Kai-Fu Lee, a Microsoft természetes interaktív szolgáltatások divíziójának alelnökeként 2002-ben. Ki nevet a végén? © Microsoft

A Lee-t azért perelte be a Microsoft – ahol a keresési-, lingvisztikai és szakfordítási problémák szakértőjeként alkalmazták, méghozzá igazgatói beosztásban –, mert átpártolt a mostanában mindinkább versenytársként megjelenő Google-höz. A per alapja Lee szerződésének az a passzusa, amelyben beleegyezett, hogy nem dolgozik konkurens cégeknek.

Hogy Gates végül is mit mondott, az nem teljesen világos, ugyanis a brit TechWorld internetes szaklap szerint a Microsoft tagadja, hogy az elnök kommentálta volna a verdiktet. Ugyanakkor a redmondiak helyi vállalata egy sajtószóvivő útján elébb azt közölte, hogy nem ismerik ezt a sztorit, később pedig már arra váltottak, hogy a Microsoft megtagadja az ügy kommentálását.

Az amerikai sajtóban a Microsoft verziója látott napvilágot. Eszerint a cég arra kérte a bíróságot, hogy követelje meg Lee-től és a Google-től, hogy tartsák tiszteletben a titkossági és versenytársaknál való munkavállalás tilalmáról szóló megegyezést, amit Lee aláírt, amikor a Microsoft alkalmazottja lett. A kínai bíróság azonban elutasította ezt a keresetet.

A Microsoft szóvivője a következő magyarázatot fűzte az ügyhöz: „Szellemi értékek megteremtése, ez a lényege annak, amit mi itt a Microsoftnál csinálunk, s felelősséggel tartozunk az alkalmazottainknak és a részvényeseinknek e vagyon megóvásáért. Magas beosztású vezetőként dr. Lee-nek közvetlen ismeretei voltak a Microsoft üzleti titkairól elsősorban a keresési technológia területén, illetve ismerte üzleti stratégiánkat Kínában. Ő pedig elfogadott egy olyan állást amelyben ugyanezekre a technológiákra és stratégiákra kell fókuszálnia egy direkt versenytársunknál, ami minden mértéket felülmúlóan megsérti a velünk kötött szerződésben foglalt kötelezettségeit.”

Ez az incidens már a második rövid időn belül, amikor a Microsoft összeütközésbe került az állammal a kínai szoftverpiacon. Júniusban Steve Ballmer vezérigazgató hökkentette meg a világot, amikor kijelentette, hogy Kínában a szoftverkalózkodás rátája 90 százalék felett van, de arra kényszerítették őket, hogy ebbe nyugodjanak bele, ha bebocsátatást akarnak nyerni a kínai piacra. Ballmer még hozzá tett egy keserű poént, hogy inkább látná a Microsoft termékek kalózkiadásait a piacon, mint a versenytársak szoftvereit.

A TechWorld meg nem nevezett ausztrál üzleti forrásai szerint Gates kirohanása inkább okoz majd problémákat, mint segítene. A kínai szoftverpiacon kölcsönös megértésre volna szükség, s inkább a hosszú távú érdekekre kellene koncentrálni. Addig is a per folytatódik a fellebbviteli bíróságon.