szerző:
hvg.hu

Az emberi beszéd vizsgálatával 80 százalékos pontossággal is kiszűrhető az Alzheimer-kór. A betegség korai diagnosztizálása létfontosságú a beteg életminősége szempontjából, egy magyar fejlesztésű módszer pedig komoly segítséget adhat az orvosoknak.

Az Alzheimer-kórral kapcsolatosan a tudomány egyik legnagyobb kihívása – a gyógymód megtalálása mellett – az, hogy minél hamarabb tudja diagnosztizálni a betegséget. A felderítésére egy ötperces orvosi vizsgálat nem elég, a betegség tüneteit csak hosszú távon észlelik azok, akik együtt élnek a pácienssel. Pedig ha időben diagnosztizálnák, évekkel is ki lehetne tolni a leépülés folyamatát. A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia egyik közös projektje most ebben segítené az orvostudományt.

Dr. Tóth László, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának főmunkatársa a SMART 2016 konferencián elmondta: az Alzheimer-kór a korai fázisban egy enyhe kognitív zavarként jelentkezik, ami segíthet kiszűrni a betegséget. "Az emberi beszédkeltés egy összetett folyamat, sok mentális funkciót – érzelem, gondolkodás, memória – igényel. A kutatás során azt feltételeztük, ha valamelyikkel ezek közül gond van, az várhatóan a beszédben is megjelenik" – hangzott el Tóth László előadásában.

A kutatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy vannak-e olyan információk a beszédben, amik alapján géppel detektálható az enyhe kognitív zavar. Ha vannak ilyen jellemzők, a kinyerése automatizálható-e, és ha igen, akkor magát a döntést – vagyis, hogy az alany beteg/nem beteg – lehetséges-e automatizálni. A két és fél éves projekt nemrég véget ért, és úgy tűnik, mind a három kérdésre igen a válasz.

A vizsgált alanyoknál a legfeltűnőbb az volt, hogy a beszédjükben hosszú szüneteket tartottak, a szókincsük leszűkült, emellett érzelmi változásokat is tapasztaltak – az időskori demencia gyakran depresszióval járt együtt. A szakember szerint ahogy súlyosbodik a betegség, egyre többet gondolkodnak beszéd közben a páciensek. Ez jelentkezhet csendként, de kitöltött szünetként is, úgy hogy valamilyen hangot ad ki, például ö-zik.

A kutatásban 50 beteg, és 50 egészséges embert vizsgáltak meg, a végeredmény alapján pedig a két csoportot 80 százalékos pontossággal sikerült elkülöníteni. "Nem az a célunk, hogy mi adjunk diagnózist a betegekre, hanem az, hogy egy előszűrő tesztet fejlesszünk ki, aminek a segítségével a gyanús pácienseket orvoshoz tudjuk továbbítani" – mondta a szakember. A beszédfelismerő módszerrel ráadásul bármikor elvégezhető lenne a szűrés, függetlenül attól, hogy a páciens hol van, azt ugyanis akár telefonon keresztül is megtehetik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!