonás) mennyire vagyunk képesek a megfelelő döntéshozatalra. A kísérletben részt vevők életszerű helyzetekben kellett a meglévő és új információk alapján mérlegelni és cselekedni. A kialvatlan kontrollcsoport tagjai képtelenek voltak a változó körülményeket átlátni, valamint az új információkat felhasználva a megváltozott helyzethez alkalmazkodni és annak megfelelően dönteni.

Kiállhatatlanul undokok leszünk

A kialvatlan agy képtelen megfékezni késztetéseinket és erőteljes érzelmeinket. A racionalitás és hidegvér fényévekkel elkerül minket, ha keveset alszunk. Hogy egy rövidre sikerült éjszaka után mennyire vagyunk urai elhatározásainknak, könnyen letesztelhető, ha diétázunk. Diétázók általában rendre megszegik a diétájukat és hoznak impulzív, az alakjukra nézve igen veszélyes döntéseket a munkahely kantinjában.

©

A kialvatlanság blokkolja az agy érzelmekre adott racionális válaszát – ezzel átenged minket hangulatainknak, rosszkedvünknek, érzelmeinknek sokkal inkább kiszolgáltatottan (és túlzóan) reagálunk olyan hétköznapi helyzetekben, melyek mellett egyéb esetekben nyugodtan elsétálnánk.

Egyetlen éjszakányi kialvatlanság is brutális teljesítménycsökkenést okoz

Egy 2013-as kutatás szerint profi teniszezők esetében egy kiadós alvással lehet a teljesítményt jelentősen megnövelni. Egy hathetes alváskúra után a szervapontosság 40 százaléákkal nőtt.

A kísérlet további érdekessége, hogy koffeines italok fogyasztása szinte semmilyen mértékben nem növelte a szervák pontosságát.

Hasonló eredményre jutott egy friss amerikai kutatás, ami a középiskolai tanulói teljesítmények és az alvás közötti kapcsolatot vizsgálta. Röviden azt állapította meg, hogy egy-egy vizsga előtt sokkal jobban jár az a diák, aki kialussza magát, mint az, aki inkább még több tanulással tölti az utolsó éjjelt is.

Álmatlanul forgolódva

A technika ördöge, a nagy nyomás a munkahelyen, a 0-24-ben, otthonról is végezhető munka igen csábító lehet, hogy lefaragjunk az alvásidőből. Sokan vannak azonban, akik nem önszántukból alszanak végzetesen keveset.

©

Sokan közülünk nagyon is vágynánk egy kiadós alvásra, de valamiért nem megy az alvás… Van, hogy a fáradtságtól félholtan az ágyba zuhanunk, ám hajnalban felébredünk és óracsörgésig az ágyban virrasztunk. Olyan is megesik, hogy lefekszünk egy hosszú nap után, de csak nem jön az álom.

A Kaliforniai Technológiai Intézetben zebrahalakon tanulmányozták a rossz alvás génjeit – és úgy tűnik, tavaly meg is találták, melyik gén felel az álmatlanságért. Amíg azonban a tudomány nem tud mellékhatások nélküli, hosszú távon is hathatós gyógyszert felkínálni, addig be kell érnünk avval, hogy megpróbálunk gyógyszerek nélküli, természetes módszert keresni a kialvatlanságra.

Ha már túl vagyunk a gyógyfüveken, homeopátiás szereken és a macskagyökér-főzeteken, akkor érdemes edig ideje valami igazán ütős megoldás után nézni.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!